"Szívóhatást" idézhet elő a Magyarországról indult menedékkérők beengedése Németországba, és kérdéseket vethet fel a társadalmi integráció sikerességével kapcsolatban, ha jelentősen növekszik a muzulmán vallású emberek száma Németország lakosságában – mondta a bajor pénzügyminiszter egy keddi interjúban.
Markus Söder, a konzervatív CSU egyik legbefolyásosabb politikusa – akit sokan a pártelnök-miniszterelnök Horst Seehofer egyik lehetséges utódaként tartanak számon – a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság BR Bayern 2 nevű rádiójában sugárzott interjúban megerősítette, hogy pártja fenntartásokkal viszonyul a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről szóló berlini döntéshez.
Természetesen fontos az emberiesség és a szolidaritás, de "aggódunk, hogy milyen jelzésértéke" lesz a szövetségi kormány döntésének. Mindig meg kell fontolni a lehetséges következményeket, és "attól tartunk, hogy szívóhatás keletkezik", vagyis még "sok-sok ezren kelnek útra" Németország felé – mondta Markus Söder.
Hangsúlyozta, hogy szerinte Németország "nem tudja a világ összes polgárháborús problémáját egyedül rendezni", és különösen hosszabb távon kerülhet nagy kihívások elé az ország. "Valószínűleg akár egymillió muzulmán vallású új polgár is jöhet hozzánk, hogyan sikerül így az integráció? Ez a legnagyobb kihívás" – mondta a konzervatív politikus.
A Reuters hírügynökség egy elemzése szerint a CSU-ban sokan vélekednek hasonlóan. A pártban azt mondják, hogy a menekülthullámnak a hét végén tapasztalt fölerősödése részben annak tulajdonítható, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság (BAMF) vezetésének egy belső utasításként született, ám kiszivárgott és végül a BAMF által megerősített döntése révén – miszerint a szír menedékkérőket egyelőre nem küldik vissza abba az uniós tagországba, ahol beléptek az EU-ba – kialakult az a látszat, hogy Németországban nem érvényesítik többé a dublini előírásokat. Részben pedig annak tulajdonítható, hogy Angela Merkel kancellár – a testvérpárt CDU elnöke – túlságosan hangsúlyozta, hogy a szír menedékkérők nagy valószínűséggel megkapják a polgárháborús menekült státust Németországban.
Mindez "hatalmas tülekedést" váltott ki, hiszen egyszerre "mindenki azt mondta, hogy ‘mind mehetünk Németországba, és ha egyszer valahogy eljutunk oda, akkor már senki nem küld el bennünket’" – mondta a Reutersnek Joachim Herrmann bajor belügyminiszter.
Bírálatot fogalmazott meg a CSU egy másik tekintélyes politikusa is, Stephan Mayer, a Bundestag konzervatív frakciójának belügyi kérdésekért felelős vezető szakpolitikusa, aki a Reutersnek "szuboptimális" – nem éppen megfelelő – fejleményként értékelte, hogy nyilvánosságra jutott, hogy a BAMF nem küld vissza szíriai menedékkérőket Magyarországra.
Ennek hatására a menekültek már nem is akarják regisztráltatni magukat Magyarországon vagy Ausztriában, hanem egyenesen Németországba akarnak utazni. Ennek a folyamatnak a feltartóztatásához pedig a szövetségi kormánynak nagyon határozott intézkedésekre lenne szüksége a menekültek útján fekvő államoktól, azaz Törökországtól, Görögországtól, Macedóniától, Szerbiától, Magyarországtól és Ausztriától. Ráadásul még hetek telhetnek el, mire kiépülnek Görögországban, Olaszországban és Magyarországon a közös, uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központok – úgynevezett hot spotok -, amelyekből szét lehet majd osztani az uniós tagállamok között a védelemre jogosult menedékkérőket, illetve haza lehet szállítani a védelemre nem jogosult kérelmezőket – írta Andreas Rinke, a Reuters németországi kormányzati ügyekkel foglalkozó vezető tudósítója a hírügynökség német nyelvű portálján megjelent elemzésében.
Egyébként a BAMF augusztus 25-én erősítette meg német lapoknak, hogy augusztus 21-től – a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján – a szír menedékkérők esetében nem él a menekültügyi eljárás elvégzésére illetékes uniós tagországba történő visszaküldés lehetőségével. A döntésről a munkatársakat egy belső utasításban tájékoztatták, amelyről elsőként az asylumineurope.org menekültügyi hírportál számolt be augusztus 24-én.
