Öt évvel a brexit után a britek többsége immár visszatérne az Unióba – legalábbis ez derült ki egy felmérésből. Míg a brit kormány az Európai Unióból való távozás „néhány előnyét” említette, a skót autonóm parlament fő pártja is a visszatérést sürgeti. A britek 2016-ban szavazták meg kis többséggel azt, hogy az ország több évtizedes tagság után távozzon az Európai Unióból. Maga a távozás csak 2020. január 31-én történt meg és az addig tartó időszakot heves belpolitikai viták és földrengésszerű változások jellemezték.
Az akkori kormánypárt, a konzervatívok Európa-barát szárnyát kiszorították a hatalomból és új képviselők vették át a helyüket. Mára azonban az egész pártot fenyegeti Nigel Farage egykor brexitvezér új és radikális formációja, a Reform UK párt. A népszavazás után az unió a parlamenti kötélhúzás miatt tehetetlen Theresa May-jel próbált egyezkedni, míg végül a Brüsszellel való kötelékek szinte totális feloldásáért kampányoló Boris Johnson tető alá hozta a kilépési megállapodást. A YouGov közvéleménykutató felmérése most azt mutatja, hogy a britek kis többsége – 53 százalék – támogatná az unióba való visszatérést. Ez mindössze 5 százalékkal több, mint a 2016-os, maradásra szavazók aránya.
Az uniós tagság ellenzőinek aránya viszont látványosan visszaesett: az akkori 52 százalékról 36-ra. Közben a részben autonóm Skóciát vezető SNP párt a visszatérést sürgette és azt mondta, hogy „véget kell vetni a politikai és gazdasági őrületnek”. Skócia volt az, amely Angliával szemben az uniós tagság fenntartása mellett szavazott. A párt szerint 2019 óta lassabban bővül a brit gazdaság, mint az európai. A növekedési adat 3,4 százalék az 5,3 százalékkal szemben. A kilépés után az EU-ba irányuló export évi 216 milliárdról 187 milliárd fontra esett, míg az uniós termékek behozatala csak 8 milliárd font értékben csökkent.
Ugyanakkor a brit kormány szerint a brexitnek „vannak bizonyos előnyei” – a megjegyzés azért érdekes, mert most hatalmon lévő Munkáspárt tagsága 2016-ban ellenezte a kilépést, még akkor is, ha vezetője nem akart állást foglalni a kérdésben. Sir Keir Starmer jelenlegi Labour-miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy szerené, hogy „a brexit több hasznot hajtson a brit népnek”, amivel arra utalt, hogy ellenzi a visszalépés ötletét. Ugyanakkor azt is mondta, hogy szeretné megerősíteni a kapcsolatokat Európával. Ami a konzervatív sajtó és politikusok szerint azt jelenti, hogy „le akarja bontani a brexitet és visszarángatni az országot az unióba”.
A korábban már említett Nigel Farage, aki a Reform UK radikális párt élén sokadik próbálkozásra bejutott a paramentbe, azt mondta, hogy „alkotmányjogi értelemben és a külpolitikában siker volt a brexit, de tény, hogy sok brexitszavazó mélységesen csalódott”. Mint elmondta, sokan azért voksoltak a kilépésre, hogy visszaszorítsák a bevándorlást. Ehelyett azonban megugrott a migráció. Lord Frost, a britek utolsó főtárgyalója pedig azzal vádolta meg Starmert, hogy lépésről-lépésre az unió röppályájához akarja közelíteni a szigetországot. De hogyan? Például azt mérlegelik, hogy a 18-30 év közötti uniós és brit fiatalok számára visszaállítsák egymás területén a vízummentes munkavállalási és lakhatási jogot. Az is felmerült, hogy a britek visszatérhetnek az Erasmus diákcsereprogramba.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
