A Felvidéken idén a Szeretethíd egyházi védnöke Nagy Ákos Róbert, a Gömöri Református Egyházmegye esperese, világi védnöke pedig Szabó Krisztián, a Pokorágyi Református Egyházközség gondnoka, építészmérnök, festő volt. Az ünnepélyes megnyitóra Rimaszombatban május 26-án került sor a Cédrus szociális ruhaboltként működő egykori Petőfi-ház udvarán, ahol egyúttal a Cédrust is megnyitották.
Nagy Ákos Róbert, a Gömöri Református Egyházmegye esperese hangsúlyozta, hogy a Szeretethíd alkalmával nem csupán önmagunkért cselekszünk, hanem a teremtett világunkért is teszünk, úgy, hogy közben szeretettel és szeretetben szolgálunk egymásnak.
A szervezők a Szeretethíd megnyitója keretén belül felhívták a figyelmet az önkéntes segítségnyújtás lehetőségére a szlovák–ukrán határon, az Ukrajnából érkező menekültek fogadásában. A helyszínen információt és regisztrációs lehetőséget is biztosítottak az érdeklődők számára. Főképpen éjszakai határszolgálatra lehet jelentkezni a felsőnémeti határra. A gyűjtés, a szendvicskészítés, felajánlás már több gyülekezetben és a diakóniai központban is folyik.
Haris Szilárd, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Diakóniai Központjának diakóniai lelkésze az önkéntesség fontosságát hangsúlyozta, szólt a Cédrus adománybolt lényegéről. Köszönetet mondott a Simonyi Alapítványnak, hogy a történelmi értékű épületben, a Petőfi-házban kaphattak helyet a szolgáltatások.
„Nem hiszem, hogy ezt a 12 négyzetmétert, amelyen a bolt üzemel, hasznosabban is ki lehetne használni. Erre a hasznosságra és értékre utal a ruhabolt neve is. A cédrust a szentírás az egyik legértékesebb fának tartja” – szögezte le Haris.
Szlovák nyelven a Diakóniai Központ igazgatója, Demeter Ibos Henrieta szólt a megjelent vendégekhez, akik a Cédrus együttműködő partnerei a munkaügyi hivatalból, a városi hivatal szociális osztályáról érkeztek. Ugyanis az adománybolt védett műhelyként is üzemel, s munkalehetőséget biztosít a megváltozott munkaképességűek számára.
Az adománybolt lényege, hogy fogadja azok felajánlásait, akik nem szeretnék a szemétbe dobni a számukra feleslegessé vált ruháikat, s tudatosítják, hogy mások számára azok még értéket jelentenek.
Ugyanebben az épületben élelmiszerbank is üzemel, amely az áruházak feleslegessé vált, de még fogyasztható termékeit és a gyűjtésből származó élelmiszert juttatja el a leginkább rászorulók számára.
A boltban bárki szabadon válogathat, a ruháknak nincs szabott áruk, hanem kezelési költség fejében vihetők el, amelyek a kereskedelmi ár 10%-t jelentik – tájékoztatott Haris Szilárd diakóniai lelkész.
A 2022-es Szeretethíd programját Lőrincz Ildikó, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Diakóniai Központjának királyhelmeci programkoordinátora nyitotta meg. Ismertette az akció küldetését.
A Szeretethíd önkéntes napok megrendezésére 2009 óta kerül sor a református egyházban. A program eredeti ötletgazdája a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány, mely a regisztrált önkéntes számára minden évben pólót biztosít.
„Az eredeti cél a kapcsolatépítés, a hídépítés az egyház, a helyi gyülekezet és a közvetlen környezete között. A program népszerűsége annak is köszönhető, hogy szinte mindenki ki tudja venni belőle a részét. Akiben van segítő szándék, az megtalálhatja a megvalósítás módját” – mondta Lőrincz Ildikó.
„Ez csak egy statisztika, ami nem képes a Szeretethíd igazi lényegét kifejezni, a hálás szavakat, a halk köszönömöt, amelyek igazi szívbéli örömöt szereznek. Ilyenkor valóban híd épül két ember között” – tette hozzá a programkoordinátor.
A Szeretethíd felvidéki megnyitójának részeként a Szeretethíd világi védnökével és a diakónia programkoordinátorával a diakóniai lelkész folytatott beszélgetést a Református Oktatási Központ gimnáziumi dísztermében.
Haris Szilárd felhívta a gyerekek figyelmét, hogy igazi érték, ha a mai sikerorientált világban úgy segítünk, hogy nem várunk el érte semmit. Nem kell idegenbe menni, ahogyan azt sokszor halljuk, helyben is lehet önkénteskedni, ahogy azt az idei védnök is teszi.
Lőrincz Ildikó kiemelte, hogy jómaga a hátrányos szociális körülmények között élők körében önkénteskedik. S önkéntesként kezdte tevékenységét a Diakónia Központnál is. Mint mondta, az önkéntességet nem lehet szív és lélek nélkül csinálni, mert abból nem lehet hasznot húzni.
A Pokorágyi Református Egyházközség gondnoka kifejtette, hogy idén gyülekezetük is bekapcsolódik a Szeretethídba, s tereprendezést tartanak a kitelepítettek készülő emlékműve helyén.
Szabó Krisztián hangsúlyozta, ha az ember a szakmáját hivatásból is műveli, akkor már az is önkéntes munka, mert többletidőt és energiát kell beleadni, s az anyagi ellenszolgáltatás nem akkora érte. Jó példával járt elől, hogy idehaza is lehet érvényesülni.
Molnárné Pelle Beáta, a Rimaszombati Református Oktatási Központ igazgatója köszönte meg az előadóknak a beszélgetést. Kiemelte, hogy jó, ha egyetemi tanulmányaik után a diákok hazatérnek. Ahol születtünk, ott van az a hely, ahol jól érezhetjük magunkat, még akkor is, ha kevésbé csillogó. Örömének adott hangot, hogy a legutóbbi Egészségre fel! konferencia után, ahol Ádám Dávid orvos beszélt a hazai érvényesülésről, most ismét erről hallhattak a diákok Szabó Krisztiántól.
A pódiumbeszélgetés után az önkéntes tevékenységet Rimaszombatban az iskolások meg is kezdték. Több csoportban kapcsolódtak az akcióhoz: ellátogattak az idősotthonba, részt vettek környezetük, a temető és az emlékművek szebbé tételében és önkéntes szemétszedésben.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
