A Covid-diktatúra arcai – az érem másik oldala

A Covid-diktatúra arcai – az érem másik oldala

Sajnos azt a megállapítást kell tennem, hogy igencsak sok olvasói és személyes megkeresés érkezik hozzánk, melyek mind olyan eseteket írnak le, melyek nemhogy a fősodratú médiában, de nagyjából sehol sem jelennek meg, mert sehol sem jelenhetnek meg. És senki ne intézze el ezt egy kézlegyintéssel, nem vad konteókról van szó, az ilyesmi – valljuk be – eleddig nem is érdekelte az érintettek nagy részét, teljesen hétköznapi emberekről van szó, akik csak egy valamit akarnak: szabadon dönteni. No, azt nem lehet… Ezért eljutottam a pontra, hogy rendezett formába öntöm az ilyen ügyeket. Ismerjük meg első történetünket!

Az a döbbenetes helyzet állt elő, hogy a transzplantációs listáról is kizárják azt, aki oltatlan, legalábbis erről beszéltünk egyik bajbajutott honfitársunkkal még egy hónappal ezelőtt.

Hírdetés

Több mint 3 éve dialízisre járok, mindkét vesém leállt 2018 márciusában. Kivizsgálás-sorozatok után felkerültem az európai transzplantációs listára. Kb. 2-2,5 éve fent vagyok. Jó egy hete kaptam egy papírt, miszerint a lakóhelyemhez közeli klinika transzplantációs tanszékének tanszékvezető egyetemi docense úgy döntött, hogy aki nincs beoltva háromszor, azt "nem transzplantálható" státuszba teszik, ameddig nem oltatja be magát. Ha pedig egyáltalán nem akar oltakozni, akkor letiltják a listáról – fejtette ki az alapproblémát még december elején, aztán a történet folytatódott.

Előrébb lépett a dolgom, a tegnapi nap (írta még karácsony előtt) folyamán dialízisen szólt az orvos, hogy már "nem transzplantálható" státuszba tettek a listán. Majd’ 20 évet dolgoztam egészségügyben, abba rokkantam bele, és most ismét elveszik tőlem a normális élet lehetőségét – fakadt ki.

Azt hiszem, nekem valami csodára van szükségem, mert a jogi procedúrákra már nincs időm. Tovább romlott az élethez való kilátásom karácsony óta. Már volt 4 shuntműtétem a két karomon, és az utolsó, negyedik indult be, csak azon tudtak eddig kezelni. Nem is volt vele gond, nagyon vigyáztam rá, mivel több lehetőségem nincs újabb shuntre. Karácsony előtt viszont kezeléskor kétszer átszúrták a shuntot, így végig begyulladt a karom, és betrombotizált. Szúrtak egy nyaki katétert, most azon keresztül kezelnek, de ezt nem lehet hosszabb ideig bent hagyni, mert könnyen elfertőződik. Emiatt szúrnak egy újabb katétert a nyakamba, amit bőr alatt elvezetnek a mellkasig, így lesz egy állandó katéterem. Nem tudom, az meddig fogja bírni, de ha az is bedöglik, akkor mehetek a levesbe. Beoltatni nem tudom magam még jó darabig, mert 2 kúra antibiotikumot szedettek el velem a gyulladt ér miatt, így az immunrendszerem jelenleg padlón van. Ez azt jelenti, hogy a transzplantációs listára sem kerülhetek vissza, mert nincs oltásom. Az állandó katéter nekem amúgy sem túl szerencsés, mert tanyán élek, kb. 300 állattal. Egyrészt itt rengeteg a munka reggeltől estig, másrészt könnyen elfertőződhet. Így most itt állok 51 évesen, teli tettvággyal és munkakedvvel, de megfosztanak nem csak a munkától, hanem az élettől is, mert nincs oltás. Ez a valódi gyilkosság. Remélem, egyszer felébredünk ebből a gyógyszeripar vezette rémálomból – zárta komoran gondolatait.

Lantos János – Kuruc.info


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »