Minden, a közösségnek hasznos, de az egyénnek inkább káros magatartásforma keletkezése, de még inkább fennmaradása kemény dió a mutáción vagy szelekción alapuló magyarázatok számára. Jóllehet a nem egykönnyen érthető csoportszelekciós folyamat – amelyre itt most nem akarok részletesen kitérni – magyarázatot ad az „altruista” (áldozatkész) viselkedésmód keletkezésére, az ilyen módon létrejövő szociális rendszer szükségszerűen labilis marad. A csókáknál (Coleus monedula L.) olyan közös védelmi reakció keletkezett, hogy bármilyen egyed a lehető legnagyobb áldozatkészséggel kel a ragadozók által megtámadott fajtársa védelmére. Azt könnyű belátni, hogy egy ilyen csoportnak, amelynek tagjai így viselkednek, jobb életbemaradási esélyei vannak, mint egy másiknak, ahol ez a magatartás ismeretlen, de mi arra a biztosíték, hogy a csoporton belül ne akadjanak olyan egyedek, amelyeknél a bajtársiasság hiányzik? Mutációk mindig várhatók, és előbb vagy utóbb elkerülhetetlenül be is következnek.
További információ A civilizált emberiség nyolc halálos bűne – genetikai összeomlás tartalommal kapcsolatosan
Forrás:kitartas.net
Tovább a cikkre »
