A héten sajtótájékoztatót tartott Puskás Imre Fidesz-szóvivő Soros Györgyről. Nem meglepő, minden nap hallhatunk a milliárdos spekulánsról, hiszen (irónia bekapcs!) ez az ország legnagyobb gondja, oktatásunk ugyanis sorra hozza a jobbnál jobb PISA-eredményeket, és az egészségügy is sosem látott aranykorát éli. Közbeszerzéseink pedig mindig átláthatóak, azokat feddhetetlen, tiszta emberek nyerik. (irónia kikapcs!)
Puskás Imre felidézte azt a 2008-as esetet, amikor Soros György egyik cége, a Soros Fund Management LLC nevű alapkezelő nagy mennyiségű eladásokkal mesterségesen szorította le az OTP árfolyamát, hogy azután a különbözeten a visszavásárláskor nagyot, több mint 675 ezer dollárt (akkori árfolyamon kb. 120 millió forint) kaszálhasson.
Az ügyletet 2009-ben megvizsgálta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), és határozatában megállapította, hogy a Soros Fund Management LLC súlyosan megsértette a tőkepiaci törvény piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezéseit. Ezért a hatóság Soros György cégét a realizált profit 400 százalékára, 489 millió forintra büntette. (A Soros Fund Management LLC a határozatot bíróságon támadta meg, de a pert 2010-ben ott is elbukták.)
Mi is történt 2008. október 9-10-én?
A Magyar Nemzeti Bank honlapján elérhető határozat segítségével rekonstruálni lehet, hogyan is nyomta le a Soros Fund Management LLC az OTP-részvények árfolyamát percről percre, gyakorlatilag másfél óra alatt. Az iratban azt is rögzítik, hogy a közbeiktatott londoni székhelyű befektetési szolgáltatóval ellentétben, mely mindenben a PSZÁF rendelkezésére állt, Soros cége egyáltalán nem volt együttműködő, a hatóság nyilatkozattételre felhívó felszólításainak nem tett eleget. A 2008. október 9-i kereskedési napon a Soros Fund Management LLC egy úgynevezett swap ügylet (egy prompt, vagyis azonnali és egy forward, vagyis később megkötendő, ellentétes irányú vételi-eladási vagy eladási-vételi ügyletpár) keretében 390 000 darab OTP-részvényt kért kölcsön a londoni szolgáltatótól, majd számára azt az utasítást adta, hogy azokat fokozatosan adja el, ha a 4800 forinton nyitó árfolyam egy bizonyos szintre csökken. Első körben 200 ezer darab részvényt kínáltak 4700, majd 4600, 4500 forintos áron. Ekkora eladásra kínált pakk ritka a tőzsdén, tehát kitört a klasszikus tőzsdepánik, az árfolyam zuhanni kezdett. A 200 ezres első csomagból végül 74 ezret sikerült eladni. A fennmaradó 251 ezer részvénynél a londoni szolgáltató megkérdezte Sorosékat, hogy mivel a részvényárfolyam 3855 forinton áll, kíván-e élni a 4000 forintos limittel, sőt a várható negatív tendenciákra is felhívták a figyelmet. A spekuláns cége egyértelműen kikötötte, „at market”, vagyis piaci áron kell eladni az OTP maradék papírjait. Ez a 251 ezer darabos eladás – főleg a kereskedési időszak végén – aztán végleg „betette a kiskaput”, a legnagyobb hazai bank részvényeinek értéke egy nap alatt ötödével esett. Sorosék a swap ügylet másik lábát, a vásárlást másnap végezték el. A portfolio.hu historikus adatai szerint ennek a szakzsargonban shortolásnak nevezett ügyletnek a hatása másnap is tartott: 2008. október 10-én az OTP részvényeinek árfolyama nyitáskor 3660, záráskor 3600 forint volt. Az aznapi maximum ár is alig kúszott négyezer forint fölé (4013), míg a legalacsonyabb kötési árfolyam 3277 forint volt. Vagyis Sorosék 9-én jó áron tudták eladni a papírokat, a dömpinggel pedig lenyomták az árat, így pedig 10-én rendkívül olcsón tudták visszavásárolni a 390 ezer darab részvényt.
A Fidesz vizsgálóbizottságot kezdeményezett, aztán meggondolták magukat
A 2009. március 26-i PSZÁF-határozatot követően áprilisban Ágh Péter fideszes képviselő egy paritásos (azaz kormánypártok és ellenzék között egyenlően elosztott létszámú) vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a Soros Found (sic! – a módosítások során már javították) Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló határozati javaslatában. Az indítvány indokolása szerint
az eset kapcsán született elmarasztaló hatósági határozat és pénzbírság szükséges, de nem elégséges következménye a tőkepiacot ért támadásnak. A vizsgálóbizottság feladata a fenti időszakban történtek alapos kivizsgálása, az esetleges felelősök megnevezése és a hasonló támadások elleni jövőbeni hatékony fellépés.
