2015 óta legalább kétmillió menekült – ki-ki különféle okból – érkezett Európába Afrikából és a Közel-Keletről, azonban két évvel a nagy migrációs hullám kezdete óta még mindig nem tudni, mikor lesz a migrációs válságnak vége. Sőt, egyes NATO-kutatások szerint a következő évtizedben akár 60 millióan is érkezhetnek, azaz teljes országok népességéhez mérhető népvándorlás előtt állhat még a kontinens. Egy skandináv ország, amelyet a bőkezű szociális juttatások a migráció vonzó célpontjává tettek, és tárt karokkal fogadta korábban a bevándorlókat, két évvel a 21. század nagy népvándorlási hullámának megkezdése után azonban úgy érzi, ennyi volt, és nem több: Dánia tűréshatárának végéhez ért.
Úgy tűnik, az utolsó szöget a menekültekkel kapcsolatos hozzáállás megváltozásába az a lista verte bele, amely szerint 25 olyan településrész van Dániában, amelyek gettónak számítanak. Az ország kormányfője a napokkal ezelőtt nyilvánosságra hozott lista kapcsán ugyanis kijelentette: amellett, hogy az ezek létrejöttében szerepet játszó okok kivizsgálása érdekében bizottságot állít fel, a zászlajára tűzte, hogy ezeket az okokat meg kell szüntetni.
Pedig korábban a migrációs válság kezdetén még mintaországnak tartották a menekültek elhelyezkedésének szempontjából, sőt, még kifejezetten a menekülteknek kialakított centrumokat is létrehoztak a dán hatóságok., és örömmel látták a Németországot elhagyó iraki és szíriai bevándorlók ezreit.
Két évig tartott, amíg Dánia ráébredt a valóságra.
Október elején egy interjúban már arról beszélt a dán kormányfő: országa egyes területein az iszlám és a bevándorlók törvénye a törvény, nem a dánoké. Az interjúban kihangsúlyozta: szerinte Dánia hamarosan kormányozhatatlanná válhat.
A gettók és a bennük létező párhuzamos társadalmak problematikája nem új keletű, hiszen a statisztikák szerint – amelyeket az Epoch Times nevű német hírportál is közölt dán sajtóforrásokra hivatkozva – a dániai problémák gyökerei három évtizedre nyúlnak vissza, lényegében a nyolcvanas évekre.
De nem ez az egyetlen probléma az északi országban. A cikk írójának internetes kutatása szerint egy hónapon belül sok, eddig mélyben lappangó probléma is a nyilvánosság elé lett tárva, köztük olyanok, amelyek önmagukban is jelzik: elege van a dán embereknek a menekültek befogadásából.
Igen a félelemre, nem a befogadásra
2015-ben tízezrek érkeztek Dániába az OECD vonatkozó statisztikája szerint, és a menekültek számának drasztikus emelkedése egészen 2016-ig tartott. És ugyan a szomszédos Németországhoz képest a számuk elenyésző volt, már ez is sok volt a dániai hatóságoknak, és szeptemberi álláspontjuk szerint fel akarják mondani a menekültek befogadásáról kötött ENSZ-megállapodást.
Az MTI idézte Inger Stöjberg dán integrációs minisztert,az ún. ékszer-rendelet kiötlőjét, aki úgy fogalmazott: nem hiszi, hogy az idén van még helyünk erre a kvótára, ugyanis szerintük az önkormányzatoknak “lélegzetvételnyi szünetre” van szükségük, hogy jobban foglalkozhassanak azokkal, akik már az országba érkeztek.
Azt, hogy ez mennyire közös álláspont, jól szemlélteti a jobboldali, parlamenten kívüli Néppárt reakciója is, akik ebben az ügyben a dán kormányt támogatja. Október elején aztán kiderült, hogy más ügyekben is egységet tudnak teremteni különböző dán pártok.
Ugyanis amikor kiderült, hogy Dánia is csatlakozni kíván azokhoz az európai országokhoz, amelyek tiltják az egész arcot eltakaró öltözék, így a muszlim nők által viselt nikáb és burka viselését, az ellenzék vezető erejét adó szociáldemokraták is azonnal az ügy mellé álltak, és jelezték, megfogják szavazni az egész egyszerűen csak „burkatörvénynek” nevezett jogszabályt.
Ezzel kapcsolatban Jacob Ellemann-Jensen, a dániai jobbközép kormánykoalíció vezető pártjának, a liberális pártnak a képviselője nem sokkal a bejelentés után sietett közölni, hogy a törvénytervezet nem vallások ellen irányul, és nem kívánják betiltani a sál, a turbán vagy a kipa viselését.
Más is jelzi, hogy a dán pártok észreveszik a közhangulat migránsokkal kapcsolatos változását.
Védelem az “idegenek” ellen, akik már alig jönnek
Nem csak az mutatja, hogy az előbb említett Néppárt a bevándorlókat „idegennek” kezdte el nevezni a kommunikációjában, hanem azért is, mert a Dánok Pártja nevű szélsőjobboldali alakulat ugyanis egy ún. „menekültriasztó” spray-t kezdett el osztogatni. Kifejezetten az ország női lakosait megcélozva akciójával.
Ez pedig bizony mutatja, hogy milyen állapotban van a dán társadalom: fél.
Hogy mindezek miatt, vagy más is szerepet játszhatott, egyelőre nem tudni, de úgy tűnik, egyre kevesebb menekült érkezik Dániába: amint azt a Nordschleswiger nevű német hírportál közölte, a dániai menekültelosztást koordináló intézet bejelentette, hogy évek után először lesznek 2018-ban olyan települések, amelyeknek egyetlen menekültet sem kell befogadniuk.
De még frissebb történés – szintén a Nordschleswiger-en jelent meg, – hogy a dán hatóságok 700-nál több migránsnak utasították el a menekültkérelmét. Az ok? Állításukkal szemben egyszerűen nem bizonyosodott be, hogy közülük 634-en Kuvaitban üldöztetésnek voltak kitéve.
Ez is jól mutatja, hogy a skandináv országokban megfordult a trend, a pártok után a hatóságok is egyre keményebben lépnek fel azok ellen, akik jogtalanul szeretnék kihasználni az európai gondoskodást.
hirado.hu
The post A dánok besokalltak a menekültek befogadásától appeared first on PolgárPortál.
Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »
