Minden politikai rendszereltérés ellenére a kubai oktatási rendszer az amerikai másolata: a középiskola szintje nem túl magas, s az egyetemi szint meg jellemzően magas.
Ennek következménye: az egyetemi oktatás elején olyan dolgokat tanítanak, melyek Magyarországon gimnáziumi szint.
A Havannai Egyetemen bölcsészkarán abszolút ez van – legalábbis volt a 80-as években -, magyar szemmel sajátos volt, hogy a spanyol szakon ógörög és latin irodalmat tanítottak. Mert az alapfeltételezés: a diák ezt nem ismeri. Márpedig ismernie kell, hiszen különben a spanyol irodalom se érthető meg.
Szóval ógörög irodalom. Amihez a 3 alapvető háttér a görög mitológia, a trójai háború, s a görög-perzsa háborúk. Ezeket ismerni kell valamilyen szinten, hogy el tudja az ember helyezni a sztorikat oda, ahová valók.
Szóval nyilván ezek mind szóba kerültek, persze inkább irodalmi szemszögből, nem mint történettudomány. Azaz teljesen szubjektív görög szemszögből. A mitológia nem gond, ahogy a trójai háború se, ma senki se azonosítja magát trójaiként. Viszont perzsák ma is léteznek.
Itt jön képbe az afgán diáklány a csoportban. Egyébként baromi szép lány volt, hófehér bőrű, karcsú. fekete szemű és hajú – ugyanaz a típus, mint a jövendő múzsám, csak 15-20 centivel magasabb verzióban (a múzsám 154 centis). A tanév elején még szerelmes is voltam belé, de aztán október közepén átnyergeltem a jövendő múzsámra.
Tudni kell, a mai perzsák nem csak Iránban élnek. Valójában 3 országban alkotnak jelentős népességet, plusz még más országokban is jelen vannak kisebb számban. Ez a 3 ország Irán, Tadzsikisztán, s Afganisztán.
Iránban a lakosság 60 %-a perzsa (farszi néven). Tadzsikisztánban a lakosság 85 %-a perzsa (tadzsik néven). Afganisztánban pedig tadzsik és hazár – nem kazár – név alatt a lakosság kb. 45 %-a, ők dari néven említik a nyelvüket. Tulajdonképpen a farszi-tadzsik-dari hármas az olyan, mint a szerb-horvát-bosnyák-montenegrói négyes. Tökéletes a kölcsönös érthetőség, egyedül az olvasás problémás, mert a tadzsikot cirill betűkkel írják, míg a másik kettőt arab betűkkel.
A mi diáklányunk konkrétan pastu etnikumú volt, ez a tadzsikok és a hazárok mellett a harmadik nagy etnikai csoport Afganisztánban, a lakosság kb. 35-40 %-a. A pastuk a perzsák rokonai, a pastu és a perzsa nem kölcsönös érthető, de közeli nyelvek. Viszont Afganisztánban máig a perzsa a közvetítő nyelv, s minden művelt ember beszéli is, nem csak a dari-anyanyelvűek. Bár amióta az I. vh. vége után Afganisztán visszaszerezte függetlenségét, az Afganisztánt hagyományosan irányító pastu elit igyekszik folyamatosan növelni a pastu szerepét (az afgán kommunista vezetés is ezt követte, mely szintén főleg pastu volt), a dari máig hivatalos nyelv, s szerepe sok területen még fontosabb is a pastunál. Szóval a perzsa ott a nem perzsák számára is “saját” érték.
A ógörög tematikát előadó tanár persze nem tudta, hogy van egy afgán diák is, ill. tudta, csak nem gondolt erre. Így simán nyomta az ógörög életérzést a sötét, primitív, kegyetlen perzsákról, akikkel szemben állnak a művelt, okos, humánus görögök.
Persze mindez történelmileg marhaság. Két civilizáció harcolt, mindenki a saját érdekeiért, ezt jó-rossz alapon felosztani komolytalan. Dehát minden propaganda így működik. Az I. vh. idején is azzal fűtötte az angol propaganda a sajátjait, hogy a németek valamiféle emberiségen kívüli, mérhetetlenül gonosz lények, akiknek egyetlen céljuk a jóság eltörlése a bolygóról. Ahogy a mai nyugati propagandában is ez van az orosz-ukrán viszály kapcsán: az ukránok valamiféle fogtündér-szerű nemes és mosolygós fénylények, míg az oroszok meg mosógéplopó, ittas barbárok, akiknek életük célja a kamudomor megismétlése. Nyilván ez volt a görög életérzés is 2500 éve. Meg biztosan a perzsa is, csak hát perzsa irodalmat nem tanulunk, mert nem számít az európai kultúra alapjának.
Egyre jobban lovalta is bele magát a tanár az embertelen perzsák és a nemes görögök leírásába. Az afgán csaj meg eleinte csak csodálkozott, majd egyre borúsabban nézett. De humorérzéke volt, szóval a végén megjegyezte:
- Borzasztó mekkora barbár emberevők vagyunk mi!
A tanárnak akkor esett le, mi is van. Értelmes ember (nő) volt, azonnal kapcsolt.
- Jajj, Rahela, te is érted mire utaltam. Nem tényeket mondtam, hanem az akkori görög emberek képzetét írtam le. Bocs, hogy ezt nem tettem világossá.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »