Különös viselkedést és reakciókat vált ki az emberekből a koronavírus-járvány szerte a világban. Az egyik tipikus példa, hogy miközben tömegek utasítják el Szlovákiában is a oltást, mert azt a gyógyszergyártó cégek trükközésének tartják, hatalmas a kereslet az ivermectin iránt, ami történetesen egy lovaknál használt féreghajtó. A különös ellentmondás kulcsa abban rejlik, hogy nyilván az emberek többsége kedveli a kézenfekvő megoldásokat az olyan globális problémákra is, mint a mostani pandémia. Csakhogy annyiféle érdek, akkora sajtófelhajtás és negatív kampány indult a gyógyszer mellett és ellen, hogy lehetetlen kibogozni az igazságot. Történetesen, hogy valóban kezeli-e a csodaszernek tartó féreghajtó a koronavírust.
Az Európai Gyógyszerügynökség nem javasolja a gyógyszer használatát, ugyanezen az állásponton van az amerikai Gyógyszerfelügyelet is, miután túladagolás miatt többen kórházba kerültek. Csehország és Szlovákia ugyanakkor nagy tételben szerezte be, a cseh kormány ráadásul külön engedéllyel teszi hozzáférhetőbbé a gyógyszert. Mértékadó tudományos lapban egyértelmű hatékonyságról szóló beszámoló eddig még nem jelent meg az ivermectin kapcsán.
A probléma ma már inkább az, hogy látva a gyógyszer népszerűségének töretlenségét, alighanem cáfoló kutatási eredmény esetén sem szűnne meg a kereslet. A hivatalos és a feketepiac is felkapta a terméket, a román gyógyszertárak raktáraiból és polcairól elkapkodták, Afrikában jövedelmező feketekereskedelem épül fel az ivermectin iránti igényre. Hogyan jutottunk ide?
Az amerikai szenátusban kezdődik a történet
Az ivermectint kifejlesztő két orvos 2015-ben orvosi Nobel-díjat kapott a készítményért, amely több féle betegséget is képes kezelni, de főleg parazita-fertőzések esetén használják, és ígéretesnek tartották a malária ellen is. Jó ideje csodaszerként emlegették. Aztán a dolog a pandémia kitörésekor futott fel: 2020 márciusában ausztrál tudósok in vitro (nem élő szervezeten végzett, kevesebb változót figyelembe vevő) kísérlete azt mutatta ki, hogy az ivermectin gátolja a koronavírus szaporodását.
Ami már kevésbé hangsúlyosan vagy egyáltalán nem jelent meg a sajtóban, hogy a kísérlet során olyan mennyiségű gyógyszert alkalmaztak a a vírus ellen, ami nem csak nem szokványos, de akár veszélyes is lehet az emberi szervezetre. A szellem azonban kiszabadult a palackból. Dél-Amerikában a gyógyszert már gyártó üzemek jelenléte és az állattartás elterjedtsége miatt az ivermectin ekkor már a hétköznapok részévé vált.
A nagy médiabomba tavaly december 8-án robbant, amikor Pierre Kory amerikai orvos egy szenátusi meghallgatáson a koronavírus korai járóbeteg-kezeléséről beszélve kijelentette, hogy az ivermectin más gyógyszerekkel vegyítve (C-vitamin, cink és melatonin) “emberek százezreit mentheti meg”. Majd felsorolt vagy húsz olyan tanulmányt, ami őt igazolja. Egyúttal kétségbe vonta a korábban csodaszernek kikiáltott, de már az ebolánál is befuccsoló Remdesivir hatékonyságát.
Gyorsabban terjedt, mint a koronavírus
Kory felszólalását felkapta a média, elterjedt az egész világon, megvetette a lábát a mindent lesarkító összeesküvés-elméleteket terjesztő portálokon. Beszédét olyan sokan használták fel és használták ki, hogy a YouTube később jobbnak látta törölni a COVID-19-cel kapcsolatos félretájékoztatásról szóló irányelve miatt. Nem mintha ez manapság bármit elárulna Kory szavainak hitelességéről.
A Politico által témában felkeresett Carlos Chaccour, a barcelonai Globáis Egészségügyi Intézet tudományos segédprofesszora szerint ennyi azonban elég volt ahhoz, hogy az ivermectint az egyszerű megoldásokra és korlátozások alól szabadulni vágyó emberek megváltónak tekintsék.
Ezután épült ki az ivermectin fekete piaca Afrikában és fogytak el a készletek Romániában.
Pro és contra
Az üzlet az üzlet, az ivermectin pedig a mai napig kiváló üzleti lehetőséget jelent. Amire újabb tanulmányok játszottak rá. Januárban arról cikkeztek az Egyesült Államokban, hogy “egy olcsó parazitaellenes szer akár 75 százalékkal csökkentheti a vírus okozta halálesetek esélyét”.
Aztán március első felében megjelent egy elemzés a Frontiers in Pharmacology folyóiratban, amely cáfolta Kory és társai ivermectint népszerűsítő kutatásait, kijelentve, hogy Koryék túl sok leegyszerűsített állítást fogalmaztak meg olyan vizsgálatok alapján, amelyek nélkülözték a kutatási ellenőrzés módszereit – például a kontrollcsoport alkalmazását. Összeférhetetlenséget is találtak, a lap állítása szerint az ivermectint felmagasztaló Kory-tanulmány szerzői saját ivermectin-hatóanyagú készítményeiket is propagálták.
Kory védekezésbe ment át, és a kutatás független felülvizsgálatát követelte, cenzúrát emlegetett. Szakmai hírnevén ugyan csorba esett, de az ivermectin népszerűsége töretlen maradt. Annak ellenére, hogy nem sokkal a kritikus folyóirat cikke után az amerikai és az európai hatóságok is óva intettek a féreghajtó csodagyógyszertől.
Még bármi lehet belőle
Szlovákiában és Csehországban már egy ideje használják a kórházakban a gyógyszert. Ám a mai napig nincs bizonyíték arra, hogy valóban hat-e a koronavírus ellen. Nem is olyan rég a tudományos világ egy jelentős része nem javasolta használatra, mert míg hatása bizonytalan, súlyos, központi idegrendszert és emésztőrendszert érintő mellékhatásai lehetnek a nagy dózisok miatt.
Az érdekelt és ellenérdekelt felek egyaránt pontosabb, több tapasztalati eredményen alapuló kutatásokat szorgalmaznak. A tudósok nagy része nem zárja ki ugyan, hogy a végén valóban koronavírus elleni csodagyógyszer lesz az ivermectinből. De ennek bizonyítása sok időbe telhet.
A helyzet azonban az, hogy az ivermectin hitelessége nagyon gyenge lábakon áll. Ha csak annyit tudnánk a Pfizer és a Szputnyik V vakcina hatékonyságáról, mint az ivermectinéről, aligha állnának sorban az emberek az oltóközpontnál.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
