Taxishiénák ütöttek meg egy hivatalos utasszervezőt a ferihegyi repülőtéren. A feketén fuvarozó sofőrök papíron nem is lehetnének itt, kiszűrésükre több törvényt is hoztak már a közelmúltban, de hiába. A hatóságok képtelenek megküzdeni az évtizedek óta fennálló problémával, így paradox módon a szabályozás némely esetben pont a szürke és a fekete zóna legelszántabb szereplőit segíti.
Tagbaszakadt, pufidzsekis férfiak állnak a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fotocellás üvegajtóinál. Taxishiénák mindannyian. Az üvegajtó másik oldalát láthatósági mellényt viselő, egyenruhás rendőrök támasztják. A hiénák mély és harsány hangja betölti a teret. De amint kettéválik velük szemben a tükrös üvegfal és megjelennek gurulós bőröndjeikkel a kimerült és tanácstalan turisták, a hiénák megváltoznak. Kicsit meghajolnak, széles vigyor terül szét az arcukon, úgy kérdezik: taxi? Ezzel egy időben szórólapot kapnak elő a hátuk mögül, amelyre az van írva: Yellow Taxi. Csakhogy ilyen nevű budapesti taxitársaság nem létezik.
Harmincöt-negyven euró
Igazi hunglish kiejtéssel magyarázzák el a szórólap másik oldalán lévő, zónákra osztott Budapest-térkép segítségével, hogy mennyi lesz a fuvardíj. Helyszínen szerzett tapasztalataink szerint a legtöbbször harmincöt-negyven eurót kérnek már előre egy fuvarért. Ez a tarifa legjobb esetben is négy-ötezer forinttal rövidítheti meg az utast. De előfordul, hogy a taxishiéna megérkezve közli az utassal, hogy a tarifa fejenként értendő. Ha pedig a turista sokallja az összeget, nem ritkán meg is fenyegetik.
Holott az augusztus 7-én kihirdetett, a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló kormányrendelet világosan kimondja: „repülőtér, vasúti pályaudvar és autóbusz állomás üzemi területén, […] személytaxi-szolgáltatást felajánlani és utast felvenni […] az utas zaklatása nélkül, a közterület rendjének betartása mellett szabad”. Hogy az azóta eltelt öt hónapban miért nem sikerült érvényt szerezni a gyakorlatban is a szabályzatnak, és hogy a hiénázás miért maradt észrevétlen, arra iparági forrásaink szerint két magyarázat is van. Az egyik a migránsválság: a nyár végén, ősz elején a hiénák hatalmasat kaszáltak például a menekültek fuvarozásával és így eltűntek a korábbi, „bejáratott” helyekről. (Lásd keretes írásunkat – a szerk.)
A másik pedig az, hogy hiába a rendelet vagy a nagy rendszabályozásként meghirdetett 2013-as taxistörvény, ha a betartásukra rendeltetett hatóságok vagy kapacitáshiánnyal küszködnek, vagy egymásra mutogatnak, vagy folyamatos átszervezés alatt állnak. Ráadásul több taxist bírságolnak meg be nem kapcsolt biztonsági övért vagy headset nélküli telefonálásért, mint hiénázásért. Ennek oka egyebek között például az, hogy a BKK csak azokat a taxisokat tudja ellenőrizni, akikkel szerződést kötött, ebből a körből a hiénák természetesen hiányoznak. A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) kérdésünkre azt válaszolta, hogy az augusztusi kormányrendeletben foglaltak betartása és ellenőrzése nem a feladatuk. Tájékoztattak még arról is, hogy „az RRI a szükséges erőkkel és eszközökkel biztosítja a közrend és a közbiztonság fenntartását”. Arra a kérdésünkre, hogy milyen eszközeik vannak a hiénákkal szemben, a következő választ kaptuk: rendőreiknek akkor van intézkedési jogosultságuk, illetve kötelezettségük, ha szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetését észlelik, vagy ilyet hoznak a tudomásukra. „Az eddigi tapasztalatok szerint az utasok »leszólítása« során a taxisok szabálysértő vagy bűncselekményt megvalósító magatartást sem tanúsítanak, így velük szemben rendőri intézkedés foganatosítására nincs mód.” Válaszukban megjegyzik azt is, mindezt az támasztja alá, hogy „a szolgálatban lévő rendőrök alkalomszerűen megkérdezik az utasokat, akik a taxisok ez irányú tevékenységét nem sérelmezték”.
Csak öt ellenőr van
A Nemzeti Közlekedési Hatóság pedig arról tájékoztatott, hogy ők a fogyasztóvédelemmel közösen ellenőrzik „a rendeletben előírt feltételek meglétét, valamint a közterület használatára és az áralkalmazásra vonatkozó előírások megtartását a taxiállomásokon”. Mindezt próbautazások során végzik. Csakhogy információnk szerint mindössze öt ellenőrük van erre a feladatra.
Így nem csoda, hogy a közel százfős hiénasereg akár a fizikai erőszakig is elmegy. Fénykorukban, a kilencvenes években a kiszúrt gumik jelentették általában a kezdetet, ezután jöttek a csákánnyal szétvert vagy felgyújtott autók. A minapi, könnyű sérüléssel végződő eset több, a helyszínt jól ismerő forrásunk szerint a rendelet bevezetése óta példa nélküli. A szórólappal dolgozó hoszteszek mellé ezért biztonsági őröket alkalmaznak a repülőtéren, de a szóbeli fenyegetéseket és becsmérléseket így sem tudják kiszűrni. Ráadásul az ünnepek után lényegesen kevesebb utas érkezik, ilyenkor pedig a taxishiénák egymást sem kímélik, még azok az íratlan szabályok is megszűnnek, amelyek kimondják, hogy kié a 2A és a 2B terminál.
