A cionisták által megszállt Németország “nagy lendülettel” szolgáltatja vissza a zsidók műkincseit

A cionisták által megszállt Németország “nagy lendülettel” szolgáltatja vissza a zsidók műkincseit

Németország több mint 17 ezer műtárgyat és könyvet ajándékozott vissza a nemzetiszocializmus idején begyűjtött kulturális javakból az azonosításukról, a zsidó tulajdonosok felkutatásáról és a visszaadásról rendelkező nemzetközi megállapodás alapján.

A fentiekkel a német szövetségi kormány kulturális államminisztere büszkélkedett el a megállapodás aláírásának huszadik évfordulója alkalmából hétfőn Berlinben rendezett konferencián.

Monika Grütters a tanácskozást megnyitó beszédében fordulópontnak nevezte az 1998-ban Washingtonban megkötött megállapodást, amelynek révén Németország húsz éven keresztül folyamatosan javította a nemzetiszocializmus idején összegyűjtött műkincsek felkutatását és visszaszolgáltatását célzó munka feltételeit.

A szövetségi kormány több tízmillió eurós támogatásával felállították az elveszett kulturális javak német központját (Deutsches Zentrum Kulturgutverluste – DZK), kifejlesztettek adatbázisokat és létrehoztak egyetemi kutatói állásokat, így „hatékony kutatási infrastruktúra” jött létre.

Hírdetés

A munka intenzitását jelzi, hogy az úgynevezett Washingtoni alapelvek lefektetése óta, vagyis húsz év alatt 17 420 kulturális jószágot – műalkotást, műkincs értékű használati tárgyat, könyvet és egyéb dokumentumot – juttattak vissza a zsidó tulajdonosnak – ismertette az államminiszter.

„A nemzetiszocialisták által összegyűjtött kulturális javak felkutatása és visszaszolgáltatása tartós feladat, és Németország tovább fokozza erőfeszítéseit” – tette hozzá. Az idén és jövőre 17 millió eurót fordítanak erre szövetségi forrásból, és felállítanak egy központi tanácsadó szolgálatot.

Hangsúlyozta, hogy a kulturális javakat őrző intézmények részéről is még több erőfeszítés szükséges. Mint mondta, a múzeumokat és a magángyűjtemények tulajdonosait is joggal ítélik meg annak alapján, hogy miként viszonyulnak az adott gyűjtemény történelmi hátteréhez. „Nem csak az állam visel történelmi és erkölcsi felelősséget a nácik által elrabolt kulturális javak ügyének feldolgozásáért” – húzta alá Monika Grütters.

A washingtoni alapelvekhez és a 2009-ben a Prága melletti Terezínben tartott utókonferencián elfogadott Terezíni Nyilatkozathoz 46 ország csatlakozott. Ezzel kötelezettséget vállaltak az egykor a nemzetiszocialisták által begyűjtött kulturális javak azonosítására, a zsidó tulajdonosok felkutatására, és arra, hogy vagy visszaadják az értékeket, vagy a visszaszolgáltatást kiváltó egyéb, „méltányos megoldást” találnak.


Forrás:harcunk.info
Tovább a cikkre »