A forradalom árulójából a diktatúra ügyésze lett, avagy Polt Péter családjában is volt állambiztonsági besúgó, nem csak Orbán Viktoréban

A forradalom árulójából a diktatúra ügyésze lett, avagy Polt Péter családjában is volt állambiztonsági besúgó, nem csak Orbán Viktoréban

(Több mint) 60 év dokumentumokban VII.

Az ügynökbarát kétharmados maffia családi szekrényeiből egymás után esnek ki a csontvázak. A még élő rokonok pedig a háttérhatalom legmegbízhatóbb káderei egy olyan országban, ahol bizonyítottan előnyt jelent az állambiztonsági múlt: kormánypozíciók, zsíros állások, kitüntetések, magas nyugdíjak. A titkosszolgálatok feltáratlan és takargatott múltjával Magyarország ma Európa szégyene. A felelősségi kör Antall Józseffel, Horváth Balázzsal, Boross Péterrel és Kónya Imrével kezdődik, s a Fidesz-KDNP-vel végződik, amely szó szerint értelmezi Orbánnak egy bizalmas belső vitában kiadott parancsát: az ügynökkérdés majd kihalásos alapon oldódik meg, addig pedig nem kell foglalkozni vele. A kettős beszédben kifelé hangoztatott  orbáni „Bízzuk rá az emberekre!” azt jelenti, hogy mindenki kaparjon magának, ahogyan tud,  időt, fáradságot és pénzt nem kímélve keressen elégtételt sérelmeire, és találjon sajtót is, amely lehozza igazát. Az államtól soha ne várjon segítséget. Nem ezért hozták létre a történeti kutatóintézeteket sem az adófizetők pénzén, hanem figyelemelterelésre és Fidesz-szempontú történelemírásra.

 

Az utóbbi években mi tártuk fel, hogy Orbán Viktor apósa, Lévai István „Lenkei” fedőnéven az ÁVH sikeres ügynöke volt: eredményesen súgott be becsületes magyar középparasztokat. Orbánról bizonyítottuk, hogy a katonai elhárításnak  (BM III/IV csoportfőnökség) legalább társadalmi kapcsolata volt, de ennél többet is tudhat hallgató kapcsolattartó tisztje és kebelbarát katonatársa, Simicska Lajos. Mint kiderítettük, Németh Zsolt apja, Németh Géza zsidó származású református lelkész az egyházi elhárítással működött együtt társadalmi kapcsolatként;  Hölvényi György (Fidesz-KDNP) egyházügyi államtitkár, ma EP-képviselő apja, Hölvényi Olaf György ciszteri szerzetes pap pedig 40 éven át adta fel társait az állambiztonságnak. Pokorni Zoltán apja, Pokorni János a politikai rendőrség hálózati ügynöke volt. Az már közismert, hogyan jutottak kormányzati, államigazgatási vezető szerephez olyan súlyosan terhelt múltú hazugok, mint Martonyi János, Boros Imre, Nógrádi László, Járai Zsigmond vagy Szita Károly Kaposvárott.

 

 

Polt Péter legfőbb ügyész egyik nagybátyját, dr. Polt Márk Antalt (1934. október 2., Tata, Győri Mária) a budapesti jogi egyetem III. éves  hallgatóját 1957. augusztus 29-én szervezte be a politikai rendőrség (BM II/5-d) informátornak „Kárpáti József” fedőnéven, és a forradalomban részt vett egyetemisták ellen foglalkoztatta. „…több ügyben eredményesen dolgozott, a kapott feladatokat megfelelően végrehajtotta, minden helyzetben feltalálta magát.”

 

 

Az egyetem elvégzése után ügyész lett, együttműködése a politikai rendőrséggel 1959. május 13-án szűnt meg, az állambiztonság  július 24-én helyezte aktáit irattárba, amikor az ügynök már a Veszprém megyei Főügyészség ügyésze volt. (Előbb a Veszprémi Járási Ügyészségre, majd a Zirci Járási Ügyészségre osztották be.) Mivel a BM  az ügyészségeken – akkor még – nem végezhetett elhárító munkát, dr. Polt Márk Antal feladat nélkül maradt, így kizárták a hálózatból.

 

A beszervezésekor saját kézzel írt önéletrajzában a következők olvashatók:

 

„1934. október 2-án születtem Tatán. Apám néhai Polt Mihály és anyám Győri Mária házasságából.

