Cserkész, a clevelandi magyar közösség kulcsfigurája, két gyermek édesapja. Történetének meghatározó tényezője, hogy egy pezsgő magyar életbe született az Egyesült Államokban. Összefoglalni is nehéz, a cserkészet hány rétegében dolgozott már, az önkéntes munkaóráit pedig összeadni sem lehetne. Ott volt a külföldi cserkészet legfontosabb pillanatainál, megtapasztalta, hogyan gyorsította meg a mozgalom életét a digitális technika forradalma, és egy világjárvány kihívásait is kezelnie kellett közösségi vezetőként. Horváth Mihály neve és a cserkészet közé nyugodt szívvel kitehetjük az egyenlőség jelet.
Horváth Mihály Clevelandben született 1959-ben. Édesapja a második világháborút követően osztrák menekülttáborok lakója volt, 1951-ben érkezett az Egyesült Államokba. Később mint amerikai katona két évig szolgált Németországban. Édesanyja 1956-ban telepedett le Amerikában. Szülei már a híres magyar negyedben, a Buckeye Road-on találkoztak. A környéken akkoriban rendkívül élénk magyar élet folyt: A Buckeye egy kis Magyarország volt. Ott mindenki magyar volt, a szomszédok, a pékség, a borbély, a kocsmás, a fogorvos, az orvos, ahova csak jártam, mindenhol magyarul beszéltünk. A 60-as években az jelentett inkább problémát, hogy az iskolaérett gyerek még gyengén beszélte az angolt.
A Cserkész Barátok Köre (a clevelandi csapatok fenntartó testülete) korábbi elnökének cserkész pályafutása a 22. számú Bessenyei György Cserkészcsapatban indult nyolc éves korában, kiscserkész esküjét pedig két évre rá tette le a Teleki Pál Cserkész Tanyán. Első nyakkendőjét Bedy Balázs körzeti parancsnoktól kapta. A sors fintora, hogy Mihály – huszon évvel később – a parancsnokságot pont Balázstól vette át. De előtte még a huszonkettesek csapatparancsnokaként tevékenykedett: 1985 és 1991 között. Ebben az időszakban nehéz éveket élt meg a clevelandi közösség: csökkent a magyar szervezetek aktív tagsága, kevés gyerek volt a 90-es években. Döntést kellett hozni: vagy elvesznek, vagy egységesítik az erejüket és közösen nagyobb sikerre viszik a cserkészetet. Ennek értelmében összeolvadtak a keleti és nyugati csapatoknak a kisebb gyermekkorú tagjai.
A mi családunk volt a kapocs, aki segített összehozni a nyugat és a keleti oldali cserkészeket. A 22-es csoport sem kivétel az alól, hogy a tagok között életre szóló barátság szövődött. Így van ez a mai napig Horváth Mihály és Kozmon György, Kovács György, Ifj. Simonyi Viktor, Kovács Géza, Pallai Imre, a Szigeti testvérek, János és Lajos között is. A legértékesebb kapcsolatot is a cserkészet hozta el Mihály életében, a mozgalomnak köszönheti, hogy megismerte feleségét, Juditot.
Horváth Mihály média szakon végzett az Ohio University-n, az első szakirányú munkáját 1982-ben kapta az Iowa State Egyetem televízió- és rádiócsatornáinál. Ez a lehetőség elszólította a Horváth családot néhány évre Clevelandből. Bár Mihály nagyszerű sikereket ért el, például a sporttudósításokban, a honvágy erősen jelen volt a szívében a magyar közösség iránt. Végül egy családi szál volt az, ami visszahozta a Horváth családot Clevelandbe. Mihály média iránti elkötelezettsége megmaradt, kiválóan tudta kamatoztatni a cserkészet berkeiben. 1984-et írtak amikor hozzájutott egy olyan számítógépes programhoz, amivel csapatújságot tudott szerkeszteni a cserkészek számára, és egy év múlva el is indult a gyártás. Tapasztalatot nem csak a média iskolában szerzett, cserkészetben is: tudniillik, tinédzserként az ún. KHK (Kozmon-Horváth-Kálnoky) tábori újságot írták, még írógéppel. Valahonnan innen datálódik a Jó munkát! című cserkészlap szerkesztése is. A szerkesztők eleinte Friedrich Mária és Peller Ildikó voltak, 2013-ben Gulden Julianna lépett be, akinek Mihály asszisztensként segítette a munkáját. Az utóbbi két évben Mihály Csajka Tamással készíti a lapokat.
Mihály a 22-es csapatban nőtt fel, és egy olyan fokozatot is elért az amerikai cserkészetben, amit nagyon kevesek szoktak a magyar cserkész közösségben. Tudniillik a fiú csapatok, az amerikai cserkészszövetséghez is be voltak iratkozva, már az ötvenes évek kezdetétől. Mihály 1976-ban érte el az Eagle Scout (sas cserkész) rangot. A kitüntetést többek között 21 különböző próba kiállásáért, és egy projekt elkészítéséért kapta.
