A beteg macska csodafegyvere – számokkal támad a PS Tokár Géza2025. 09. 05., p – 15:07
Miközben Robert Fico az utolsó óráit töltötte Kínában, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia bemutatta a Tresk névre hallgató gazdasági programját. A PS ezzel kíván alternatívát állítani a Smernek: de kérdés, hogy mennyi szimpatizánst is szólít meg vele. Imázsépítésre azonban jó lehet.
A Tresk – amit fordíthatunk durranásnak is – bemutatását egy konferencián, panelbeszélgetésekkel vezették fel, többek között Ódor Lajos volt miniszterelnök, a PS EP-képviselője segítségével. A programcsomag másik arca Štefan Kišš késmárki közgazdász, aki jelenleg a parlamentben ül a párt színeiben, egyébként viszont korábban a pénzügyminisztérium alá tartozó Értéket a Pénzért (ÚHP) elemzési osztály alapítójaként és vezetőjeként lett ismert.
A PS ezzel is megpróbálja kihasználni, hogy a párt pénzügyi szakértői fronton eléggé erős, hitelesnek tűnő arcokkal mutat alternatívát a szavazóknak. Érezhető a kontraszt a liberálisok legnagyobb riválisával, a Smerrel, ahol František Kamenický pénzügyminiszter az életmódja és hiányzó elhivatottsága miatt is sok kritikát kapott az elmúlt években, míg a korábbi vezető pénzügyi szakértőről, Peter Kažimírról inkább az ellene folytatott büntetőeljárás miatt hallunk sokat a nyáron.
Konszolidáció, növekedés, macska
A szlovák gazdaság huzamosabb ideje kényszerpályán van: a büdzsé irányadó mutatói már a koronavírus-járvány előtt elszabadultak, a pandémia által súlyosbított gazdasági válság pedig még érzékenyebben érintette a szlovák gazdaságot, amely több mutatóban is elmaradt nem csak az uniós átlag, de a régiós versenytársai mögött is. Rövid távon a legsúlyosabb problémákat a költségvetési hiány okozza: a kiegyensúlyozatlan büdzsé miatt még a gazdasági megszorításoktól hagyományosan tartózkodó Fico-kormány is takarékoskodni kényszerült, a koalíció jelenleg is a konszolidációs csomag részleteit oldja. A költségvetési hiány három százalék alá szorítása azonban még a takarékoskodás ellenére is csak két-három éven belül valószínű.
Ódor Lajos a konferencián a program elkészülését többek között azzal a megjegyzéssel vezette fel: amennyiben az ország nem tudja konszolidálni a költségvetését, a növekedést is elfelejtheti. „A tátrai tigrisből beteg macska lett” – jelentette ki egy ponton Ódor, aki a probléma okát abban látja, hogy az ország gazdasági modellje nem a fejlődésen, hanem a létező források ismételt újraelosztásán alapul.
Kišš szerint Szlovákiának van esélye 2040-re az Unió tizenöt legjobb életminőséget kínáló országa közé emelkedni, de jelenleg erre esély sincs a költségvetés, az összeomló egészségügy, vagy éppen a nagyon gyenge uniós forrásmerítés miatt.
A PS által javasolt, hetvenhárom intézkedésből álló Tresk egy betűszó is – Szlovákia Gazdaságának Totális Újraindítását hirdették meg.
A számok varázsa
A politikai pártok gyakori kritikája, hogy újabban nem is nagyon hirdetnek programot. A PS a gazdasági programjával nem kicsinyeskedett: nyolcvanöt oldalon keresztül sorakoznak a különféle grafikonok és célkitűzések és látszott, hogy minél részletesebb koncepciót próbálnak összeállítani, ami kiterjed az élet lehető legtöbb területére. És sokkal többet foglalkoznak a problémák azonosításával, mint a megoldásával.
