Kvótaügy félredobva, arccal a közös védelem felé

Kvótaügy félredobva, arccal a közös védelem felé

„Új módszer kell! Az eddig alkalmazott uniós menekültpolitikáról bebizonyosodott, hogy nem működik. Egyedül az olaszoknak működik diplomáciai testülete Líbiában, így az Európai Uniónak is lehetne. Kíváncsi volnék, mit szólna ehhez Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője. Egyre kevésbé racionális, amit (a Földközi-tengeren) csinálunk. Ha így folytatjuk, el fogjuk veszteni az emberek bizalmát!” Így fakadt ki érzelemdús beszédében az olasz szenátus tagja egy szerdai brüsszeli konferencián. Mario Mauro arról beszélt, hogy nem folytatható a menedékkérők folyamatos kihalászása a tengerből és Olaszországra terhelése, és az EU-nak a legfelsőbb szinten kell lépnie a líbiai helyzet megszilárdításáért. A politikus nem dörömböl zárt ajtókon, a csütörtök délután kezdődő állam- és kormányfői csúcs egyik fő témája a külső határok megerősítése az illegális migráció megfékezése érdekében.

Azt már mindenki látja, hogy a most véget érő máltai uniós elnökségnek nem sikerül megfelelő szolidaritásra bírnia az összes tagállamot, így az egységes felelősségvállalás, a menekültelosztás, végső soron a kvóta kérdése áttolódik az észt elnökségre. Mint azt brüsszeli diplomáciai forrásból megtudtuk, Magyarországnak nem is állna érdekében egy elhamarkodott megegyezés, inkább a minőség számít, tehát nem sajnálja a diplomácia, hogy nincs előrelépés a migrációs dossziét illetően. Ez persze érthető, viszont az is igaz, hogy a magyar kormány szempontjából a külső határvédelem jelentős megerősítése sem lenne politikailag kifizetődő, hiszen ha vannak erős határok, hirtelen nem lenne akadálya a menekültszétosztásnak.

Hírdetés

Dilemmából és témából van bőven a mostani csúcstalálkozón, ahol Emmanuel Macron új francia államfő találkozik a visegrádi négyek csapatával, és Theresa May brit kormányfő valószínűleg mond valamiféle búcsúbeszédet, hiszen immár kilépő tagország képviselőjeként van jelen Brüsszelben.

Magyarország – és nyilván a többi tagállam is – bejelenti igényét a britektől távozó két uniós ügynökség befogadására, és hazánk is csatlakozik az alakuló védelmi-katonai jellegű kezdeményezéshez, a PESCO-hoz. Ez lenne annak a bizonyos európai hadseregnek az alapja, fontos megállapodást írnak alá most tehát a tagországok. Mi már a kezdettől jeleztük, hogy együtt akarunk működni ebben, és érdekes módon a katonailag semleges államok (mint pl. Svédország) is.

Fontos döntés, hogy Líbiába beteszi a lábát az EU. A számok magukért beszélnek: az ENSZ adatai szerint idén a tengeren érkező majd 83 ezer migráns közül 71 ezer már Észak-Afrika irányából, elsősorban Líbiából érkezett, miközben Törökország felől a migrációs alkunak köszönhetően egyre kevesebben (8300) próbálnak szerencsét. A határok megerősítése végül is arról szól, hogy hot spotokat, menekültelosztó állomásokat kell létrehozni az EU határain túl, úgy tűnik, Líbiában fog alakulni az első ilyen. Kérdés, hogy mit tudunk felajánalni cserébe, hiszen korábban mindegyik líbiai erő elhatárolódott az ötlettől. Ukrajnáról és Oroszországról is beszélnek a felek a csúcson, áttekintik a minszki megállapodást és meghosszabbítják az oroszok elleni szankciókat.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »