Lázár János erős hónapot zárt. Támadásba lendült a Norvég Alap ellen, majd leperkált 2 milliót a költségvetésbe zsebből egy máig tisztázatlan hátterű külföldi utazás miatt, végezetül gyorsba ki is rúgatta az ezt napvilágra hozó portál főszerkjét, állítólag.
Állítólag és ezt nem csak azért fontos megjegyezni, mert szeretném elkerülni, hogy feljelentsen becsületsértésért, hanem mert ezzel kapcsolatban közvetlen bizonyítékkal még senki sem állt elő, csupán pletykálnak róla. Bár kétlem, hogy erről elő lehetne ásni bizonyítékot. Mindenesetre sokat mondó az, hogy a magyar média, ha nem is tényként, de valószínű forgatókönyvként könyvelte el a dolgot. Hogy miért? Mert Lázár Jánosból kinézzük ezt, hihető a sztori. Nem tudom, hogy ebben mi az ijesztőbb: az, hogy az illető egy frissen kinevezett miniszter, akinek a kinevezését ez várhatóan a legkevésbé sem fogja befolyásolni, vagy az, hogy a híresztelést még csak nem is tagadta az érintett.
Lázár János az élvonalbeli politikában töltött tizenkét éve alatt számtalan okot szolgáltatott rá, hogy ez a kép alakuljon ki róla. A nagy vihart kavart kommentper, a lézerblokkoló-gate, a szerencsétlen sorsú honfitársainkról alkotott véleménye, valamint a kisállatok úri társaságban végrehajtott tömeges lemészárlása, a TV2 tulajdonosváltását követően a hirdetésszervezők állítólagos bezsarolása mind közrejátszott ebben. Olybá’ tűnik, hogy a hódmezővásárhelyi politikus tudatosan bújt az archetipikus machiavelliánus politikus bőrébe. Ilyen a Frank Underwood-i kegyetlen pragmatizmus találkozása a balkáni vastagbőrrel. Nyugat-Európában már spin doctorok hada támadna vissza a hírt napvilágra hozó 444-re és a szimpátiatüntetés szervező Kettős Mércére. A habonyizmusban ez azonban szükségtelen. Még hamis vád esetén sem tart majd vélhetően Lázár erre igényt. Mert ennél is fontosabb, hogy a mitugrász újságírók egy életre megtanulják: a kegyetlen pragmatizmus félelmet szül, a félelem pedig tiszteletet.
Márpedig annál kevés félelmetesebb dolog van, hogy az árbevétele alapján a tíz legnagyobb vállalat közé tartozó Magyar Telekom Nyrt. tulajdonában álló Origo főszerkesztőjét a kormány egyik tagja pikk-pakk el tudja távolítani, ha szükségesnek látja. Miként érezze magát a mezei, beszámlázó, vagy megbízási szerződéssel dolgozó politikai újságíró, vagy horribile dictu, a közszolgálati média alkalmazottja ezek után? A hatályos médiatörvény elfogadása előtt az öncenzúra rémével fenyegettek a baloldali bérrettegők. Az akkor igaztalan félelmek viszont ilyen hírek után sajnos valósággá válhatnak. Az újságíró akkor tudja a munkáját a társadalmi elvárásoknak megfelelően végezni, ha nem kell félnie attól, hogy feltárt tények miatt őt bármilyen retorzió érheti. Ennek a félelemnek a közmegegyezésen alapuló kiiktatása a garanciája a média hitelessége megőrzésének (az már egy másik és tán hosszabb cikk témája, hogy ez vajon fennáll-e még). Ezért fontos az, hogy mi magunk is kiálljunk Sáling Gergő mellett. A turbóliberális megmondó emberek a „rekesszük ki a kirekesztőket” doktrínától elhomályosulva, ezt sokszor elfelejtik, de a szólásszabadság valójában a tőlem eltérő véleményen állók szólás- és véleménynyilvánításának szabadsága.
Nem mellékesen mindez pont akkor történik, amikor a kormány aprópénzért – és a kormánypárti média kritikája ellenére – a hirdetési piac legnagyobb részvevőinek kizsigerelésére készül. A médiaadót kritizáló cikkek ugyanis csak az RTL csoport veszteségeit taglalják, pedig legalább ekkora, ha nem nagyobb vesztese lesz a tervezetnek a hamarosan egyesülő Ringier-Axel-Springer is, hiszen a leendő cégcsoport árbevétele jócskán meg fogja haladni a 40%-os adókulccsal járó 20 milliárdos értékhatárt. Ne legyenek illúzióink arról, hogy az e kettő, kormánypárti elfogultsággal nehezen vádolható cégcsoportot nehéz helyzetbe hozó törvényt, akkor vajon kire is írták. A gyakorlatban ez azzal fog járni, hogy a nagy árbevételű vállalkozások növelik a hirdetési díjaikat, így ár/érték arányban jobban járnak a hirdetők, ha a kisebbekhez fordulhatnak. Ebben a szegmensben azonban már a kormány számára politikailag kedvezőbb éghajlat uralkodik.
Silhavy Máté
Forrás:jobbegyenes.blog.hu
Tovább a cikkre »
