Az európai unió elitjének torz működéséről rántja le a leplet Janis Varufakisz, Görögország korábbi pénzügyminisztere, aki az államcsőd szélén álló Athén és az Unió közötti tárgyalások fonákját mutatja be új könyvében. Meglátása szerint az Európai Bizottság helyett Berlin dirigál az Unióban, és a görög mentőprogramokról az IMF és a német vezetőség is beismerte, hogy nem fognak működni.
Hiába próbáltak meg kikecmeregni az adósságcsapdából a görögök, az összes menekülési útvonalat elzárta előlük a német pénzügyi vezetés, legalábbis így emlékszik vissza a 2015-ös tárgyalásokra Janisz Varufakisz volt görög pénzügyminiszter most megjelent könyvében.
A „Felnőttek egy szobában – küzdelmem az európai elittel” című kötet egy cseppet sem hízelgő az Unióra nézve, de megkapja a magáét Christine Lagarde, az IMF vezetője, és a korrupt athéni politikusok is.
A függetlenségéről és extravaganciájáról híres közgazdász nagyon emberi módon tárja a nagyközönség elé azt a küzdelmet, ahogy az államcsőd szélén álló Görögország számára olyan pénzügyi megoldást szeretett volna kiharcolni, amely nem hoz évtizedes recessziót, 20-25 százalékos munkanélküliséget, és az adósságcsapda miatti kilátástalanságot.
Janisz Varufakisz, közgazdász, egyetemi tanár, publicista Görögország pénzügyminisztere volt 2015-ben. A jelenleg is kormányzó Sziriza párt korábbi képviselője, és pénzügyminisztere úgy látja, hogya tárgyalás-sorozat egyértelműen megmutatta, ki az úr az Unió háza táján és az euróövezetben. Szerinte távolról sem Brüsszelből, sokkal inkább Berlinből irányítják az euróövezeti döntéseket, az Európai Bizottság helyett pedig a német politikai vezetés vette a kezébe Görögország sorsát.Érvelése szerint a görögökre rákényszerített megszorítócsomagokról már az elfogadásuk pillanatában lehetett látni, hogy működésképtelenek, sőt, ezt Christine Lagarde és Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter egy informális beszélgetésen el is ismerték.
A frissen megválasztott francia elnök, Emmanuel Macron tevékenységére sem jó szívvel emlékszik Varufakisz: mint írja, az akkori gazdasági miniszter többször megígérte neki , hogy segít, ám Francois Hollande elnökre, és az őt állítólag sakkban tartó német vezetésre hivatkozva mindig visszalépett a döntő pillanatokban.
Az elismert közgazdász és egyetemi tanár a korrupt görög politikai elitet sem kíméli a könyvében a korábbi felelőtlen pénzügyi gazdálkodás és eladósodás miatt, de a saját hibáit sem rejti véka alá.Szerinte túl naiv volt, amikor bízott az uniós ígéretekben, és túl későn jött rá, hogy valójában a német bankok érdekét helyezték előtérbe a mentőcsomagok kidolgozásánál. Kiemeli azt az esetet, amikor a fizetésképtelenséggel küszködő Athén váratlanul segítséget kapott volna Pekingtől.
2015-ben a kínaiak felajánlották, hogy rövid lejáratú görög állampapírokat vásárolnak, cserébe a pireuszi kikötőben és a görög vasúthálózatban kértek jogot arra, hogy fejlesztéseket végezhessenek el azzal a céllal, hogy a kínai áruk gyorsabban eljuthassanak Európába.
Nyilvánvalóan ez az elképzelés is már az új selyemút programba illeszkedett, ami Peking számára elsődleges fontossággal bír.Varufakisz pontosan leírja, miként esett kútba az üzlet az utolsó percben, méghozzá először érthetetlen módon. Végül kiderült, hogy a német vezetés titokban megkérte Pekinget, hogy egyelőre ne kössenek üzletet Athénnal. Varufakisz szerint ez két önálló állam ügyeibe való nyílt beleszólás volt, amit korábban casus belliként is értelmezhettek volna.
A volt pénzügyér szerint a németek célja a görögök megbüntetése, annak érdekében, hogy az euróövezetben rendet teremtsenek, arra azonban senki sem gondolt, hogy a mentőcsomagok sikertelensége időközben kikezdte az EU hitelességét is.
Mint írja, Németország kihasználja, hogy az euróövezet GDP-jének 29 százalékát adja, és sokkal nagyobb mértékben szól bele a döntésekbe, mint azt bárki is képzelné.
Meglátása szerint a britek távozásával Berlin hatalma még erősebb lesz.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