Mihály 1970-ben, 11 éves kisfiúként járt először Jubileumi Nagytáborban és azóta egyet sem mulasztott el. Nemhogy nem hagyta ki a tábort, minden turnusban nagyobb és nagyobb felelősséget vállalt. Az egyik legkülönlegesebb számára mind közül a 2010-es, amikor is az előbbi két tábor programtörzs vezetési tapasztalatával felvértezve az egész jubi táborparancsnoka volt. Ez volt az a Jubitábor, amikor a magyar cserkészmozgalom centenáriumát méltatták. Média szempontból is rendhagyó ez a cserkésztábor, hiszen ekkor indult be – Mihály felkérésére – a Jubi TV, Vajtay István műsorvezetésével. Érthető módon, az otthon maradt szülők nagy örömére.
Mihály Clevelanden kívül a szövetség munkájába is bekapcsolódott, ami gyakran a Fillmore-i (New York) központi Sík Sándor Cserkészparkba szólította. Besegítettem az akadályversenyeken, pár évig parancsnoka is voltam, valamint 3-4 évig őrsvezetőképző táborokban is tevékenykedtem.
Bodnár Gábor egy csodálatos ember volt. Mikor tisztin voltam, ’85-ben, akkor volt dzsembori, jubitábor, de tiszti tábort is szerveztek. Én nem vettem részt a jubileumi táboron, hanem a tiszti táborban hallgattam az előadásokat. Gábor bá’ egy szigorú valaki volt, nagyon okos, tehetséges ember, aki látta és mindig megtalálta az emberekben a jót. Nagyon becsülöm azt, amit ő megtett 50 éven keresztül, és hogy megalapította ezt a Külföldi Magyar Cserkészszövetséget. Mihály nagyon fiatalon, 31 évesen kapta meg a Teleki Érmet Bodnár Gábortól, ami szövetségi kitüntetés azok számára, akik kiváló munkát végeznek a magyar cserkészet felépítésére és fejlesztésére. Ma már életre szóló elismerésként jutalmaznak vele cserkészeket. Ezzel a díjjal nem fejeződött be cserkész tevékenysége, épp ellenkezőleg. A szövetségnél Intéző Bizottsági tagként, majd később külügyi vezetőként is funkcionált: Az Intéző Bizottságban majdnem 20 évig szolgáltam. Fontosnak találtam, hogy Clevelandnak legyen összeköttetése a szövetséggel. Akkoriban nem volt számítógép, a távolságok nagyok voltak, ritkán találkoztunk személyesen. Később a KMCSSZ alapszervezeti helyetteseként úgy érezte, a befektetésekkel kapcsolatos ügyintézés nem az ő asztala, inkább a külügyi vezetést vette át 2011-ben Fischer Viktortól. Ő szemelt ki engem, mondta, hogy ebben én jó lennék. Érdekelt is, mert még régi parancsnoki időszakomban kapcsolatom volt a menekült államok cserkészeivel. Itt Clevelandban meg a környéken litvánokkal, lettekkel, lengyelekkel, még az oroszokkal is. Voltak táborok, amire meghívtak minket, és mint magyar cserkész képviselők jelentünk meg egy pár napig a táborokban, vagy fordítva, ők jöttek hozzánk. Mihály úgy tapasztalta, ezek a nemzetiségek ugyanazzal a gonddal küzdenek, mint a clevelandi magyarok: meg akarják tartani nyelvüket, kultúrájukat, történelmüket a cserkészet segítségével.
Mihály csaknem két évtizedig, 19 évig volt a clevelandi körzet vezetője. Ez alatt az idő alatt több mint harminc csapatparancsnokkal foglalkozott a hét csapatban összesen (Buffalo, Pittsburgh, Chicago, 4 csapat Clevelandben). Sok jó embert megismertem, nagyon sok tehetséges fiatal és idősebb vezetőt, akikkel jól együtt tudtam működni magyar gyerekek nevelése érdekében. Tagadhatatlan, hogy mára megcsappant az említett csapatok létszáma: ugyan Chicago és Cleveland él és virul, Pittsburgh szünetel, Buffalóban pedig egy tucatnyian maradtak.
Mihály azon kevés cserkészek egyike, akinek sikerült kijutni egy világdzsemborira Nyugat-Virginiába, 2019-ben. Külföldi magyar cserkészek körülbelül 20-25-en voltak a világ minden tájáról, magyarországi cserkészek pedig majdnem 200-an. Néhány percbe került csak, hogy úgy érezzem, hogy már rég ismerem őket, és ők engem. Szuper élmény, nagy kaland volt számára.
2004-ben a Nemzetközi Gyermek Játékok alkalmával Clevelandben Mihály megszervezete a magyarországi vendégcsoport ellátását, programját. A neves megmérettetésre körülbelül 50 országból érkeztek versenyzők, összesen több ezren lehettek. Száz gyerek és húsz edző érkezett az anyaországból, különösen vízilabdában vitték a prímet. A verseny végeztével a magyar csapat maradt még egy hétig várost nézni, a cserkész szülők – Mihály felhívására – aktívan jelentkeztek az elszállásolásukra. Mihály még attól sem riadt vissza, hogy a családja segítségével Washingtonban is körbe kalauzolja a vendégeket. Az Amerikai Egyesült Államok akkori elnöke, George W. Bush Clevelandba érkezett, hogy meglátogassa a sportversenyen résztvevő diákokat. A versenyzők sorfallal álltak a kordonok mentén, amikor látták közeledni az elnököt. Mindenki felcsigázva várta, hogy vele személyesen is kezet fogjon Amerika első embere, de kizárólag Mihály leleményességén múlt, hogy ez az élmény a magyarországi gyerekeknek is megadathatott. Ugyanis odakiabált az épp távolodni kezdő elnöknek: Hungary loves You!
