A Franciaországban előrehozott nemzetgyűlési választásokon elszenvedett veresége ellenére Emmanuel Macron államfő pártszövetségének sikerült a szombati szavazásokon a nemzetgyűlés nyolc bizottságából hatnak a vezetését megszereznie, ami a korábbiaknál is nagyobb befolyást biztosít az elnöki tábornak a parlamentben.
A választások a 2027-ben a negyedik elnökválasztási kampányára készülő Marine Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek az előretörését hozták, amely a szavazatok harmadát begyűjtve megnyerte az első fordulót, de a második fordulóban a harmadik helyre csúszott vissza, miután a többi párt visszaléptette a jelöltjeit egymás javára a választókörzetek jelentős részében. A Nemzeti Tömörülés így is a legtöbb mandátummal rendelkező párttá vált, és a korábbi 89-ről 143-ra tudta növelni a képviselői számát a nemzetgyűlésben, de ennek ellenére egyetlen bizottsági elnöki tisztet sem tudott szombaton megszerezni, míg az előző nemzetgyűlésben két bizottságot is Marine Le Pen pártjának képviselői vezettek.
Míg a Macron-párt hat, a baloldal két bizottsági elnökséget kapott, köztük sikerült megtartania az egyik legfontosabbnak számító pénzügyi bizottságnak a vezetését, amelynek elnöke továbbra is a radikális baloldali Engedetlen Franciaország képviselője, Eric Coquerel lesz. A Nemzeti Tömörülés ennek a bizottságnak a vezetését szerette volna megszerezni.
Az előrehozott választások eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, és egyik blokknak sincs elég mandátuma a kormányzáshoz, s egyetlen csoport sem hajlandó szövetséget kötni a Nemzeti Tömörüléssel. Jean-Philippe Tanguy, a párt szóvivője az elnöki pártszövetség és a hagyományos jobboldal közötti parlamenti megállapodást „korrupciós paktumnak” nevezte.
A két évvel ezelőtti nemzetgyűlési választásokat követően a Nemzeti Tömörülés két alelnököt is adott a nemzetgyűlésnek, a házszabályban a frakcióknak kiegyenlített képviseletet biztosító elv alapján, ezúttal azonban ezt az elnöki tábor megakadályozta.
Emmanuel Macron kedden a kormányülésen úgy vélte, hogy az elnöki tábornak javaslatot kellene letennie az asztalra „vagy egy többségi koalícióról, vagy pedig egy széles körű törvényhozási paktumról” a mérsékelt baloldal és a hagyományos jobboldal bevonásával.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
