A 2010 előtti balliberális világ tért vissza Budapestre az utóbbi években

A 2010 előtti balliberális világ tért vissza Budapestre az utóbbi években

Budapest baloldali vezetésének 2019 óta tartó időszakából Szánthó Miklós szerint két tanulság vonható le.

Karácsony Gergely főpolgármester beszédet mond az egy éve elhunyt Börcsök Enikő Jászai Mari-díjas színésznő emléktáblájának avatásán 2022. január 28-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

„A főváros baloldali vezetésének egyetlen célja, hogy ebből a pozícióból próbáljanak lőni a kormányra, miközben a valódi városvezetéssel nem foglalkoznak” – fogalmazott Láng Zsolt Az igazság órájában, az Alapjogokért Központ és a Karc FM közös műsorában. A legutóbbi adásban Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója és Láng Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakciójának vezetője voltak Czirják Imre szerkesztő vendégei, ahol szó esett Karácsony Gergely első 16 hónapjáról Budapest élén, a Városháza eladásának ügyéről, valamint arról, miként kíván újra hatalomra törni a 2010 előtt leszerepelt baloldal.

Budapest baloldali vezetésének 2019 óta tartó időszakából Szánthó Miklós szerint két tanulság vonható le: „az egyik, hogy a kommunista nem vész el, csak átalakul: az a baloldali politikusi tábor, akik 2010 előtt már leszerepeltek és csődbe taszították az országot, most iszonyatosan vastag bőrrel az arcukon visszatérnek és – ez a második tanulság – ott folytatják, ahol 2010 tavaszán abbahagyták”. Ugyan mást sem hallunk a Karácsony Gergely vezette fővárosi baloldal részéről, minthogy a kormány kivéreztette Budapestet, Láng Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy „a főváros mai baloldali vezetői által is megszavazott 2009-es Bajnai-csomag volt az, amely 197 milliárd forintos megszorítást rótt az önkormányzati szektorra. Ezzel szemben a jobboldali kormány 2011 és 2015 között mintegy 375 milliárd forintot vállalt át Budapest adósságából, melyből 52 milliárd kifejezetten a BKV működési adósságának rendezésére irányult”. 

A baloldal a maga által keltett feszültségekkel háborús övezetté változtatta Budapestet, ahol a tények nem, csak a baloldal politikai érdeke számít – tette hozzá.

Hírdetés

A Városháza-ügyben felállított baloldali többségű vizsgálóbizottság a nyilvánvaló tények ellenére is kimondta: nem volt szándék az eladásra. Láng Zsolt azonban elmondta: 

a hangfelvételekből egyértelműen kiderült, hogy nemcsak a Városházát, de számos fővárosi ingatlant jutalékért árultak. A tanúk is megerősítették, hogy a főváros vezetése kereste meg őket Berki Zsolt közvetítésével, majd egy találkozón Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő vezérigazgatója egyenesen kijelentette: a főpolgármester tudtával és beleegyezésével 40 milliárd forint és 10 százalék jutalék ellenében eladó a Városháza.

Szánthó Miklós emlékeztetett, hogy „a baloldali kormányzás annak idején privatizálta és külföldi kézbe adta a stratégiai ágazatokat, aminek az lett az eredménye, hogy kénytelenek voltak úgy táncolni, ahogyan azt a külföldi érdek megkívánta. Ezt erősítette meg Gansperger Gyula is, amikor arról beszélt a hangfelvételeken, hogy súlyos nemzetközi politikai nyomás nehezedik Magyarországra és a mai baloldal ennek a kiszolgálója”.

A régi baloldali vezetők újbóli fővárosi hatalomra törése kapcsán Szánthó Miklós úgy fogalmazott, „ugyanez a tendencia figyelhető meg országos szinten az ellenzéki összefogás tekintetében is: Márki-Zay Péter csapatának egy része is az egyszer már leszerepelt baloldali figurákból áll, a másik része pedig a nyílt társadalom hálózatához köthető szervezetektől jött”. Láng Zsolt hangsúlyozta: azt se felejtsük el, mikor a 2019-es fővárosi baloldali győzelem után Gyurcsány Ferenc azt mondta, lesz íróasztala a városházán. Azt tehát kijelenthetjük, hogy mind önkormányzati, mind pedig országos szinten Gyurcsány Ferenc a baloldal valódi vezetője.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »