A bolíviai elnök tagadja, hogy tudomása lett volna a katonai puccs előkészületeiről

Luis Arce bolíviai elnök csütörtökön tagadta, hogy bármilyen előzetes tudomása vagy köze lett volna a Juan José Zuniga tábornok, korábbi hadseregparancsnok által vezetett minapi puccskísérlethez.

"Soha nem tájékoztattak minket Zuniga szándékairól" – mondta Arce a kormány székházában tartott sajtótájékoztatón. Meglepetésként ért minket" – tette hozzá.

A Fides helyi hírügynökség jelentése szerint Zuniga előzőleg azt mondta a rendőrségnek, hogy Arce három nappal korábban felhatalmazta őt a páncélozott járművek mozgósítására "azzal a céllal, hogy ellenőrizze a konfliktushelyzetet az országban". Azt is állította, hogy az elnök megkérte őt, "tegyen valamit" népszerűségének növelése érdekében.

Szerdán a Zuniga tábornok vezette katonai egységek gyülekeztek a központi Plaza Murillo téren, majd egy harckocsi áttörte az elnöki palota bejáratát, és katonák hatoltak be az épületbe.

A bolíviai elnök már a támadás előtt "szabálytalan csapatmozgásokról" számolt be közösségi oldalán, és azt írta, hogy "tiszteletben kell tartani a demokráciát". Ezzel egy időben Evo Morales volt elnök arról írt az X-en, hogy "államcsíny készül".

Hírdetés

A katonák az épület megszállása után néhány órával kivonultak a palotából és a központi térről, ahol a rendőrség vette át az irányítást. A bolíviai hatóságok ezután letartóztatták Zuniga tábornokot, akit ismeretlen helyre szállították.

Eduardo del Castillo belügyminiszter elmondása szerint eddig 17 embert vettek őrizetbe, azonban szerinte ennél jóval többen vettek részt a puccskísérletben.

A belügyminiszter csütörtökön egy interjúban azt is mondta, hogy Arce korábban "destabilizációs kísérletekről" kapott jelentéseket," bár a kormány akkor még nem tudott többet a tervekről.

Bolíviában belpolitikai feszültséget okoz, hogy Evo Morales volt államfő indulni kíván a jövőre esedékes elnökválasztáson az ugyanazon párthoz tartozó Arce ellenfeleként. Tavaly év végén ugyanis a bolíviai alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett egy 2017-es döntést, amely emberi jognak minősítette az államfő korlátlan újraválaszthatóságát, egyben megtiltotta Moralesnek, hogy induljon a 2025-ös elnökválasztáson.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »