A migráció, a digitális világ, a gazdasági bizonytalanság, az erőszak és a családi kapcsolatok átalakulása állt az Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdítás megjelenésének 10. évfordulója alkalmából rendezett vatikáni találkozó 3. napjának középpontjában október 9-én. Néhány résztvevő a nemzetközi sajtó előtt beszámolt az eddigi tapasztalatokról és a lehetséges lelkipásztori válaszokról.
A keleti katolikus egyházak vezetői, a püspöki konferenciák elnökei, szakértők és házaspárok október 7. és 14. között a Vatikánban tekintik át Ferenc pápa Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdításának elmúlt tíz évét. A találkozó harmadik napján, október 9-én tartott sajtótájékoztatón a résztvevők kiemelték: az Egyháznak a házasságkötés után is kísérnie kell a családokat, különösen a válságok idején.
Imádság, meghallgatás és megkülönböztetés
A sajtótájékoztatón Giacomo Costa jezsuita atya, a Püspöki Szinódus Főtitkárságának tanácsadója intenzívnek nevezte az eddigi munkát. Elmondta: a résztvevők elmélkedések, imádságok és személyes tanúságtételek által osztják meg egymással a családpasztoráció eredményeit és nehézségeit. A találkozó első két napja a kölcsönös bizalom kialakításának jegyében telt; majd nemzetközi munkacsoportokban folytatták a tanácskozást. A különböző földrészek tapasztalatait később a plenáris ülésen ismertették.
A migráció átalakítja a családi kapcsolatokat
Giacomo Costa SJ hangsúlyozta, hogy a migráció kérdése valamennyi munkacsoportban felmerült. A népességmozgások alapvetően átalakítják a családi kapcsolatokat: sok házaspár kényszerül külön élni; a nagyszülők gyakran átveszik a szülők szerepét az unokák nevelésében, miközben nehezebbé válik a hit továbbadása. A vallásközi házasságok szintén új kérdéseket vetnek fel – tette hozzá a Püspöki Szinódus Főtitkárságának tanácsadója. – Bár sok család elveszíti megszokott támogató kapcsolatait, az új kultúrákkal való találkozás gazdagíthatja életüket.
A digitális világ kihívásai és lehetőségei
A tanácskozáson figyelmet kapott a digitális forradalom is, amely megváltoztatta a családok kapcsolattartási és együttélési szokásait. Ezzel kapcsolatban a sajtótájékoztatón Giacomo Costa kreatív kezdeményezéseket említett: például a telefonmentes közös vacsorákat, amelyek ismét lehetőséget teremtenek a beszélgetésre; mások a digitális eszközöket arra használják, hogy a migráció miatt egymástól távol élő családtagok megőrizhessék kapcsolataikat – mondta el a jezsuita atya. – A technológiai változások a papképzésben is új kérdéseket vetnek fel. Hogyan veszik figyelembe a szemináriumok azoknak a növendékeknek a tapasztalatait, akik már a digitális kultúrában nőttek fel, vagy mozaikcsaládokból érkeznek?
A családok kísérése nem maradhat puszta jelszó
A találkozón a családok lelkipásztori kíséréséről is beszéltek, melynek fontosságát mindenki elismeri, a gyakorlati megvalósítás azonban sokszor elmarad – figyelmeztetett Giacomo Costa SJ. – A kísérés könnyen olyan jelszóvá válhat, amely elméletben mindenkit egyesít, de gyakorlati jelentését még tisztázni kell. Ki marad ténylegesen a házaspárok mellett, amikor válságba kerülnek? Ki kíséri őket időskorukban? Hogyan lehet továbblépni a házasságra való felkészítéstől a házaspárok egész életén át tartó támogatásáig?
A kísérés az egész Egyház feladata – hangsúlyozta a jezsuita pap.
Nagy nyomás a családokon
A vatikáni tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a mai családokra rendkívül nagy nyomás nehezedik. A hosszú munkaidő, a háborúk, a nők elleni erőszak, valamint egyes kultúrákban a hozományhoz kapcsolódó elvárások komoly terheket jelentenek. „Bizonyos idealizáló törekvések elérhetetlennek tűnő elvárásokkal terhelhetik a családokat, és elriaszthatják a fiatalokat” – fogalmazott ezzel kapcsolatban Costa atya.
A kérdést a következő napokban is továbbtárgyalják. Külön figyelmet fordítanak a bántalmazások és az erőszak túlélőire, akiknek közelségre, türelemre és saját gyógyulási idejük tiszteletben tartására van szükségük, hogy ismét bízni tudjanak a szeretetteljes kapcsolatok lehetőségében.
Közös célok, eltérő lelkipásztori megoldások
Giacomo Costa hangsúlyozta, hogy a különböző kultúrák eltérő lelkipásztori válaszokat kívánnak. A találkozó légkörét építő jellegűnek és nyugodtnak nevezte. A cél a közös megértés elmélyítése és annak az őszinte tapasztalatcserének a megvalósítása, amelyre XIV. Leó pápa hívta a résztvevőket.
Az Egyház egyetemessége a személyes tanúságtételekben
A sajtótájékoztatón Ibrahim Isaac Sedrak, Alexandria kopt katolikus pátriárkája; Filipe Neri Ferrão bíboros, Goa és Daman érseke, valamint Timothy John Costelloe perthi érsek is felszólalt – mindannyian a családok jelentőségét és a különböző kultúrák tapasztalatainak fontosságát hangsúlyozták.
Véronique Martin Lonchamp, a Francia Püspöki Konferencia családpasztorációs küldötte örömét fejezte ki, hogy megismerheti más földrészek tapasztalatait.
María Marcela Mazzini argentin teológus, aki a 2015-ös családszinóduson is részt vett, fontosnak nevezte az elmúlt évtized áttekintését.
A házaspárokat a Fülöp-szigeteki Charmaine Bernadette és Eren Lyle Villegas képviselte; a fiatalok és családok körében végzett lelkipásztori munkájukról számoltak be.
Összefoglaló jelentés készül
A sajtótájékoztatón ismertették a találkozó összefoglaló jelentésének felülvizsgálatával megbízott bizottság összetételét is. A Kevin Farrell bíboros vezetésével működő testületben valamennyi földrész képviselői, egyházi vezetők, szakértők és családok is helyet kaptak. Feladatuk, hogy a különböző kultúrák és lelkipásztori környezetek tapasztalatait közös összefoglalóba rendezzék.
Az eddigi tanácskozások egyik legfontosabb felismerése, hogy az Amoris laetitia által elindított lelkipásztori megújulás továbbra is folyamatban van.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