A számok rajongói különösen örülhetnek, mert az egész programot láthatóan olyasvalaki fogalmazta meg, aki nagyon szereti a felsorolásokat és az időnkénti gazdasági szóvicceket (ez utóbbi valószínűleg Ódor keze nyomát tükrözi), valamint nagyon sok különálló nyilvános prezentációt akar készíteni egyetlen dokumentumból.
A párt hét területen tartaná kívánatosnak a fejlődést, öt kiemelt ígéretet fogalmazott meg, hetvenhárom különálló javaslatot gyűjtött össze, három pontban fogalmazzák meg a Fico-féle gazdaságpolitika hibáit, felvezetésként megmutatnak tíz elgondolkodtató grafikont, a vízió bemutatásánál felsorolnak négy gyakori hibát, amibe bele lehet esni a reformok kapcsán, majd pedig húsz pontban összefoglalják a változtatásokat. És ezek csak a reformcsomag tömör összefoglalói, amely az anyag hirdetésére szolgál, a gyakorlati intézkedések kifejtése a laza felvezetést követi.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnapelőtt jelentették be Pozsonyban, hogy a volt miniszterelnök az idei európai parlamenti választáson a Progresszív Szlovákia (PS) választási listáján indul. Pedig miután tavaly ősszel távozott az ideiglenes kormányfői posztról, megkérdezték tőle, nincs-e kedve, ambíciója visszatérni valamilyen politikai szerepbe, azt válaszolta, hogy ennek az esélye mindössze ötszázaléknyi. Ami most mégis valósággá válhat.
A neves közgazdász és bankár sokak szerint meglepő döntésének okait nem nehéz megfejteni. Főleg akkor, ha az utóbbi nyilatkozatait, továbbá a Pátria rádióban elhangzott interjúit – kedvenc hasonlatával élve – amolyan legókockákként összerakjuk. Ő tavaly néhány hónapra közvetlenül is belekóstolhatott a szlovákiai politikai életbe, megismerkedhetett a vezető politikusok szakmai felkészültségével, cselekedeteik mozgatórugóival. Feltehetően ezalatt győződött meg arról, hogy a jelenlegi kormánypártok rossz irányba, Kelet felé sodorják az országot, aminek súlyos társadalmi következményei is lehetnek. Ráadásul gyűlölködést, olykor dilettantizmust is terjesztenek, s emiatt is távolodunk a demokratikus értékrendtől.
Úgy érezheti, hogy szinte már bűn lenne, ha ezt a nyugtalanító folyamatot nyugodt pozícióból tétlenül szemlélné. Amit a szerdai sajtótájékoztatóján tőle szokatlan érzelmi érvvel is nyomatákosított: „Mit mondok majd az unokáimnak, ha megkérdik, vajon miért hagytátok szó és cselekedetek nélkül elrabolni a szlovákiai jogállamiságot?”
Ódor Lajosnak nincs szinte már beteges küldetéstudata, mégis úgy érezhette, hogy vissza kellene térnie a közéletbe. Mégha egyelőre nem is a szorosan vett belpolitika sűrűjébe, hanem első lépésként az Európai Parlamentbe, ahol korábban Michal Šimečka, a PS jelenlegi elnöke kezdte politikusi karrierjét, s ahonnan nemsokára az ottani jelentős tisztségről lemondva, belevetette magát a szlovákiai belpolitikai dzsungelbe. Ez a modell az exkormányfő esetében is életképes lehet, hiszen fontos tervei vannak a súlyosan beteg szlovákiai államháztartás fokozatos megreformálására, amihez brüsszeli pénzek is kellenek.
Ő nem tartozik a melldöngetős magyarok közé, ugyanakkor a magyarságát sosem tagadta. Akkor sem, amikor tavaly tavasszal az államfő a szakértői kabinet vezetésére kérte fel őt. Nem híve az etnikai politizálásnak, de a kisebbségiek jogainak szavatolását és gyakorlati érvényesítését elengedhetetlennek tartja. Robert Fico a mostani ellenzék közül a Progresszív Szlovákiát tartja a kormánypártiak számára legveszedelmesebbnek. Emiatt támadja szünet nélkül őket, s ezért nevezi Soros György emberének Ódort.
