Az egyik nemzedék megy, a másik jön, de a föld örökké megmarad (Préd 1,4) – mottóként idézte a Prédikátor könyvét Benedek József, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Földrajz Karának professzora az újrainduló Erdélyi Katolikus Akadémia első előadásában, amelyet május 20-án tartott a virtuális térben.
Az előadó bemutatta a fenntartható fejlődés kortárs megközelítéseit, majd Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikáján keresztül a katolikus tanítással való párhuzamokat vizsgálta, zárásként pedig röviden kitért a mindennapi gyakorlatra.
Az előadást megelőzően Vik János, a BBTE Római Katolikus Teológia Karának dékánja kiemelte: a teológia kar kettős jubileumot ünnepel idén, egyrészt az egyetem 440 éves jezsuita előzményeire emlékeznek, másrészt 25 éve, 1996-ban indult a Római Katolikus Teológia Kar a BBTE keretei között. Novemberben egy nemzetközi szimpózium keretében szeretnék méltó módon megünnepelni az évfordulókat – a Katolikus Akadémia előadás-sorozatának újraindításával pedig szeretnék méltóképpen előkészíteni ezt az ünnepet. A 2010-ben indított, majd 2016 óta szünetelő Katolikus Akadémia most is, ahogyan korábban, a ma emberének az életét érintő kérdések megvitatását tűzte ki céljául.
A társadalom fontos kortárs kihívását, a fenntartható fejlődést és annak egy lehetséges katolikus megközelítését mutatta be az akadémia első, május 20-i előadásában Benedek József. A központi kérdés a fenntartható fejlődésnél, hogy miként értelmezzük a haladást, a fejlődést. A gazdasági paradigma folyamatos fejlődésről, gazdasági növekedésről, korlátlan anyagi fejlődésről beszél, de már 1972-ben a növekedés korlátjaira irányították a figyelmet a Római Klub tagjai.
Utak kellenek a fenntartható fejlődéshez, így megjelentek alternatív megközelítések, mint a fenntartható növekedés, zöld növekedés, zöld beruházások, zöld hitel, zöld gazdaság, kék növekedés, kék gazdaság, körkörös gazdaság, de ezek egyelőre nem tudtak reális alternatívát nyújtani a folyamatos fejlődés paradigmájára. Mindehhez további kihívások adódnak hozzá, mint például a biodiverzitás elveszítése, az állat- és növényfajok kihalása, a klímaváltozás összetett problémája, az óceánok elsavasodása, az ózonréteg elvékonyodása, a nitrogénszennyezés stb.
A probléma súlyosságának felismerését követően a világ vezetői 2015 szeptemberében New York-ban egy történelmi ENSZ-csúcstalálkozón elkötelezték magukat amellett, hogy véget vetnek a szegénységnek, megküzdenek a klímaváltozással és harcolnak az igazságtalanság ellen. Elfogadták a fenntartható fejlődési célokat (sustainable development goals, SDG), így a 17 cél kijelölésével és a nemzetközi összefogással a fenntartható fejlődés meghatározó fejlesztési paradigmává vált.
Az előadás második részében, a katolikus perspektíva bemutatásánál Benedek József professzor kiemelte az egyház társadalmi tanítását, ami fontos adalékkal szolgálhat a fenntartható fejlődés problémaköréhez. A pápák szociális enciklikái egyfajta irányt mutatnak ebben, a katolikus hívek és közösségek elköteleződése is segítheti a fenntartható fejlődés megvalósítását.
A fenntartható fejlődés konkrét alkalmazásaiban a bölcsesség minden formáját fel kell használni, így a vallási bölcsességet is – mondta az előadó. Ezt főként Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikáján keresztül mutatta be.
Ahogyan már korábban szóba került: a fenntartható fejlődés főként az anyagi, technikai dimenzióval foglalkozik, mellőzve a lelki, spirituális dimenziót, így ebben sokat segíthet Ferenc pápa enciklikája. A fenntartható fejlődés mindennapi alkalmazásában nyújthat segítséget a spirituális dimenzióval való kiegészítése. Enciklikájában a Szentatya egy átfogó ökológiára tesz javaslatot, amely átfogó megoldás lehet korunk összetett válságára. Hogy mennyire komolyan veszi ezt a pápa, Benedek József szerint jól szemlélteti a tény, hogy az enciklika megjelenését követő évben Ferenc pápa létrehozott egy dikasztériumot, az Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatában névvel.
Az előadó fontos fejleménynek tartja, hogy rendhagyó módon a pápai enciklikában jelentős szerepet kap a tudomány, magáévá teszi a tudományos kutatás legjobb eredményeit és így maga az enciklika a tudományos eredmények összefoglalásával, ismertetésével kezdődik.
Az enciklika egyik legismertebb kommentelője az előbb említett dikasztérium ökológiai bizottságának a vezetője, Joshtrom Isaac Kureethadam SDB, aki felvázolja a Laudato si’ tíz zöld parancsolatát, amelyeket az előadó lefordított és az előadás végén bemutatott a hallgatóság számára.
Kureethadam szerint az enciklika egy pasztorálteológiai módszert követ, amely szerint érzékeljük, látjuk a problémákat, elgondolkodunk ezeken, reflektálunk rájuk, illetve megoldást keresünk ezekre cselekvés formájában. Meglátása szerint
Ennek kezelésére a legjobb megoldás az átfogó ökológia.
Ferenc pápa ökológiai bűnökről beszél, az embernek pedig ökológiai kötelezettségei vannak, ami azt jelenti, hogy hitünk részét képezik a Teremtővel szembeni kötelességeink mellett a természettel szembeni kötelességeink is. Ennek megfelelően etikai, lelki teendőink vannak, meg kell változtatnunk az életstílusunkat, ökológiai megtérésre van szükségünk. Ez azt jelenti, hogy engednünk kell, hogy a Jézussal való találkozásunk minden következménye megjelenjen a minket körülvevő világhoz fűződő kapcsolatainkban (vö. LS 217).
A környezeti, a gazdasági válságnál, korunk komplex válságánál nem járható út csupán a technikai megoldás, így másfajta szemléletre, gondolkodásra van szükség, egy másfajta politikára, oktatási programra, életstílusra, spiritualitásra, a lerombolt értékek visszaszerzésére, a sebesség csökkentésére. Benedek József szerint a Laudato si’ enciklikában egy olyan lelkiségi dimenziót vázolt fel Ferenc pápa, amely összeegyeztethető az ENSZ által elfogadott 17 fenntarthatósági céllal – ezeket egészíti ki a pápai megközelítés.
A beszámoló teljes egészében ITT olvasható.
Forrás: Szász István Szilárd/Romkat.ro
Fotó: Vik János
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