 

Apám kőműves segéd volt 1945 előtt és azután is, szakmájában alkalmazottként dolgozott haláláig. (1955)

 

Anyám a bő gyermekáldás miatt, házasságkötése után állandóan háztartásbeli volt. Rajtam kívül, házasságukból két gyermek született. Apám első házasságából van egy féltestvérem, aki 1942-ben vonult be katonának. 1945-ben a nyugati frontra került, majd a háború után Ausztráliába ment, jelenleg is ott él.

 

Iskoláimat Tatán és Komáromban végeztem. 1953-ban érettségiztem, majd felvételt nyertem az ELTE Állam-és Jogtudományi Karára.

 

Az 1956-os októberi ellenforradalomban való részvételem miatt az egyetemről két félévre kitiltottak. Időközben a politikai rendőrség letartóztatott. Két hónapig vizsgálati fogságban voltam. Ügyem kivizsgálása után szabadlábra helyeztek és a megindult büntetőeljárást megszüntették. Szabadlábra helyezésem után a fent említett fegyelmi határozatot fellebbezéssel megtámadtam és azt szigorú megrovásra változtatták. Így tanulmányaimat folytathattam. Jelenleg az államvizsgákra készülök.

 

                                                                                        Polt M. Antal”

 

 

Az állambiztonság környezettanulmányából (BM II/9-d alosztály) az is kiderül, hogy  Polt Márk Antal a forradalom alatt együtt lakott testvérével, a Legfőbb Ügyészség ügyészével, dr. Polt Miklóssal (1930, Tóváros, Győri Mária) a Budapest, V. ker. Nagy Ignác u. 14. V. 2. sz. alatti két szoba összkomfortos lakásban, ahol ott volt dr. Polt Miklós felesége és fia, Polt Péter is. („Polt Miklós MSZMP-tag, a népi demokrácia híve, … kommunista beállítottságú, …felesége is MSZMP tag”.)

 

A II/5-d alosztály 1957. augusztus 26-i jelentése megállapítja, hogy az ELTE jogi kara az ellenforradalmi események egyik központja volt. Itt volt az „Értelmiségi Forradalmi Bizottság” székhelye, néhány napig az „Egyetemi Forradalmi Bizottság”, itt kezdődött meg a nemzetőrség szervezése. Az itt tevékenykedő Tóth Lajos író hírszerző csoportjának volt titkárát, Dóczi Imrét július 26-án le akarták tartóztatni, de megszökött. Elfogása azért is fontos volt, mert állandó kapcsolatban állt az indiai követséggel, amely technikai segítséget is adott neki, feladatokat egyeztetett vele. Több aktív fiatal, így Révész László és Gál Tamás nyugatra szökött, információs összeköttetéseik felderítetlenek voltak.

 

 

Az állambiztonság ügynöki hálózata (ügynökség) meggyérült, a felderítő és elhárító munka kulcskérdése lett olyan fiatalok beszervezése, akik részt vettek az eseményekben és alkalmasak a politikai rendőrséggel való együttműködésre. Az elsők között kezdték tanulmányozni Polt Márk Antalt. Érdeklődésüket a következőkkel indokolták:

 

„Polt az 1956-os ellenforradalmi események során részt vett a diáktüntetés megszervezésében, jelszavainak kidolgozásában. A legszélsőségesebb nacionalista hangon beszélt az embereknek. Október 24-én részt vett uszító hangú röplapok megszövegezésében és terjesztésében, majd rábízták, hogy szervezze meg a nemzetőrséget. Ő ezt a feladatát végre is hajtotta és október 28-án már fegyveres őrséget adtak az egyetemen. Ő volt a nemzetőrség vezetője egészen október 30-ig, amikor leváltották, mert nem volt elég radikális.

 

Egy Törőcsik nevű államvédelmi törzsőrmestert megmentett a társai kezéből és hazakísérte, majd megmondta neki, hogy ne tartózkodjon otthon és esetleges elfogása esetén kire hivatkozzon. Törőcsik elvtárs igazolta nevezett vallomását. Ezután Polt Márkot leváltották funkciójából. Ettől kezdve semmilyen komolyabb megnyilvánulásban nem vett részt.

 

1957. június 26-án a Ráday utcai diákotthon egész Forradalmi Bizottságát őrizetbe vette a Budapesti Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztálya, majd néhány nap múlva szabadon engedték őket Polt Márk és Bakonyi Lajos kivételével, mondván róluk azt, hogy kapcsolatban álltak Tóth Lajos hírszerző csoportjával.

