Nagy múltja ugyan nincs a benedekmezői lovardának – a Székelyföldi Lovasközpontnak, ahogyan az Előpataki út mentén lévő irányjelző tábla mutatja –, de hírneve annál inkább. Nemcsak Székelyföldön tartozik a legjobbak közé, lovasai, lovai révén országos szinten is egyre ismertebb és elismertebb a Vadon Egyesület által működtetett létesítmény. Nemrég látogattunk el a lovardába, ahol kevésbé a múltról, annál inkább a jelenről, a jövőről beszélgettünk Nagy Eszter lovasedzővel.
Nem olyan rég zajlott az Óriáspince-tetőn a Székely Vágta, így adta magát első kérdésünk: milyen eredményeket értek el a benedekmezői lovarda lovasai, lovai. Ennél magától értetődőbb kérdés nem is merülhetett volna fel, ezért volt nagyon meglepő a válasz: semmilyen eredménnyel nem dicsekedhetnek, mivel nem vettek részt a megmérettetésen. A vágta, a galopp ugyanis nem az ő világuk. A díjugratás annál inkább – mondta Eszter.
Nemrég alakult meg a Vadon Sportklub, ennek köszönhetően vehetnek részt az országos lovas szövetség által szervezett versenyeken. Hat leigazolt versenyzőjük van, 14–15 éves fiatalok, de van köztük 12 éves is – mesélte az edző. Tavaly télen kezdték a felkészülést az országos díjugrató versenyekre. A „bátorító” próbával kezdték, ez hetven centiméteres ugrómagasságot jelent, és háromnaponként növelik egy-egy centiméterrel a magasságot. Mind a hat versenyző igen jó eredményeket ért el eddig, többször állhattak a dobogó legmagasabb fokára. De a kezdő lovasok kategóriájában – ez kilencven centiméteres ugrómagasságot jelent – is vannak már szép eredmények. A legutóbbi versenyen Bicsok Anett saját lovával harmadik helyezést ért el. Van ahonnan folytatni a fejlődést – összegzett Eszter, és egyúttal azt is elmondta: legfontosabb terveik között szerepel a díjugratás fejlesztése.
A benedekmezői lovasok mindig ott vannak a Székelyföldi Regionális Díjugrató Bajnokság (közismerten: Régió Kupa – szerk. megj.) versenyein, ott is jó eredményeket érnek el. A VI. Régió Kupa második fordulójára júliusban épp Benedekmezőn került sor.
A lovakról
Ha lovarda, akkor ló is. Hogyan állnak Benedekmezőn a lóállománnyal? – faggattuk az edzőt.
– Jelenleg tizenegy saját és kilenc bértartott ló van a lovardában. Minden két lóval kezdődött, ezeket a sepsiszentgyörgyi önkormányzat vásárolta azzal a céllal, hogy részt vegyenek, jól teljesítsenek a Székely Vágtán. A dolgok nem mentek jól, az angol telivér kanca és a kisbéri mén nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, lesántultak. Így soroltak át tenyésztésbe, tőlük származik az a hatéves herélt, mellyel igen jó eredményeket érünk el a díjugrató versenyeken. Az anyakanca továbbra is tenyésztésben van, a mént kiherélték. Három lipicai is van a saját ménesben – mesélt a lovakról Eszter.
Folyamatos a fejlődés
Egy lovarda életéhez „infrastruktúra” is kapcsolódik, ez folyamatosan fejlődik Benedekmezőn. 2014-ben létesült a szabadtéri pálya. Nagy méretűre tervezték, aztán leszűkítették, így jobban megfelel az igényeknek. A tulajdonképpeni lovarda 2015-ben indult. A lovak számára két istállóval rendelkeznek, ezek kényelmes szállást nyújtanak az állatoknak. Szolgálati lakás is van, az emeleten két szobával, amit vendégek szállásolására lehet használni, de sajnos a lovarda által szervezett táborok résztvevőinek nem felel meg, így a táborlakók a benedekmezői tábor szálláshelyeit vehetik igénybe.
Az egyik legnagyobb megvalósítás a fedett lovarda. Ezt 2019-ben adták át, az építés finanszírozását pályázati pénzekből biztosították – tudtuk meg az edzőtől.