A hazai magyar térfélen is akadnak, akik szinte már szitokszóként liberálisnak bélyegezik meg a listavezetőt. Tény azonban, hogy főleg a nemzetközi gazdasági és pénzügyi berkekben ismert és elismert szaktekintély, aki a szakértői kabinet élén is helytállt. Az sem mellékes, hogy szakemberként vezeti a PS listáját, nem újdonsült párttagként. Olyan közösséget választott, amelynek van magyar platformja is, s a párt vezetőihez nem tapad semmiféle korrupciógyanús ügy vagy más törvénysértés.
Annyi már most látható, hogy a PS választási listája, főleg az első helyen szereplő személy, de más szaktekintély révén is erős konkurenciát jelenthet a Magyar Szövetségnek is. Remélhetően nem övön aluli politikai ütésekkel, sárdobálással, nem is „libsizéssel” igyekeznek majd legyűrni a vetélytársaikat. Ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a negatív kampány elriasztja a potenciális választók nem kis részét. Olyannyira, hogy el sem mennek voksolni. Erre a hazai magyar térfélen a közelmúltban is több szomorú példa akadt. Maradt a tanulság, hogy a választásokon eredményesen szerepelni csak vonzó programmal s főleg rátermett szakértőkkel, morális szempontból pedig feddhetetlen jelöltekkel lehet. Ódor Lajos ezek közé tartozik. A tegnapelőtti bejelentését követően még nagyobb érdeklődéssel várjuk a Magyar Szövetség EP-választási listáját.
Több tucat változás
Az anyag tömörsége és kidolgozottsága miatt éppen ezért lehetetlen feladatnak tűnik egy rövid írásban összefoglalni, mi mindent is szeretne elérni a PS gazdasági fegyvere. Néhány fontosabb változás kiemelésére azért kísérletet teszünk.
A párt az okos befektetések, az értékteremtés, az állam hatékonyságának növelése, a gazdasági növekedés, a zöldpolitika és a jövőt szem előtt tartó befektetések terén látja Szlovákia jövőjét.
Létrejönne a ByroKAT, azaz egy hivatal, amelyik a túlzott bürokrácia, tehát a túl sok hivatal csökkentését tűzte ki célul. A PS egyszerűsítené a vállalkozások terheit, ösztönözné a digitális befektetéseket és megegyezne az autógyártókkal. Új egyetem vagy kutatóközpont foglalkozna a mesterséges intelligenciát érintő kihívásokkal.
Egy jövőbeni PS-kormány ösztönözné az irányított migrációt, azaz a társadalom szükségletei alapján részesítené előnyben a bevándorlókat, célzott programokkal emelné ki a tehetséges romákat, felkarolná a műszaki, matematikai karokat.
Prioritást kapna az uniós alapok maximális kihasználása és a digitalizáció, közelebbről meg nem határozott módon csökkenne az ország orosz energiahordozóktól való kitettsége és „növekedésösztönző adóegyveleget” léptetnének érvénybe, ami a kivételek megszüntetésével, a járulékok csökkentésével, valamint a környezetvédelmi és vagyoni illetékek növelésével járna a gyakorlatban. A költségvetést a PS több dotáció megszüntetésével és az állami kiadások visszafogásával hozná egyenesbe, miközben decentralizálná az államot és hatékonysági mutatókhoz kötné az önkormányzatok finanszírozását. A régiók kulturális-kreatív felesztési központokat kapnának. Az egészségügy finanszírozását a PS az egészségbiztosítás rendszerének reformjával és hatékonyságnöveléssel biztosítaná, a párt „modern és igazságos” szociális rendszert ígér.
