Az Osztrák-Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere volt két éven át, majd rögtön utána szintén két évig a Magyar Királyság miniszterelnöke. Hosszú évekig, 1884-ben bekövetkezett haláláig a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként szolgált. E kiváló férfiú a kétszáz éve Beregben született Lónyay Menyhért volt. Őt idézték fel egy tudományos konferencián a Parlament Delegációs Termében szerdán.
A Magyar Királyság IV. miniszterelnöke, Lónyai Menyhért – wikipedia
A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár és az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága Pénzügyminiszterek a dualizmus korában címmel, Lónyay Menyhért gróf, magyar királyi és közös pénzügyminiszter, magyar királyi miniszterelnök születése 200. évfordulójának tiszteletére konferenciát rendezett. A rendezvény fővédnöke: Kövér László, az Országgyűlés elnöke, védnöke pedig Varga Mihály pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes. A konferenciát Tállai András parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes nyitotta meg. Az eseményen ismert történészek tartottak előadást.
Marinovich Endre, a Veritas főigazgató-helyettese köszöntőjében a pénzügyi tudás akkori és mai nagy fontosságára hívta föl a figyelmet.
Tállai András többek közt azt emelte ki, hogy hazánk nehéz pénzügyi helyzetében az akkor is még fiatalnak számító Lónyay Menyhért hatalmas pénzügyi tudásával mentette meg a Kiegyezés után csak néhány esztendeje működő magyar kormány becsületét Európában.
Hermann Róbert történész, a Veritas kutatócsoport-vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy Lónyay i már 21 éves korában politikus – képviselő volt, s az akkori politikusi garnitúrában már ekkor kiemelkedő volt pénzügyi tudása.
A konferencián fölidézték Ghyczy Kálmán egyéves pénzügyminiszteri tevékenységét: a kiváló szakember a politikai válság és a pénzügyi krízis kettős szorításában állt helyt, s megalapozta a sikeres munkát Lónyay Menyhértnek.
Széll Kálmán – miként Lónyai – ugyancsak betöltötte a pénzügyminiszteri, majd a miniszterelnöki posztot, méghozzá eredményesen, noha nem voltak kezében – mint ő fogalmazott – „bűvszerek”. Alakját Schwarczwölser Ádám, a Veritas tudományos főmunkatársa állította fénybe.
A Monarchia valutareformját – az ezüst alapú pénz arany alapra helyezését, a korona bevezetését – Kárbin Ákos, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa Wekerle Sándor tevényeségének elemzésével mutatta be.
A pénzügyminiszterek a „nagypolitikát” is tudták befolyásolni informálisan: ezt mutatta be példákkal Ress Imre, az Eötvör Loránd Kutatási Hálózat nyugalmazott tudományos főmunkatársa.
A pénzügyi gyakorlat tekintéjét új palota emelte: Új évszázad, új épület címmel Dubniczky Zsolt, a Veritas főkönyvtárosa taglalta a történetet.
Kovács Kálmán Árpád, a Veritas tudományos főmunkatársa a Tiszák árnyékában tevékenykedő, ellentmondásosan működő kiváló szakembert, Lukács Lászlót mutatta be.
A pénzügyminisztáriumnak különleges szerep jut a harci időszakban: A nagy háború magyar pénzügyminisztere, Telenszky János páylafutásán haladt végig Ligeti Dávid, a Veritas tudományos főmunkatársa.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