A bizottság feladata lett volna például kideríteni, hogy
Akkoriban még más szabályok vonatkoztak a vizsgálóbizottságok felállítására, mint manapság. Ma azt vizsgálhatja ilyen speciális mandátum plénum, amit a kormánypárti többség enged. Korábban elég volt a képviselők negyedének aláírása, és meg kellett alakítani a vizsgálóbizottságot. Így aztán akkoriban a bizottsági és plenáris viták során nem is volt különösebb ellenvetés. Az előterjesztő, a fideszes Ágh Péter 2009. április 28-án a vezérszónoki felszólalásában így fogalmazott:
Azt gondolom, hogy az elmúlt egy hónapot tekintve, amióta előttünk van ez az anyag, látva a bizottsági hozzáállást, egy pozitív fogadtatásban részesült a pártok többségétől ez a javaslat. Nagyon bízom benne, hogy az elkövetkezendő időszakban a vizsgálóbizottság tevékenysége során meg tudjuk vizsgálni azokat a kérdésköröket, azt a hat fő területet, amelyről beszéltem a vizsgálóbizottság feladatait érintően. Erre hívom a parlamenti pártok képviselőit.
Az ügy pikantériáját az adta, hogy az SZDSZ 2008-ban kilépett a szocialistákkal alkotott koalícióból. Tehát a vizsgálóbizottságban már ellenzéki színekben kellett volna szerepelniük. Ami azt eredményezte volna, hogy a bizottságban 5 MSZP-s politikussal szemben 3 fideszes, valamint 1-1 KDNP-s és SZDSZ-es képviselő ült volna. Ez persze szúrta a szemét a fideszes képviselőknek, akik a 2009. május 11-i alkotmányügyi bizottsági ülésen Répássy Róbert révén parázs vitát is kerekítettek belőle.
Így került sor azután 2009. június 15-én a Soros Found Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat zárószavazására. Ahol a Ház 190 igen (főleg az MSZP-sek és az egykori MDF-esek), 15 nem (SZDSZ) szavazattal és 1 tartózkodással meghozta a döntést: alakuljon vizsgálóbizottság Soros cégének piacbefolyásoló spekulációja miatt!
De hol vannak az akkor Soros spekulációja miatt aggódó, most meg egyenesen Sorost sátánozó fideszesek és KDNP-sek? Nos, a videófelvételek tanúsága szerint a jelenlegi kormánypárti, akkor ellenzéki képviselők bizony bent sem voltak a teremben, a saját javaslatukat sem támogatták. Igazi szájkarate!
Semmi nem lett belőle
A fideszes javaslat tehát átment, de nem lett belőle semmi. A bizottságot az 50/2009. (VI. 18.) országgyűlési határozat ugyan létrehozta, de a Parlament honlapján megtalálható adatok alapján megállapítható: a Soros Fund Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság meg sem alakult, ülést nem tartott, tagjait sem választották meg. A plénum mandátuma a 2010-ben megalakult új Országgyűlés eskütételével meg is szűnt.
Mint cikkünk elején említettük, Puskás Imre Fidesz-szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján felidézte Soros shortolásos manőverét. Mint a politikus fogalmazott, „a milliárdos spekuláns a gazdasági válság mélypontján intézett támadást a legnagyobb hazai bank, az OTP ellen, amelyet tőzsdei manőverekkel igyekezett gyengíteni arra játszva, hogy jelentős haszonra tegyen szert. Ezzel a spekulációval több száz milliós hasznot ért el, miközben óriási kárt okozott a pénzintézetnek és veszélybe sodorta a devizahiteles családokat.”
Lapunk újságírója ugyancsak jelen volt a sajtótájékoztatón, és fel is tette a kérdést: vajon amikor Soros György 2010. október 19-én Orbán Viktor vendége volt a Parlamentben, szóba került-e a megbeszélésen a milliárdosnak a szóvivő által is említett spekulációs manővere? Puskás Imre erre ott, helyben nem tudott választ adni. Azóta e-mailben naponta feltettük a kérdést a Fidesz Sajtóosztályának, de válasz szerda óta egyszer sem érkezett.
Felmerül tehát a kérdés: vajon a Fidesz végleg letett arról, hogy alaposan kivizsgálja Soros György gyanús pénzügyi manővereit? Marad a szájkarate a több milliárdot felemésztő óriásplakátokon és kamuszámokkal dobálózó konzultációkon? Ennyire futja tőlük és a mi pénzünkből?
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
