Hatalmas infrastrukturális átalakulásra lehet számítani, ha jövőre valóban bevezetik az e-kártyát, bár az átállás nyilván időbe fog telni az adatvédelmi biztos szerint. Ez a kártya vonná egybe a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát és a tb-kártyát, vizuális és elektronikus személyazonosításra is alkalmas lehet. A szakértő nem tart attól, hogy a különböző adatbázisokat könnyebb lesz majd összekapcsolni, mivel szerinte eddig sem volt nehéz.
Továbbra is támogatja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) az e-kártya, az úgynevezett eSZIG bevezetésére vonatkozó kormányzati törvényjavaslatot – erről tájékoztatta Péterfalvi Attila az MNO-t. Az NAIH elnökét azzal kerestük meg: biztonságosan megvalósíthatónak tartja-e az új rendszert úgy, hogy az egyes adatkezelők valóban csak a rájuk tartozó információkat láthassák. Arra is kíváncsiak voltunk, mennyire lenne könnyű az átállás így, hogy a diák- és egyéb igazolványokat felmutatva számtalan helyen lehet kedvezményben részesülni.
Péterfalvi Attila az MNO-nak leszögezte: a parlamenthez benyújtott törvénytervezet bírja a hatóság támogatását, és adatvédelmi szempontból is elégedettek azzal. Szerinte az e-kártya nem menne szembe az univerzális azonosítót tiltó alkotmánybírósági rendelettel, még úgy sem, hogy ezentúl minden adat egy kártyáról lenne hozzáférhető. „Fontos, hogy a jogi szabályozásban az egyes szabályok nem változnak, csak az azonosítók fizikailag egy kártyára kerülnek” – tette hozzá.
Már most is egybevethetőek az adatbázisok?
Dr. Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakértő viszont az egységes azonosító tilalmával kapcsolatban az MNO-nak arról beszélt: bár régebben benne volt, a 2012-es információszabadságról szóló törvénybe már nem is foglalták bele ezt az alapelvet, és már egységes azonosító nélkül is könnyen össze lehet kapcsolni a különböző adatbázisokat. Szerinte ennek már most is megvan a módja, az e-kártyával sem lesznek nagyobb veszélyben a polgárok. A Facebooktól és a Google-tól jóval inkább lehet tartani, ők rengeteg információval bírnak rólunk, míg az e-kártya csak annyit változtat, hogy nem öt kártya lesz, hanem egy.
A mai informatikai háttérbázissal ez már mindegy is
– tette hozzá a Privacy Policy Online Services vezetője.
Kőkorszaki módszerek
Péterfalvi szerint viszont változatlanul érvényes követelés, hogy ne egységes azonosító legyen a kártya, mindenhol csak a releváns adatokhoz férjenek hozzá. Mint mondta, ennek megfelelő leolvasókat fognak kapni az adatkezelők. Ezért fontos szerinte, hogy a központ csak biometrikus sablonokat kezeljen. Az nyilvánvaló – tette hozzá –, hogy a technikai fejlődés bizonyos kockázatokkal jár, de szerinte ettől még nem tartható, hogy az állam „kőkori” rendszert tartson fenn.
Az új kártya a tulajdonos ujjlenyomatát tartalmazhatja, azok kivételével, akik ezt visszautasítják, illetve nem töltötték még be tizenkettedik életévüket. A májusban benyújtott törvénytervezet szerint akik igazolványuk cseréjét annak lejárta előtt maximum hatvan nappal kérnék, azoknak 1500 forintot kellene fizetniük. Másoknak ötezerbe kerülne az új igazolvány, és illetékmentességben részesülnének a 12 év alattiak, a 18 éven aluliak, ha nincs más személyazonosító okmányuk, a 65 év feletti, határidő nélküli igazolványt kérők, valamint azok, akik a tárolóelem hibája miatt szorulnak cserére.
A BM szerint nem lehetséges totális hozzáférés
Az adatbiztonsággal, illetve a működésmóddal kapcsolatban az MNO megkeresésére a Belügyminisztérium leszögezte: „Az e-útiokmány funkcióból az adat, hasonlóan az útlevélhez, az olvasókban okmányellenőrző tanúsítványok segítségével válik kiolvashatóvá. Az e-azonosítás adatainak kiolvasásához a felhasználó által ismert PIN kód megadása szükséges, emellett speciálisan a taj, illetve az adóazonosító kiolvasásához az olvasóba telepített speciális tanúsítvány. A minősített e-aláírás használatához a hozzá tartozó PIN kód használata kell, valamint BALE minősítésű RFID-olvasó. Tehát a kiolvasáshoz minden esetben szükséges tanúsítványkiosztás, melynek biztonsági rendszere meghatározza, hogy a jogszabályban írt szervezetek kapjanak az olvasáshoz szükséges tanúsítványokat. Az online ellenőrzéshez tartozó tanúsítványok tervezett érvényességi ideje egy nap. A kibocsátó ezzel is garantálja azok korlátozott felhasználhatóságát. Totális hozzáférés a kártya adataihoz nem lehetséges.”
