Jelenleg a világ messze legerősebb flottájával és haditengerészeti légierejével az Egyesült Államok rendelkezik. Viszont a többi hatalom felemelkedésével a kínai, az orosz, az indiai és más haditengerészeteknél is elkezdődött a tervezés, hogy hogyan fogják behozni a lemaradásukat. Alább néhány épülő vagy terv szintjén létező és a jövőben megvalósuló repülőgép-hordozót mutatunk be.
A kínai 4-es típus
A kínai haditengerészet jelenleg már 3 repülőgép-hordozóval rendelkezik, amikből kettő van bevethető állapotban. Viszont az elmúlt hónapokban kiderült, hogy már épül a negyedik, amit egyelőre 4-es típus néven emlegetnek. Ennek a hordozónak az lehet majd a különlegessége, hogy ez lehet az első olyan modern kori hordozó, aminek a vízkiszorítása nagyobb lesz, mint az amerikai hordozóknak.
Ez azért lényeges, mert a repülőgép-hordozókra igencsak jellemző a méretgazdaságosság. Ez alatt azt kell érteni, hogy ha a tervezés során megduplázzuk a repülőgép-hordozó vízkiszorítását, akkor a hordozott gépek száma nem a kétszeresére, hanem nagyobb mértékben nő.
Jelenleg az USA legnagyobb vízkiszorítású repülőgép-hordozója a Ford, aminek 100 ezer tonna körül van a vízkiszorítása. A kínai 4-es típus a rendelkezésre álló adatok alapján ennél nagyjából 10 százalékkal nagyobb lesz.
Emellett a 4-es típus Kína első olyan repülőgép-hordozója lesz, amely nukleáris meghajtással fog rendelkezni. Egy atommeghajtású hordozó egyrészt gyakorlatilag végtelen hatósugarú, másrészt a fedélzetén több repülőgép-üzemanyagot és lőszert tud hordozni, mivel nincs szükség több ezer tonna fűtőolajra.
Kína amúgy, hogyha akarná, ennél sokkal több repülőgép-hordozót is tudna építeni, mivel a kínai hajógyárak kapacitása már évek óta sokkal nagyobb, mint az USA-é, csak egyelőre nem akarják, hogy rámenjen a gatyájuk a fegyverkezésre. A kínai flotta azt tervezi, hogy 2035-re már 6 repülőgép-hordozóval fognak rendelkezni, vagyis annyival, mint az USA csendes-óceáni flottája.
Egy orosz terv: a katamarán törzsű repülőgép-hordozó
Az orosz vezetésben már közel egy évtizede kering a gondolat arról, hogy az orosz flottának szüksége lenne még egy repülőgép-hordozóra. Ezen a téren jelenleg hátrányban vannak az USA-hoz képest.
Az elmúlt években ezzel kapcsolatban az orosz mérnökök számos modellt bemutattak, amikkel majd teljesíteni akarják az orosz flotta ezen igényét. Ezek között volt egy olyan újító terv, ami katamarán hajótörzset alkalmazna.
Az orosz tervezők által bemutatott terv alapján a katamarán törzs révén úgy tudnának egy nagy kapacitású hordozót építeni, hogy a vízkiszorítás fele lenne az amerikai Nimitz osztályú repülőgép-hordozókénak. Míg a Nimitz vízkiszorítása 100 ezer tonna körül van, addig az orosz katamarán hordozó esetében ez teljesen feltöltve 44 ezer tonna lenne.
Viszont azóta több másik tervet is bemutattak, amik nem ennyire radikálisak. Emellett konkrét rendelés még egyik tervre sem érkezett.
A törökök nagy kategóriájú hordozót fognak építeni a belátható jövőben?
Az elmúlt évtizedekben Törökország regionális hatalommá vált a gazdasági fejlődése, az ipar előrehaladása és a hadsereg megerősödése révén. A török vezetés, úgy tűnik, hogy ehhez méltó flottát is létre akar már hozni.
Idén a török hadvezetés bejelentette, hogy Törökország saját erőből repülőgép-hordozót fog építeni. A típus vízkiszorítása 60 ezer tonna körül lesz, vagyis egyértelműen komoly projektről lesz szó. A típus helikoptereket, drónokat és a török mérnökök által tervezett vadászgépeket fog hordozni.
Az új generációs francia repülőgép-hordozó
Franciaország szintén tervezi új repülőgép-hordozó építését, amit a 2030-as évek második felében fognak szolgálatba állítani. Jelenleg még csak a tervezési fázisban vannak.
