A jövő generációinak is meg kell tanulnia, miért nevezzük kincsnek a tiszta vizet. Ha nincs tiszta, egészséges víz, nincs élet. 2017-ben a víz világnap szlogenje: Szennyvizek? Tiszta vizet!
Budapesten szinte teljes körű már a szennyvízelvezetés és a -tisztítás is. A fővárosban naponta 500 ezer köbméter szennyvíz keletkezik, ez évente olyan 4-5 Velencei-tónyi mennyiség, ez mind megtisztítva kerül vissza a Dunába – számolt be róla Bátori Marianna a Fővárosi Csatornázási Művek kommunikációs munkatársa.
A tisztítás során a szennyvíz egyik végterméke a tisztított víz, a másik végtermék a szennyvíziszap, amit szintén felhasználnak, megújuló energia keletkezik belőle. Először biogáz majd, elektromos és hőenergia. „Ami újdonság, hogy időszakosan a mi két tisztítótelepünkről, az észak-pestiről és a dél-pestiről telepen kívül is tudunk juttatni elektromos áramot” – mondta a csatornázási művek szóvivője.
Európában egyébként már több szabályozás is életbe lépett, amely az ipar szennyezőit próbálja megregulázni, de sajnos a mi európai fogyasztásunk nagymértékben hozzájárul a globális szennyezésekhez. Például az egész ruhaipar kivonult Európából és Ázsia folyóit szennyei a mi divatőrületünk – erről már Simon Gergely beszélt.
A környezetkémikus szerint a Duna vizét is sok forrás terheli még mindig. A mezőgazdaságból még mindig sok műtrágya és egyéb növény védőszer jut a vizekbe. A másik probléma, hogy vannak régi, elmaradt kármentesített területek Magyarországon és a Duna más területén is, amelyekből szivároghatnak szennyezők a Dunába. Ilyen például az óbudai gázgyár, vagy régi almásfüzitői tározó. „Fontos lenne, hogy ezeket megszüntessük és figyeljünk arra, hogy a mezőgazdaság minél kevésbé terhelje a vizeinket” – emelte ki Simon Gergely.
Egy nemzetközi szervezet egyébként arról számolt be, hogy Európában a talajvizek több mint 7 százaléka határérték fölött szennyezett növényvédő szerekkel.
(Kossuth Rádió)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