Lapunk megkeresésére a Belügyminisztérium megerősítette a már májusban a Magyar Közlönyben megjelent összeget: hazai finanszírozásból 3,4 milliárd forint jut idén az e-kártyák bevezetésére. Ugyanezt a választ kaptuk a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától. Azt már nem fejtették ki bővebben, tételesen mire mennyi fog elmenni. A kormányhatározat előirányozta a továbbiakat is: az e-kártya kiadásának folyamatossága érdekében Varga Mihálynak a jövő évtől biztosítania kell, hogy a Miniszterelnökség kerete 310 millió forinttal, a Belügyminisztériumé pedig 2,1 milliárddal növekedjen.
Nyilván lesz átmeneti időszak
A Belügyminisztériumtól lapunkkal közölték: jövő év január elsejétől lehet igényelni az új okmányt, a rendszer bevezetése pedig a meglévő infrastruktúra bővítésével fog történni. Többek között arra voltunk kíváncsiak, az e-kártya bevezetésekor valóban fel tud-e állni a szükséges infrastruktúra szoftverekkel, a kellő informatikai bázissal úgy, hogy minden egyes helyen, ahol például kedvezményt lehet érvényesíteni, lehetséges legyen azt már e-kártyával tenni. Az átállás menetével kapcsolatban a Belügyminisztériumnál annyit közöltek: az fokozatosan, felmenő rendszerben történik majd, igényelni pedig lehet a korábbi igazolvány lejártakor vagy attól függetlenül is. Hozzátették: az új rendszer bevezetését az okmányhamisítások megnövekedett száma, illetve az elmúlt tizenöt év technológiai fejlődése teszi szükségessé.
Több mint egy éve készül az arcképközpontról szóló jogszabály, a bevezetés időpontja pedig kormányzati kompetencia, de Péterfalvi úgy hallotta, akár jövőre felállhat a rendszer. Ettől még szerinte nem lesz olyan kötelezettség, hogy rögtön le kell cserélni a kártyákat, „nyilván lesz egy átmeneti időszak”. Péterfalvi szerint infrastrukturálisan is lehetséges, hogy 2016-ban megtörténjen az e-kártya bevezetése.
Tavaly decemberben döntött a kormány az elektronikus közigazgatás fejlesztésének szükségességéről, ezért vezetnének be egy tárolóelemet is tartalmazó kártyát, ami azonosításra is alkalmas lesz, de arra is, hogy elektronikus aláírásként szolgáljon. A közigazgatási és elektronikus közszolgáltatások központi hivatalának elnöke májusban beszélt arról az M1-en, hogy felmenő rendszerben vezetnék be, akiknek a személyije 2016. január 1-je után jár le, automatikusan ilyet kaphatnak majd. Dr. Ignácz István hozzátette azt is, hogy a második generációs (ujjlenyomatos és nem arcképes) biometrikus adatokkal az útlevél biztonsági szintjére emelnék ezt a kártyát. Szerinte ez a szint magasabb lesz a németek hasonló kártyájáénál is.
Arcképes rendszer, ami kijátszható
Közben a kormány tárgyalja az arcképeket nyilvántartó rendszer létrehozásáról szóló törvényjavaslatot is, aminek célja ismeretlen személyek azonosítása, illetve a személyazonosság ellenőrzése lenne. A profilok a korábban elkészített igazolványképek alapján jönnének létre. Péterfalvi Attila ezzel kapcsolatban a Hír TV Magyarország élőben című műsorának október 20-ai adásában elmondta: „Ez valóban a biometrikus, az arcképes azonosításnak az egyik hátulütője, hogy hiába az arcnak bizonyos fix pontjaiból képzi ezt a sablont, de egy szemüveggel, egy esernyővel, egy sapkával el lehet takarni azokat a pontokat, melyből az azonosságot, a biometrikus sablont kinyeri.” Korábban a NAIH elnöke arról beszélt ugyanabban a műsorban, hogy nem alkotmányellenes és az adatvédelmi előírásoknak is megfelel a rendszer létrehozása, bár
„egy ilyen adatbázis ténylegesen korlátozza a magánélethez való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, csak olyan esetben lehet ezt üzemeltetni, egyáltalán felépíteni és használni, hogyha a legfontosabb állami feladatokhoz kapcsolódik a tevékenysége, így a bűnüldözés, nemzetbiztonság indokolja.”
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
