A Brexithez és az ukrán válsághoz képest talán valamivel kevesebb figyelmet kap a francia elnökválasztás, pedig Európa sorsát alapvetően határozza meg. A most leginkább esélyesnek tartott Marine Le Pen, a francia szélsőjobb jelöltje ugyanis győzelme esetén népszavazást kezdeményezne Franciaország eurozónás és schengeni tagságáról egyaránt.
Sok geopolitikai elemző véli úgy, hogy nem az a kérdés, szétesik-e az Európai Unió, hanem az, hogy mikor. A Stratfor magán hírszerző-ügynökség szerint hogy mikor kerül fel a pont az „i”-re, az a közelgő francia, az olasz és a német választások kimenetelétől függ.
A nyugati főirányú sajtó hasábjain most azt találgatják, vajon ki lesz vagy ki lehetne Le Pen méltó ellenfele, aki a második fordulóban győzelemre viheti a mérsékelt pártokat.
Meglepetésekben bővelkedő kampányidőszak
A francia elnökválasztási kampány rendkívül fordulatos volt. Mind a jobboldali mind a baloldali jelöltet esélytelennek tartják. Francois Fillon, a francia republikánusok elnökjelöltjéről pedig kiderült, hogy nepotizmusra adta a fejét: szenátorként családtagjainak adott zsíros tanácsadói megbízásokat. Persze egy olyan országban, ahol egy afrikai diktátor pénzéből kampányoló jelölt is győzhet az elnökválasztáson (Sarkozy), ez még nem jelent automatikus kiesést.
A nagy párviadalt sejtető fotó a Le Monde francia lap hasábjain. Fotó: lemonde.fr
Az a közvélemény-kutató ügynökség, amely megjósolta Donald Trump győzelmét, úgy véli, hogy Fillon – aki ellen közben a fentebb említett ügy miatt rendőrségi nyomozás indult – az utolsó pillanatban még beelőzheti a mérsékelt jelölteket, és a május 7-én esedékes második fordukóban ő mérkőzhet meg Le Pennel.
Nem kérdeznek, az internetes fecsegést figyelik
A Filteris nevű cég módszerei elég sajátosak. Nem a megkérdezésre helyezik a hangsúlyt, hanem az internetes fórumokon zajló nyilvános beszélgetéseket, vitákat, véleménycseréket figyelik. A Filteris szerint Le Pen 23,5 százalékot szerez majd az első fordulóban, Fillon kapja a voksok 22 százalékát, Emmanuel Macron, a centrista jelölt harmadikként 21,5 százalékra számíthat.
A fenti értékek azonban annyira közel állnak egymáshoz, hogy aligha lehet őket készpénznek venni. A francia felmérések egyébként azt jósolják, bárki is mérkőzik meg Macron és Fillon közül Le Pennel, az győzni fog. Azért erre se vegyünk mérget.
Tény azonban, hogy a szélsőjobb jelöltje, és a republikánus Fillon hatékonyabban tudja mozgósítani szavazóit, mint a többi jelölt. Valószínűleg épp a sorozatos támadások miatt. Ez egyébként intő jel lehet a közelgő szlovákiai megyei választásokra vonatkozóan is.
A francia elnökjelöltek közül Le Pen és Fillon választói gondolják meg magukat a legkevésbé. Forás: Bloomberg.com
Miért épp a második forduló?
Hogy miért a második fordulóra gyűjt erőt mindenki? 2015-ben a francia regionális választások első fordulójában Le Pen és a Nemzeti Front győzött, és csak a szocialisták és a konzervatívok pánikhangulatban, nagy hirtelen megkötött egyezségei akadályozták meg az utolsó pillanatban, hogy a második fordulót is megnyerje.
Ettől függetlenül, a Nemzeti Frontnak nem volt oka panaszra, olyan mértékben izzasztotta meg ellenfeleit, hogy nyilvánvalóvá vált: minden esélye megvan, hogy elnököt állítson. A regionális választások másnapján Le Pen diadalittas beszédet tartott, amelyben vésztjóslóan kijelentette:
„Most már semmi sem állíthat meg minket. Választásról választásra erősebbek vagyunk. Nem lehet elmenekülni a nacionalista ár elől”
Körkép.sk, Bloomberg.com
Nyitókép: independent.co.uk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