A hét végén 20 ezer Magyarországról indult menedékkérő érkezett Németországba – pontosabban Bajorországba – Ausztrián keresztül vonattal. Hétfőn újabb 4400 menedékkérő érkezett, kedden pedig délutánig további 1300.
Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet a szövetségi kormány előrejelzése szerint. Ez a tavalyinak a négyszerese, és német becslések szerint az Európai Unióba érkező menedékkérők 40 százaléka.
Merkel: új, "módosított" menekültpolitikát kell kidolgozni
Angela Merkel német kancellár szerint az Európai Unió tagállamainak sikerül megegyezésre jutniuk egy új, a helyzethez jobban illeszkedő és a terhek arányos megosztásán alapuló menekültügyi politikáról. A védelemre nem szoruló embereknek pedig távozniuk kell.
Angela Merkel kedden Berlinben Stefan Löfven svéd miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után, kettejük sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy fenyegetések helyett a másik fél nézetei iránti tiszteletből kiindulva kell tárgyalni az új menekültpolitikáról.
Elmondta, hogy Németország és Svédország egyetért az európai menekültválsággal összefüggő kérdésekben. A közös álláspont alapja, hogy az érvényes előírásoknak "nem csak papíron" kell létezniük, különösen ami a menekültek elhelyezésének "minimális követelményeit" és regisztrációját illeti. A területet szabályozó Dublin III. rendelet nem illeszkedik a mindenekelőtt a szíriai polgárháború révén megváltozott helyzethez, ezért egy új, "módosított" menekültpolitikát kell kidolgozni.
Németország és Svédország szerint a védelemre jogosult emberek elosztására egy kötelező és méltányos rendszert kell bevezetni, a védelemre nem szoruló embereknek pedig távozniuk kell – tette hozzá Angela Merkel.
Az Európai Bizottság szerdán bemutatandó javaslatcsomagja – benne a terhek méltányos elosztását szolgáló, az összes tagállamra nézve kötelezettséget előíró kvótarendszerrel – testesíti meg az "első fontos lépést". A második lépés pedig az, hogy hosszabb távon egy "nyitott", vagyis határozatlan számú menekült elosztását irányító rendszert kell elindítani, mert senki nem látja előre, hogy pontosan mennyi védelemre szoruló ember érkezik az EU-ba – fejtette ki a német kancellár.
Angela Merkel elmondta, szerinte az egyetértés az új menekültpolitikáról "nem holnap és nem is a jövő héten", de "gyorsan" kialakul majd.
Hangsúlyozta: nagyon erős meggyőződése, hogy a menekültválság Európa jövőjét meghatározó ügy.
"Az egész világ Európára figyel, és ebben a helyzetben nem mondhatja senki azt, hogy figyelj, Szíria nagyon messze van tőlünk, egyszerűen nem foglalkozunk a problémával" – érvelt a kancellár.
Az ilyen hozzáállás "súlyos károkat okozna", ezért végül vállalnia kell a válság kezeléséért viselt felelősséget mindenkinek, aki elfogadja az Európa alapját alkotó értékeket – szögezte le Angela Merkel.
Kiemelte, hogy Németország és Svédország mindazon "univerzális értékekre" hivatkozva érvel, amelyek iránt valamennyi uniós tagállam elkötelezte magát, és rámutatott, hogy a genfi menekültügyi egyezményhez az összes tagország csatlakozott.
Arra az újságírói kérdésre, miként biztosítható, hogy a menekültek ottmaradjanak abban a tagországban, amelybe a kvótarendszer révén kerülnek, Angela Merkel kifejtette, hogy minden tagország megfelel a menekültek befogadásával kapcsolatban támasztott követelményeknek, "különben nem is vehetnének részt a közös menekültpolitikában", így országtól függetlenül mindenhol el lehet helyezni elfogadható körülmények között háború, elnyomás elől menekülő embereket.
Amikor pedig egy menekültet elhelyeznek egy bizonyos országban, "a szociális támogatás csak abban az országban jár, más országokban nem jár" – mondta a német kancellár.
Angela Merkel kitért az elől, hogy számszerűsítse Németország befogadóképességét: arra a kérdésre, hogy osztja-e Sigmar Gabriel alkancellár véleményét, miszerint Németország hosszabb távon évente félmillió ember befogadásával, integrálásával tud megbirkózni, azt mondta, hogy "senki nem lát a jövőbe", és ha bajban lévő emberek segítséget kérnek, akkor "meg kell oldani a feladatot".
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