Közös, de üres alap
A PS a bemutató sajtókonferenciáján jelezte, közös ellenzéki frontot hozna létre a kormánykoalícióval szemben. A Tresk gazdasági programcsomagja alkalmas alapnak tűnik – már abból a szempontból, hogy sok területtel foglalkozik érintőlegesen, de kellően kevés konkrétumot tartalmaz ahhoz, hogy a lehetséges koalíciós partnerek ne tudnának vele azonosulni, esetleg azt változtatni.
A csütörtökön bemutatott puszta adathalmaz és a grafikonok kevés választót tudnak önmagában megszólítani, de az elriasztásukra sem alkalmasak – a PS leginkább azt mutatta meg a nyilvánosságnak, hogy a szakemberei képesek összeállítani egy bonyolultnak és koherensnek tűnő gazdasági víziót, készen állnak a kormányzásra. A dokumentum ugyanakkor inkább megkerüli azt a fájdalmas kérdést, ki és milyen módon járhat rosszabbul a változások bevezetésével – igaz, a hasonló felvetésekre a kormánykoalíció sem szívesen ad válaszokat.
Kapcsolódó cikkünk
Míg Robert Fico (Smer) kormányfő Pekingben turnézik, addig a kormánykoalíció – legalábbis elméletben – az utolsó simításokat végzi a gazdasági konszolidációt érintő intézkedésekről. Néhány részletet már látni, azonban a pénzügyminisztérium egyelőre titkolja, pontosan miként is néznek ki a megszorítások.
Az elmúlt héten két egyeztetési kör után Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter jelezte, pénteken várható bejelentés a következő évre tervezett intézkedéscsomagról, kedden pedig tovább halasztotta a bejelentés idejét – a következő hét elejére. Ebben az időpontban a kínai útra induló Robert Fico már Szlovákiában tartózkodik majd, és maga mögött tudhatja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való tárgyalást is, a nemzetközi turné után előtérbe kerülhet a szlovákiai büdzsé rendbetételének kérdése.
Egyáltalán mennyit kell spórolnia az államnak?
Az elmúlt időszakban folyamatosan azt hallhattuk, hogy a költségvetési megszorítások kapcsán a kormánynak mintegy 2 milliárd eurót kellene lefaragnia a kiadásokból, vagy ugyanekkora összeget találnia a bevételek között. Minderre azért van szükség, mert a koalíció az adósságfék elkerülése és az uniós költségvetési szabályok betartása végett 2028-ra szeretné három százalék alá tornázni a költségvetési hiányt.
A kiindulópont azonban a gyakorlatban is egyre tarthatatlanabbnak tűnik: a kormány azt hihette, hogy a tavalyi spórolással 4,7 százalékra sikerült csökkenteni a költségvetési hiányt. Egyre több jel utal arra, hogy az intézkedések nem voltak kellően hatékonyak.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa (RRZ) szerint a valós lyuk a jelenlegi folyamatok alapján 7,1 milliárd euró körül alakul majd, ami 5,2 százalékos hiányt jelez előre. Kérdéses tehát, hogy az állam felvállalja-e a tervezettnél nagyobb megszorítást, vagy tovább folyik a probléma elodázása és még inkább eltolják a büdzsé egyenesbe hozását.
Mennyit spórol saját magán az állam?
Egy jó költségvetésnek két oldala van: az állam nem növelheti a végtelenségig a bevételeit, saját magán is spórolnia kell. Márpedig a konszolidáció kapcsán felmerülő legnagyobb probléma elvi.
A koalíció azért egyeztetett gyakorlatilag egész augusztusban a megszorítások miatt, mert a kormány népszerűsége is megszenvedi, ha kizárólag a bevételek növelésére koncentrálnak. A 2024-es év legnépszerűtlenebb intézkedése, a tranzakciós adó miatt mérhető népszerűségvesztést könyvelhetett el a kormány, így a jelenlegi megszorítások alapelve kicsit más: a minisztériumoknak is spórolniuk kell.