Érdekes, hogy mennyi emberrel tudtam találkozni az éveken keresztül, mint clevelandi magyar cserkészvezető. Mihálynak már gyermekkorában meghatározó találkozásokban volt része. Sokszor csak később tudatosult benne ezek jelentősége. Szeleczky Zitával, Teller Edével, Habsburg Ottóval tudtam találkozni, őrséget álltam, amikor Mindszenty József bíboros érkezett. 2004-ben Clevelandben járt Orbán Viktor, 2022 őszén pedig Novák Katalin, de volt szerencséje személyesen beszélgetni Kövér Lászlóval, Jeszenszky Gézával és Schmitt Pállal. A művészek közül találkozott Bródy Jánossal és Koncz Zsuzsával: Összejöttünk Gráber Pista házánál a koncertjük után, és ott együtt énekeltünk, zenéltek velünk. Ugyan ezeket a kivételes pillanatokat a cserkészetnek köszönheti Mihály, a clevelandi magyar élet cserkészeten túli részébe is bekapcsolódott, legyen az egyház, kulturális vagy civil szervezet körüli munka. A Clevelandi Magyar Múzeumnak legalább már 25 éve tagja, de a Szent Imre nevét viselő római katolikus egyházközösségnek is kulcsembere. Széleskörű tevékenysége és a diaszpóra iránti elhivatottsága köszönetéül 2021-ben megkapta Magyarország Arany Érdemkeresztjét Áder János köztársasági elnöktől.
A CSBK volt elnöke rendkívül gazdag, ha nem a leggazdagabb magyar cserkész gyűjteménnyel rendelkezik a Kárpát-medencén kívül. Főleg 1933-as gödöllői dzsemboriról vannak tárgyai, de rengeteg könyv, képeslap, dísz, díj, gyűrű és ékszer – körülbelül 100-150 különböző tárgy – alkotja a kollekciót. A clevelandi kötődésű tárgyakat külön leltározza, annak számát sem tudja. Ehhez tartoznak az iratok, fényképek is, ugyanis az irattárat megörökölte a vezetőitől. Célja, hogy ne a pincéjében porosodjanak ezek a relikviák, hanem mindenki nagy örömére elérhetőek legyenek egy közösségi helyen. Ha minden sikerül, jövőre a Jubitáborra véglegesen el lesznek helyezve a tárgyak a Sasok Házában.
Hosszú évekig kisegítettem mindenben: cserkészebéd, cserkészbál, cserkésznap szervezésében, a röplapok, hirdetések gyártásban, kivitelezésben. 2010-től hat évig voltam a titkár, és öt évig voltam a CSBK elnöke. Mihály mögött csak nem negyvenöt évnyi cserkészvezetői tapasztalat áll, ami igazán példaértékű teljesítmény. A covid komoly próbatétel volt a közösség számára, de sikerült felülemelkedni a nehézségeken. A Cserkész Barátok Köre is elhalasztotta soron következő, kétévenkénti tisztikari választását, így lett Mihály öt évig a CSBK elnöke. A nehézségek beszivárogtak a munkába, családba, iskolába, de úgy véli, hogy az ügyes vezetőknek hála – külön hála Szigeti Mátyásnak és Slattery Krisztának, a két csapatparancsnoknak – a cserkészek nem széledtek szét, mint közösség. A programok Zoom-ra átültetve is mentek és a természetben, távolságtartás betartásával is működtek.
A cserkészet jövőjét illetően így fogalmazott Horváth Mihály: Visszanézve sok minden nem változott. Ugyanolyan kihívások vannak ma is, mint akkor volt. Ugyanolyan élmények vannak most is, mint voltak régebben. A szereplők változnak, cserkészek felnőnek, ők átveszik a vezetőséget az öregebbektől, majd továbbadják fiatalabbaknak. Ez már így folytatódik több mint hetven éve Clevelandben. És én nem látom, hogy ez megszűnne. Ez ugyanígy fog továbbmenni, ameddig vannak fiatalok, akik élvezettel, örömmel csinálják ezt a munkát a gyerekek és a magyarság érdekében. A nyelvben van a magyarságunk. Van magyar iskola, a cserkészetben vannak jó vezetők, nincs sok utánpótlás, de akik vannak itt, olyan jól csinálják, olyan ügyesen csinálják, ha így folytatjuk, törődünk egymással, élvezettel csináljuk, akkor ez még fog menni sokáig!
Dorgay Zsófia / bocskairadio.ro
The post A Buckeye Road-tól napjainkig – Horváth Mihály cserkész-stációi appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
