A „deep state” jelensége Donald Trump elnök beiktatása óta áll a tengerentúli közéleti viták középpontjában. Bár valóban csak az elmúlt évtizedek során nevezték nevén, mégsem újkeletű jelenségről van szó. Amerika történelmében számos ponton kitapintható a különféle érdekcsoportok olyan hálózatának jelenléte, amelyek az alkotmányos intézményektől függetlenedve a közpolitika demokratikus alakításának manipulálására és aláásására törekedtek. A „deep state” azonban nem csak amerikai sajátosság, a globalizálódó világban pedig saját maga is „transznacionálissá” vált, és jelenléte a nemzetközi szervezetekben is érzékelhető.Donald Trump 2017. januári elnöki beiktatását követően vált a „deep state”, vagyis a „mélyállam” fogalma az amerikai közéleti viták egyre gyakoribb szereplőjévé. Azóta pedig könyvek, tanulmányok és elemzések sora jelent meg és jelenik meg mind a mai napig arról a jelenségről, amelyről az elmúlt év során készített lakossági felmérés szerint a megkérdezettek nagy többsége állítja, hogy ténylegesen létezik. Bár a „deep state” valóban az elmúlt évek során került a tengerentúli politikai beszéd és közéleti vizsgálódás középpontjába, mégsem újkeletű jelenségről van szó.Megértését és egyúttal igazolását is nehezíti, hogy a „deep state” nem egy pontosan körülhatárolt és könnyen megragadható közjogi fogalom vagy intézmény, hanem sokkal inkább csak a politikai élet valóságában, a közhatalom gyakorlása során kitapintható jelenség. Az egyik első akadémikus, aki a fogalmat az elmúlt évtizedekben kifejezetten használta, a kanadai Peter Dale Scott volt. Scott szembeállította a mindenki számára látható – és demokratikusan felépülő – államot és annak intézményrendszerét, vagyis az úgynevezett „public state”-et a „deep state”-tel és az azt alkotó – általában katonai, titkosszolgálati, hírszerzési vagy csak az általános bürokráciába ágyazódott – érdekcsoportok hálózatával. Olvasata szerint, míg a „public state” demokratikus elvek mentén szerveződik, és ennek megfelelően elszámoltatható a lakosság előtt, addig a „deep state” immunis a közvéleményre, és éppen a közpolitika demokratikus alakításának manipulálására, befolyásolására törekszik.(…)Tovább a cikkhez
Forrás:szilajcsiko.hu
Tovább a cikkre »