A belső megszorítás azonban több tárca számára is problémát jelent, a kiadások egy része ugyanis kötelező tétel. A minisztériumoknak a törvényből fakadóan finanszírozniuk kell bizonyos kiadásokat – például az állam által biztosított járulékok, programkiadások, társfinanszírozási kötelezettségek. Ezeken a kiadásokon az állam egyszerűen nem tud és nem is akar spórolni. Amennyiben viszont a minisztériumok különböző mértékben szorítják meg a nadrágszíjat, az politikai konfliktusokat okozhat a pártok között.
Mennyi jut a védelemre?
A költségvetés összeállításánál külön fejfájást okoz, hogy van egy terület, ahol Szlovákiának látványosan többet kellene költenie: méghozzá az orosz-ukrán háború által is előidézett, uniós és NATO-szinten vállalt védelmi kiadások. Szlovákia júniusban elvben támogatta a védelmi büdzsé GDP-arányos öt százalékra emelését a jelenlegi két százalék környékéről. Bár Robert Fico miniszterelnök kora nyáron jelezte, hogy jelenleg más a prioritás, valószínűleg látszatintézkedések történnek majd annak ügyében, hogy az ország legalább úgy mutassa, hogy igyekszik megfelelni a nemzetközi kötelezettségeinek.
Kiskaput jelenthet, hogy az öt százalékos kiadásnövelés egy részét – másfél százalékot – különféle, a hadsereghez nem közvetlenül kötődő fejlesztésekre is el lehet költeni: Olaszország például a tervek alapján ilyen címen könyvelné el a Szicíliába építendő hídját. A szlovákiai kreatív megoldások ismertetésére még várni kell.
Bekerül egy-egy vad ötlet a spórolási tervek közé?
A költségvetésről szóló vita során szinte mindegyik párt felvetett néhány hangzatos ötletet, amellyel milliókat lehetne spórolni, de ezek inkább szóltak a médiának, mint a szakmai közvéleménynek. Augusztus közepén az SNS például a megyék számának radikális csökkentését dobta be a közbeszédbe, amelytől a párt több száz milliós költségmegtakarítást remélt.
A szakemberek szerint az elvárás teljesen irreális és nem is járna azonnali anyagi haszonnal, de a Smer és a Hlas is „megfontolandónak” tartotta a felvetést.
Az elmúlt napokban egyre több politikus csodálkozik rá a szerencsejátékok szabályozására, Rudolf Huliak idegenforgalmi (független) és Tomáš Taraba környezetvédelmi (független) miniszterek is felszólaltak a terület alapvető átalakítása mellett.
Függőben van az ünnepnapok kezelésének témája, a progresszív jövedelemadó, az internetes szolgáltatások megadóztatása – azt azonban, hogy a sajtóban keringő ötletek közül mi kerül be a végleges csomagba, csak Kamenický sajtótájékoztatója fogja megválaszolni.
Kapcsolódó cikkünk
A jövő évi konszolidációs csomag utolsó részleteiről igyekeznek megegyezni a kormánypártok. Az intézkedések három csoportba sorolhatók: a költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalát érintőkre, a harmadik csoport pedig az állam kiadásainak visszafogása – jelentette ki a koalíciós tanács ülése után hétfőn este Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter.
„Az egyszerűbb dolgokat már megvitattuk, a végső változaton dolgozunk és nagyjából elértünk oda, hogy melyik minisztériumnál mekkora összeget kellene megtakarítani. Valószínűleg ez lesz a téma a koalíciós tanács következő ülésén” – mondta Kamenický.
Szerinte erre csütörtökön reggel kerülhet sor, a hét végéig pedig véglegesítik a konszolidációs intézkedéseket, legkésőbb szeptember 3-án a kormány elé kerülnek.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