Beindult a lovászképzés
Nemrég a Puskás Tivadar Szakközépiskola állategészségügyi szakos végzősei ballagtak a benedekmezői lovardában, stílusosan: lóháton. Ez is tudatos tervezés következtében alakult így: a lovarda tavaly ősztől működik együtt a tanintézménnyel, ahol az állattenyésztési szakon – a törvény adta egyedi tanterv lehetőségét kihasználva – lovászképzést is tanulnak, a végzősök diplomájában ezt a tudást is az elsajátított kompetenciák közé sorolják be.
A hároméves szakiskolai képzésben nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati képzésre. IX. osztályban hét hét, X.-ben kilenc, XI.-ben tizenegy hét gyakorlat szerepel a tantervben. A végzős tizenegyedikeseknek további két gyakorlati napjuk van hetente. Tavaly ősztől a benedekmezői lovardában is zajlik a gyakorlati képzés. A kőröspataki Kálnoky-lovardában kezdték, pillanatnyilag hat lovardával állnak együttműködésben – tudtuk meg Kádár Barnától, a tanintézmény oktatójától.
Ősszel is indul hasonló képzés, érdeklődés van, sokan látnak jövőt a lovász szakmában. A most végzettek közül is sokan a lovas szakmában helyezkedtek el. Egy lány épp a benedekmezői lovardában kapott állást, egy fiú Csíkban dolgozik, két srác jó nevű magyarországi istállókhoz kerül. Egy másik kislány a bodoki lovardában segít be, elmondható tehát, hogy a végzősök egyharmada azonnal álláshoz jut tanult szakmájában – ismertette Kádár Barna.
A lovászok képzése mellett a lovak iskoláztatása is fontos feladat. Egyelőre „kis álom”, csak kis körben folytatják, de ha kiteljesül, ez nem más, mint a „Free horse style”. Eszter tavaly harmadmagával végzett ilyen irányú képzést Magyarországon, most online folytatják a tanulást. Azóta a szakág megalapítója, Török György és párja Benedekmezőn is tett látogatást. Lényegében a ló mentális tréningjéről van szó. Két lóval dolgoznak rendszeresen, a cél, hogy olyan lovakat neveljenek, melyek a hobbilovagláshoz szükséges minden mentális adottsággal rendelkeznek. „Atombiztosak” – fogalmazott Eszter, azaz higgadtak, megbízhatók, semmitől nem félnek, emberbarátok, a nevelési módszer szavatolja a biztonságos lovaglást.
Fejlesztéseken dolgoznak
„A lovarda nekünk sok szempontból kiemelkedő területünk” – mondta érdeklődésünkre Demeter János, a Vadon Egyesület igazgatója. Kijelentését meg is alapozta: „Eszter, Zsolt és mások, akik ott dolgoznak, eleve olyan emberek, akikhez szívesen járnak tanulni a fiatalok, szívesen viszik oda a szülők a gyerekeket. Az évek alatt bizalmi viszony alakult ki sok más lovassal is, így most már elég szép számban vannak bértartott lovaink is. Ez komoly dolog, a bértartásért tisztességesen fizetnek a tulajdonosok, másrészt pedig, mikor ők nem lovagolnak, lehetőségünk van használni ezeket a lovakat. Kimondottan hasznos” – értékelte az igazgató.
Azt is elmondta, a koronavírusjárvány idején is volt forgalom a lovardában, a szabadtéri lovaglást akár maszk nélkül is lehetett gyakorolni. „Ilyen szempontból a tavalyi év rekordévnek tekinthető. Az embereknek valahová ki kellett mozdulniuk minden megszorítás ellenére” – szögezte le Demeter.
További infrastrukturális fejlesztésekről is beszélt az igazgató. Azon vannak, hogy a lovak számára minél kényelmesebbé tegyék az istállókat, „javítani akarnak a lovak lakhatásán” – mondja. A lovasok számára pedig kiszolgálóhelyiséget létesítenek, zuhanyzóval, illemhellyel, mert jelenleg ilyennel nem rendelkeznek. „Tisztességes körülményeket akarunk azok számára, akik lovagolni jönnek. Nem mehetnek el innen lószagúan, előbb rendbe kell tenniük magukat. Mindez nagyon fontos” – értékelte az igazgató.
„Jó hely, szép hely, ami további fejlesztésekre is alkalmas. Minden évben igyekszünk valamit hozzátenni, jobbá tenni a körülményeket” – összegzett beszélgetésünk végén Demeter János.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