Az új hordozó vízkiszorítása 75 ezer tonna körül lesz, és nagyjából 40 repülőgépet és helikoptert tud majd hordozni. Viszont a hajónak csak fele annyi (kettő) katapultja lesz, mint az amerikai repülőgép-hordozóknak.
A hajót 3 hajócsavar fogja meghajtani, amivel 27 csomós sebességre lesz képes. A hajó atommeghajtású lesz.
Közös európai repülőgép-hordozó?
Jelenleg a NATO európai tagállamaiból csak a brit és a francia flotta rendelkezik nagy kategóriájú és ütőképes repülőgép-hordozóval. Ha pedig leszűkítjük a kérdést az EU-tagállamokra, akkor egyedül Franciaország rendelkezik atommeghajtású repülőgép-hordozóval, és ők is csak eggyel.
Angela Merkel még 2019-ben felvette, hogy az EU-nak szüksége lenne egy a tagállamok által közösen megfinanszírozott és fenntartott hordozóra. Ennek az az oka, hogy az EU ugyan a világ egyik legnagyobb gazdasági térsége, de ennek ellenére katonai szempontból nem képes globális érdekérvényesítésre.
A legegyszerűbb megoldás valószínűleg az lenne, hogy az új generációs francia repülőgép-hordozóból rendelnének még egyet. A másik lehetőség egy a brit Queen Elizabeth osztályhoz hasonló típus lehetne.
A britek a közelmúltban két nagy kategóriájú repülőgép-hordozót is építettek. A vízkiszorításuk 65 ezer tonna körül van, és a gépeket sánccal indítják. Technikailag valószínűleg egyszerűbb lenne a francia hordozónál, mivel nem atom- hanem hagyományos meghajtású.
A brit Queen Elizabeth osztály újítása: a kettős felépítmény
Napjainkban és a közeljövőben is a repülőgép-hordozók többségén a felépítmény egyetlen toronyból áll, ahol helyet foglal a hajóhíd és a repülés-irányítás is.
A közelmúltban megépült brit hordozók viszont ebből a szempontból egy újítással épültek, mégpedig abban a tekintetben, hogy a felépítményük két toronnyal rendelkezik, amikből az egyikben a hajóhíd, a másikban a repülés-irányítás foglal helyet. A britek szerint ez több szempontból is előnyösebb annál, mintha egyetlen tornyot alkalmaztak volna.
A két torony révén a hajóhíd az elülső toronyban kapott teret, ami így közelebb lehet a hajó orrához, ami ideálisabb a hajó kormányzása szempontjából. A repülés-irányítás a hátsó toronyban kapott teret, ami a feladatának megfelelőbb elhelyezés.
Emellett a két tornyos felépítmény révén hely szabadult fel a fedélzeten, ami révén a brit hajók több repülőgépet tudnak hordozni. Ezáltal a brit hordozók a vízkiszorításukhoz képest ütőképes egységek lettek, mivel így viszonylag sok bevetést tudnak indítani egy kisebb vízkiszorítású hordozóról is.
(Olvasónktól)
Források:
https://www.eurasiantimes.com/six-aircraft-carrier-by-2035-chinas-ambitious-plan/
https://navyrecognition.com/index.php/news/defence-news/2018/september-2018-navy-naval-defense-news/6509-russia-s-krylov-light-aircraft-carrier-project-features-semi-catamaran-hull-design.html
https://www.janes.com/defence-news/news-detail/turkish-aircraft-carrier-design-takes-shape
https://www.edrmagazine.eu/french-navy-new-generation-aircraft-carrier-design-detailed
https://www.news.com.au/technology/innovation/military/chinas-plan-for-nuclearpowered-aircraft-carrier-accidentally-revealed/news-story/b310a3bd0d67c08b769643154a64c9b8
https://indowflavour.artstation.com/projects/ZG5VeN
https://ukdefencejournal.org.uk/why-does-hms-queen-elizabeth-have-two-islands/
Képek:
https://navyrecognition.com/images/stories/news/2018/september/Russias_Krylov_Light_Aircraft_Carrier_Project_Features_Semi-Catamaran_Hull_Design_1.jpg
https://multitools.newscdn.com.au/multitools/slider/content/1681367264907/NED-8703-supercarriers-comparison_2Gp5xbDg-.jpg
https://ukdj.imgix.net/d62ae5f6541b314475f83d10d2883e80_/img_2504-e1500453879977.jpg?auto=compress%2Cformat&ixlib=php-3.3.1&s=4d3cb3abe413e2544c2fd4d969898e28
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
