A békességteremtés emberei – Varga László kaposvári megyéspüspök jegyzetei (11/36)

Varga László kaposvári megyéspüspök március 1-jétől közös gondolkodásra hív a nagyböjt idején: „Ha fontos számodra a higgadt, evangéliumi szemlélet és a békességteremtés kultúrája, tarts velem ezen a közös úton!” Az alábbiakban a sorozat tizenegyedik részét olvashatják.

Békességteremtés a kapcsolatainkban

„Ne féljetek!” (Mt 14,27)

Amíg ragaszkodunk az előítéleteinkhez és az abból fakadó ítéleteinkhez, addig a „Ne ítélkezz!” (Mt 7,1; Lk 6, 36–38) naiv, lehetetlen, sőt veszélyes parancsnak tűnik. Még nem mertük elhinni Jézusnak, hogy lehet a személyek fölötti ítélkezés nélkül is élni.

„Sok ember mindenkit tanítani akar, de nem tudja, hogy ő maga kicsoda. Tudjátok meg, hogy magas, erős falakat húztok magatok és Isten közé. Bármennyire is kedves nektek az Isten, a lelketek, az örök életetek; senkit nem ítélhettek meg!”  (Johannes Tauler OP középkori misztikus)

Szent Bonaventura és Johannes Duns Scotus szerint a szeretet vagy a jóakarat előbbre való a puszta tudásnál. Csak azt ismerheti meg az ember igazán, amit először szeret. Szeretni akkor is lehet, ha nem értjük a másikat. Istent sem értjük mindig, és mégis szeretjük.

El kell döntenünk, hogy győzni akarunk, vagy szeretni! Jézus sohasem mondta, hogy ez az én parancsolatom: mindig legyen igazad!  Ehelyett inkább azt mondta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet” (Jn 14,6).

Ha Jézus az Igazság, akkor te valószínűleg nem vagy az!  Amikor az igazság nem magántulajdonunk, akkor már nem kell annyira komolyan/komoran venni magunkat, és könnyen mosolyra fakadhatunk.

„Vajon igaz?”

Hírdetés

Előbbre jutunk a békességteremtés útján, ha nemcsak azt keressük, hogy kinek van igaza, hanem azt is, hogy vajon igaz-e az, amit mond. Aquinói Szent Tamás szerint ha igaz, akkor az a Szentlélektől való – akárki is mondta.

A bizalom zarándokútja

Szeretet nélkül nincsen békességteremtés. Induljunk el az egységre vezető bizalom zarándokútján!

Nyújtsuk ki a kezünket embertársaink felé! Merjünk elmozdulni az ellenségeskedéstől a vendégszeretet irányába.

Induljunk el a megbocsátás útján! Engedjük el az „adósságokat”, és mondjunk le a bosszúról!

Engesztelődjünk ki! Ami annyit tesz, hogy „hajlandó vagyok egy levegőt szívni” a másikkal.

Kezdjük el szeretni az ellenségeinket – mondjunk áldást rájuk, és tegyünk jót velük!

Ha lehet, akkor ne arról beszéljetek, hogy kinek van igaza, hanem arról, hogy igaz-e az, amit leírtam. Köszönöm!

A jegyzeteket a Kaposvári Egyházmegye Facebook– és weboldalán is követhetjük.

Forrás és fotó: Kaposvári Egyházmegye

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »