Értékes történelmi hagyományokkal és értékrenddel kultúrnemzetként tudunk megjelenni a különböző fórumokon, az én esetemben a pénzügyi és a tudományos területeken, mely az érdekérvényesítésben és a sikeres együttműködésekben döntő jelentőségű – fogalmaz Kovács Levente.
Kovács Levente átnyújtja a Balassi-kardot Peter V. Czipottnak a 27. kardceremónián, Bálint napján a papi szeminárium Boldog Bogdánffy Szilárd-termében – Teknős Miklós/Magyar Nemzet
Harmincnyolc Balassi-verset ültetett át angol nyelvre Peter V. Czipott amerikai műfordító. A Kaliforniában élő irodalmár az idei Bálint-napon Budapesten a 27. kardceremónián vehette át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot. A szablyát Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára nyújtotta át, őt kérdezte a Gondola.
– Főtitkár úr, az idei kardceremónia a Központi Papnevelő Intézet Boldog Bogdánffy Szilárd-termében került sorra, s ebben a keresztény környezetben jelen volt, sőt magyarul köszöntést is mondott Shawn Kobb, a budapesti Amerikai Nagykövetség kulturális attaséja. Az ilyen tartalmú hírre a XXI. század harmadik évtizedében miért kell figyelmeznünk?
– A diplomácia protokoll az egyik legkifinomultabb szabályrendszerrel bír, így minden szónak, gesztusnak jelentősége van. A külföldre akkreditált magyar diplomaták igen magas szinten beszélik a fogadó ország nyelvét, ez teszi azt lehetővé, hogy a fogadó nép kultúráját, szokásait, gondolkodásmódját mélyebben megértsék, mely a sikeres együttműködések és egymás megértésének az alapja.
Külföldi diplomaták esetén a magyar nyelv tanulása elkötelezettséget és nyitottságot fejez ki az irányunkba. A nyelv elsajátítása a sikeres diplomácia munka egyik kritériuma. A magyar nyelv egy gazdag és szép nyelv, sőt hasznos is. A magyar írók és költők évszázadok óta a térségben világító lámpásként alkottak, így a műveik megismerése kapu a térség és a keresztyén európai kultúra és történelmi látásmód megértéséhez. A magyar nyelv, amint azt az Amerikába szakadt híres fizikusok (Wigner és társai) kapcsán is többször elhangzott, a gondolkodásmódot és a kreativitást is fejleszti. S ne feledjük a magyar nyelvvel az egész Kárpát medencében el lehet boldogulni. A fentiek miatt töltött el az örömmel, hogy Shawn Kobb magyarul szólt hozzánk, s bízom benne, hogy diplomataként sokat fog tudni tenni a kétoldalú kapcsolatok fejlődése érdekében.
– Ön az amerikai irodalmárnak nyújtotta át a kardot, így a Balassi-életmű, ez a magyar érték óceán fölött hajol át. Miért lehet fontos a magyar irodalom magas globális rangját tudatosítanunk a magyar fiatalokban?
– A magyar nyelvért mi magyarok vagyunk a felelősek, ez vonatkozik azokra a magyarokra is, akik idehaza élnek és azokra is, akik a világ bármely távoli szegletén, pl. San Diegóban, ahol Czipott Péter alkot. Ott, az Egyesült Államokban a népek kavalkádja kulturális küzdelmet jelent, hiszen minden népcsoport a saját értékeit szeretné a többiek számára továbbadni. Ez a kulturális küzdelem az értékrend, a vallás, az ünnepek, a nemzeti kultúra és tudás, az ételek, a sport, stb. formájában is jelen van. Péter a középkori magyar költészetet ismerteti meg a minőségi értékek befogadására nyitott amerikai, illetve angolul értő emberekkel.
Ez a kulturális misszió előkészíti az utat számunkra a nemzetközi együttműködések, elfogadás és befogadás területén. Értékes történelmi hagyományokkal és értékrenddel kultúrnemzetként tudunk megjelenni a különböző fórumokon, az én esetemben a pénzügyi és a tudományos területeken, mely az érdekérvényesítésben és a sikeres együttműködésekben döntő jelentőségű. Ahhoz, hogy ez a hatás a következő száz évben is megmaradjon, arra van szükségünk, hogy hirdessük az előző nemzedékek maradandó alkotásait, valamint becsüljük meg a kortárs írókat, költőket, művészeket és tudósokat.
– Az Ön jelenléte évek óta hogyan tudatosítja bennünk, hogy a pénzügyi kultúra a nemes magyar kultúra szerves és fontos része?
– A mai világban talán minden korábbinál jobban szükség van multidiszciplináris műveltségű emberekre, akik a saját szakterületükön messze túlnyúlva látják meg, illetve láttatják meg a mai kihívásokra adandó válaszok hosszú távú következményeit. Ha a butaságból és tájékozatlanságból fakadó előítéleteken túlléphetünk, akkor a bankszakma szépségéről is tudok szólni. A bankár szakma az egyik legkonzervatívabb munka, mely minden külső és belső tevékenységet áthat. Az öltözet a sötét öltöny és nyakkendő, az adott szó örök érvényű, mindennek alapja a bizalom, a tervezés és a hatás pedig emberöltőkben mérhető. A bankalapítás nem hasonlítható a gyorsszerkezetű gyártópavilonokhoz, itt azok lesznek sikeresek, akik sokat és még annál többet is tanultak, azóta is tanulnak, képesek reggeltől késő estig koncentráltan dolgozni, továbbá feddhetetlennek maradni. Talán ezért is tapasztaljuk azt, hogy a legtehetségesebb magyar fiatalok elsődleges célja a bankszakmában elhelyezkedni.
A bankárok hagyományosan a kultúra ismert támogatói, így pl. a festő Nyolcak mecénásai az akkori bankvezetők voltak, a Magyar Nemzet elindulását a két világháború közötti bankszövetség (szerk.: TÉBE) biztosította, a Prima Primissima díj szintén bankárokhoz kötődik, s utolsóként hadd említsem meg, hogy az egyik legjelentősebb tematikus kortárs művészeti gyűjtemény, az Evangélium21 szintén egy bankárhoz kötődik. Persze ez nem véletlen, hiszen Simonyi Károly fizikaprofesszor úr bemutatta, hogy a tudomány, gazdaság és társadalom fejlődését az időben kicsit korábbi kortárs irodalom és művészet inspirálja. Azaz, amint már mondtam a társadalmi, tudományos és gazdasági fejlődésünk érdekében minél szélesebb körben kell megbecsülnünk és támogatnunk jelenkorunk íróit, művészeit és gondolkodóit.
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