 

Jelenleg Polt Márk őrizetben van. Vallomásában őszintén elismeri cselekedeteit. A személyes megismerkedés során, melyet 1957. augusztus 22-én hajtottam végre, a három órás beszélgetés arról győzött meg, hogy nevezett alkalmas lesz ügynöki feladat végrehajtására. Saját és mások cselekedeteit reálisan értékeli, igen jól ismeri az egyetemi körülményeket. Nagyon készségesen tesz felderítő vallomásokat… elég nagyok a hírszerzési lehetőségei és elég bő az a kör, ahol mozogni tud.

 

Beszervezése mellett szól az is, hogy a személyes megismerkedés nyomán szerzett tapasztalataim, valamint vallomásai ellenőrzése során bebizonyosodott, hogy őszinte hozzánk és támogatja, vagy legalább egyetért a kormány és a párt intézkedéseivel. Igen erősen megbánta tetteit. Komoly lelki problémát jelent neki az, hogy cselekedeteivel szembekerült szüleivel, testvéreivel, a néphatalommal és őszintén jóvá akarja tenni bűneit.

 

A beszervezésére minden lehetőség megvan. A személyes megismerkedés során többször tett említést arról, hogy szeretné valahogy jóvátenni hibáit, s nagyon szeretné, ha mi ebben segítenénk neki.

                                                                                    Bokor Rezső rny. hdgy.

                                                                                                II/5-d aloszt.”

 

A beszervezést Harangozó Szilveszter r. százados, a II/5-d alosztály vezetője engedélyezte Porteleki László r. főhadnagy egyetértésével. 1957. augusztus 29-én került rá sor, Bokor Rezső rny. hdgy. hajtotta végre – amint ezt szeptember 3-i jelentéséből tudjuk -, jelen volt Izer Lajos rny. hdgy. is.

 

„Nagyon megtört és nagyon megbánta tetteit. Ekkor tettük fel neki a kérdést, hogy mit tenne, ha hasonló helyzet adódna, mint az elmúlt év októberében? Azt felelte: „Ide jönnék magukhoz tanácsért. ”És ha erre készülődést látna? – hangzott a kérdés, újra azt felelte: „Önökhöz jönnék.”

 

Ekkor kezdtünk mi beszélni a politikai nyomozó szervek harcáról az ellenség ellen. Megmutattuk neki Tóth Lajos író Hunyadi páncélos fényképét, elmeséltük neki, hogy ki volt Révész professzor. Igazi gyűlölettel beszélt ezekről az emberekről és társaságukról, s kijelentette, hogy hajlandó mindent megtenni ellenük. Kezdett beszélni arról, hogy az egyetemen is vannak ellenséges személyek, akik a népi demokratikus rendszer megdöntésén fáradoznak…

 

Vállalta a rendszeres kapcsolatot és az írásbeli tudósítást. Ekkor megírattuk vele a nyilatkozatot, …mindenben önként hajlandó segíteni a BM szerveket. Megbeszéltük vele az első találkozó időpontját és mivel hazautazott, nem kapott feladatot. Fedőnevének a „Kárpáti József”-et választotta.”

 

Az ELTE oktatási rektorhelyettese, Szamuely Tibor (emlékezetes név) felülvizsgálta a III. éves joghallgató korábbi fegyelmi határozatát, és két félévi kitiltását szigorú megrovásra változtatta. A döntést – egyebek között – ezzel indokolta:

 

„…az utóbbi hónapokban tanúsított magatartásával is a már korábban megindult pozitív irányú fejlődést bizonyította. Ügyét az illetékes bűnüldöző hatóság is megvizsgálta, melynek eredményeként a büntető-eljárást ellene megszüntették és szabadlábra helyezték. Tekintetbe vettem továbbá, hogy Polt Márk családja, hozzátartozói népi demokratikus rendszerünkhöz hű emberek.”

 

 

 

Polt Márk Antal („Kárpáti József” fn. informátor) saját kézzel írt beszervezési nyilatkozatának szövege így hangzik:

 

„Alulírott Polt M. Antal tisztában vagyok azzal, hogy az 1956. októberi ellenforradalmi események során súlyos hibákat vétettem a munkáshatalom ellen azzal, hogy az ELTE jogi karán részt vettem az ellenforradalmi események szervezésében. Hagytam magam félrevezetni a népi demokrácia ellenségei által. Vizsgálati fogságom során rádöbbentem, hogy ezek az ellenséges személyek az én elveimmel ellenséges célokért küzdöttek és még ma is a népi demokrácia megrögzött ellenségei. Kész vagyok saját meggyőződésemből ezek leleplezésében a BM politikai rendőrségének segítséget nyújtani.

