„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Tamási Áron szavainak és a kitelepítés gyalázatának egybevetése megrázó erővel hozza közel hozzánk a második világháború utáni időszak embertelenségét. A haza, és annak is a központi összetevője az otthon, a szülői ház, amely az ember eszmélésének, értelmes lénnyé válásának színtere, a legelemibb, legfontosabb tartozéka az emberhez méltó életnek. Az ettől való megfosztottság pedig mindenképpen az emberi életút legelviselhetetlenebb sérelmei közé tartozik.
Hírdetés
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