A fekete utasszervezésben a fizikai erőfölénynek szemlátomást már most is jó hasznát veszik a hiénák. Szabályosan kiszorították ugyanis a terminálok elé a hivatalos utasszervezőket, odabent, a tükörajtó közelében szinte csak ők vadásznak az utasokra. Közben persze végighallgatják, amint a hangosbemondó arra kéri az utasokat, hogy csak a hivatalos személyszállító partnerek szolgáltatásait vegyék igénybe. Ez egyes forrásaink szerint sok taxis szemét csípi, de Hardy Mihály, a Budapest Airport szóvivője érdeklődésünkre úgy fogalmazott, ezt a lépést éppen azért tették meg, hogy visszaszorítsák a hiénákat. Hozzátette, hogy ha nem zártak is ki minden a legalitás határán billegő sofőrt, de lényegesen csökkent a hiénák száma, becslése szerint hatvan és nyolcvan közé tehető.
– A Budapest Airport nem tud hatóságként eljárni – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy a rendőrség is csak akkor tud fellépni, ha Btk.-ba ütköző törvénytelenséget tapasztal. Szerinte azonban az egyenruhások mellett az álruhásoknak, például a fogyasztóvédelemnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak is lenne keresnivalója a hiénák autóiban. – Hiszen nem valószínű, hogy számlát adnak azok, akik fix tarifával szervezik be utasaikat – mondta Hardy. Hozzátette, a szigorúbb büntetések, például az autó elvétele is visszatartó erő lehetne. Ez azonban valószínűleg sajnos nem válna be: a jelenséget ismerő informátoraink szerint sok hiéna nem saját járművel dolgozik.
Több beszélgetőtársunk jelezte, hogy hatékony lépés lenne az is, ha a taxistársadalom kivetné a hiénákat. Dudás Zoltán, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közlekedési, szállítási és szállítmányozási osztályának elnöke szerint ez már lényegében megtörtént, hiszen óriási károkat okoznak nekik. Csak a repülőtérnél maradva: egy korábbi felmérésük szerint napi hatszáz fuvartól estek el a regisztrált taxisok a hiénák miatt, Dudás becslése szerint ennek a számnak a kétharmadát ma is elszipkázzák a legális fuvarozók elől. A másik ok, amiért a taxisok nem rajonganak a hiénákért, hogy bizonyos fővárosi drosztokról egyszerűen kiszorítják őket, amikor épp nem a ferihegyi fuvarokra vadásznak. Megoldási javaslatként Hardyhoz hasonlóan ő is szorgalmazza a NAV fellépését.
Metál Zoltán, az Országos Taxisszövetség elnöke is úgy fogalmazott a Magyar Nemzetnek, hogy a hatóságoknak kellene végre eldönteniük, megoldják-e ezt az „átkos korszak” óta fennálló állapotot. – Az is egy válasz, ha nem, egyébként – tette hozzá keserűen. Amikor arról kérdeztük, hogy például a 2013-as taxistörvény segített-e valamit a fekete fuvarok kifehérítésében, meglepő választ adott: is-is. Metál szerint az autók kötelezővé tett sárga színezése miatt megnőtt a bizalom a taxisok iránt, több lett a leintős fuvar, a korábbi heti egyből lett napi kettő-három. Így például több lett a diszpécser nélkül dolgozó, úgynevezett mezítlábas sofőr.
A 4700 fővárosi taxisból a törvény előtt 3500 dolgozott fuvarszervezővel, ami természetesen azt is jelenti, hogy havonta átlagosan 50-70 ezer forintot leadtak a társaságuknak. Vannak azonban, akik sajnálnak ennyi pénzt kiadni, és ezért rámennek a leintésre és az éjszakázásra, ezeknek a sofőröknek a száma Metál szerint 2013 óta körülbelül ötszázzal nőtt meg.
A sárga szín viszont kellő hatósági fellépés híján segített a legelszántabb hiénáknak, akik elsőként sárgították az autóikat, ezzel is növelve a bizalmat a szolgáltatásuk iránt. Sok utas nem nézi meg, hogy nincs kint az autón például a 280 Ft/kilométer fix díj, így aztán nem ritkán kifizetik a dupláját egy hiénának.
Párban dolgoznak
Körülbelül ennyiben állapodott meg az az olasz pár is, amelyet egy rutinos taxishiéna hálózott be, a nem létező Yellow Taxi munkatársaként. Nem volt nehéz dolga, megfordította a szórólapját, és elmagyarázta, hogy harmincöt euró lesz a Novotel Hotelbe a fuvar. Az olaszok kicsit sokallották az összeget, mire a taxishiéna szomorúan előadta, hogy hát neki vissza is kell jönnie majd ide, ezért a magas ár. Meggyőző volt. Az üzlet nyélbe ütése után készségesen vette ki utasa kezéből a gurulós bőröndöt, majd elindult vele a parkoló felé. Közben a kollégája előhozta az autóját a parkoló hátsó részéből – a hiénák ugyanis csak itt állhatnak meg. Ennek a hiénának jó napja volt, kényelmesen összehozta a fuvart, nyilván a pénzét is megkapta. De az egyik kollégája észrevette, hogy fotózzuk sétája közben. Pechjére az ő inasa nem hozta előre az autóját, úgyhogy a hiéna bosszúsan fejére húzta a kapucniját és úgy kezdett bele a gyalogútjába, ott kutyagoltak mögötte becserkészett utasai is. Hiába, egy hiéna élete sem fenékig tejfel.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 06.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
