A bírák többsége szerint elsősorban a parlament passzivitásának következménye, hogy a büntethetőségek elévülése miatt a bíróságok az elmúlt időszakban számos vádlottat felmentettek, de jelentős tényezőként említik a nyomozások elhúzódását és az alkotmánybírósági döntések hatását is – derül ki a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) belső felméréséből, amelynek előzetes eredményeit az államelnöki hivatalnak, a kormánynak és az igazságügyi minisztériumnak is elküldték.
Az igazságszolgáltatási rendszer problémáira vonatkozó felmérést a bírák körében végezték el, akik közül közel 2600-an válaszoltak (az aktív állomány 56,5 százaléka), és 98 százalékuk érzékelt az igazságszolgáltatás elleni „nyilvános kampányt” az elmúlt évben. A Recorder dokumentumfilmjében feltárt visszaélésekkel kapcsolatban a húsz kérdést tartalmazó kérdőívre válaszolók úgy vélekedtek, hogy a perekben ítélkező bírói tanácsok összetételének megváltoztatása nem tekinthető rendszerszintű problémának: mindössze egy válaszadó vélte úgy, hogy szándékos időhúzás volt a célja a bírócseréknek. A CSM bírói részlege ebből azt a következtetést vonta le, hogy a dokumentumfilmben feltárt esetek „elszigeteltek, nem általánosíthatók”.
A felmérésben részt vevő bírák ugyanakkor súlyos működési gondokról számoltak be: túlzott megterhelésről, személyzethiányról, kedvezőtlen informatikai és infrastrukturális feltételekről. Több mint 60 százalékuk jelezte, hogy a bírói és írnoki létszámhiány, valamint a 2026-ra tervezett versenyvizsgák felfüggesztése tovább rontja a helyzetet. A CSM bírói részlege szerint mindez a bírói hivatás vonzerejének csökkenését vonja maga után. A testület közleménye arra figyelmeztet, hogy a bírák jogállásának folyamatos nyilvános megkérdőjelezése és hiteltelenítése miatt „hosszabb távon romolhat az igazságszolgáltatás minősége, mivel a legjobb jogi végzettségű fiatalok más pályát választanak”.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