 

Tisztában vagyok azzal, hogy a köztem és a BM politikai nyomozó szervei között létrejött kapcsolat államtitkot képez, amelynek megsértését a törvény bünteti.

 

Közölni valómat szükség esetén írásban adom, amely írások alatt a „Kárpáti József” nevet a sajátomnak ismerem el.

 

Budapest, 1957. augusztus 28.                                Polt M. Antal”

 

Szeptember 30-án adta első írásbeli jelentését legszűkebb baráti körének tagjairól (Laurencsik Dezső, Gedra András, Dornbach Alajos, Juhász János).

 

Személyi nyilvántartó lapjára jellemzésként a következő került:

 

„Határozott fellépésű, komoly külsejű fiú. Nem túl nagy képességekkel rendelkezik, de elég alapos. A munka nagyon érdekli, a „Fehér szalag” ügyben jól dolgozott.”

 

 

1958. november 5-én foglalkoztatását átvette a II/5-f alosztály (az ifjúság, a középiskolai és egyetemi oktatás, a tudományos élet egyes intézményei és a sport területének elhárítása, alosztályvezető: Zalai Emil r. szds.), kapcsolattartó tisztje Békési András r. szds. lett Bokor Rezső rny. hdgy. helyett. „B” dossziéja mellett ekkor még megvolt „M” dossziéja is.

 

1958. december 28-án a BM II/5 Belső reakció elhárító Osztályának vezetője, Hollós Ervin r. alezredes és Zalai Emil r. szds., a II/5-f. alosztály vezetője közölte a Veszprém megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztályának vezetőjével: Knéz András r. őrnaggyal, hogy informátoruk, Polt M. Antal Veszprémbe költözött, beosztott ügyészként fog dolgozni a járási ügyészségen, nyilatkozzanak, hogy kívánják-e foglalkoztatni.

 

 

A megyei állambiztonsági szerv válasza 1959. május 4-én kelt, eszerint „Kárpáti” informátor, aki időközben a Zirci Járási Ügyészségre lett áthelyezve, további tartásra nem alkalmas, mert  munkakörénél fogva nincs meg a hírszerző lehetősége az osztályidegen kategóriák felé, az ügyészségen belül viszont nem folytatnak elhárítást. Kérték a hálózatból való kizárását, anyagának irattárba helyezését.

 

Dr. Polt M. Antal ügyész, 1959. május 13-án saját kezűleg az alábbi Titoktartási Nyilatkozatot írta:

 

„Nyilatkozat,

 

Alulírott tudomásul veszem, hogy a mai naptól kezdve köztem és az állambiztonsági szervek között korábban fennálló kapcsolat megszakad. A korábbi kapcsolatunk szigorú államtitkot képez, amiről senkinek semmilyen körülmények között nem fogok beszélni.

 

Veszprém, 1959. május 13.                                          Dr. Polt Márk”

 

 

Hálózati munkájának utolsó minősítését  a központ  említett 1958. december 28-i leirata tartalmazta Veszprémnek: „A nevezett több ügyben eredményesen dolgozott. A kapott feladatokat megfelelően végrehajtotta, minden helyzetben feltalálta magát.”

 

Senki sem felelhet a nagybátyjáért.

De az is igaz, hogy egyes tulajdonságok, hajlamok, jellemvonások öröklődhetnek.

A múltat pedig be kell vallani.

 

Kuruc.info 

 

Előzmény: (Több mint) 60 év dokumentumokban (I.-VI.)

 

 

Orbán Viktor és Lévai Anikó elhallgatott titka: "apuka" állambiztonsági ügynök volt

 

Továbbra is ködbe burkolózik Orbán ügynökügye – egyelőre csak a társadalmi kapcsolat bizonyított

 

Miért nem akarja Orbán Viktor az állambiztonsági múlt feltárását?

 

Amit Orbán Viktor nem tett ki a honlapjára állambiztonsági múltjáról

 

Németh Géza zsidó származású református lelkész mint az állambiztonság III/III-as társadalmi kapcsolata

 

Újabb adalékok Németh Géza zsidó származású református lelkész III/III-as múltjához, titkos családi életéhez

 

40 éven át szolgálta az állambiztonságot az új egyházügyi államtitkár apja – vajon mi erről Hölvényi György véleménye?


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »