A lakáspiac felpezsdülésével párhuzamosan a nyaralók, hétvégi házak forgalma is egyre inkább megélénkül – derül ki az Ingatlan.com elemzéséből. Az ingatlanforgalmazó portál a tanulmányban kitér arra, hogy a nyaralópiacon kivételes részt képviselnek a balatoni ingatlanok, akadnak köztük olyanok, amelyeknek a meghirdetett ára a budapesti árszintet is eléri. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azonban megjegyezte: az élénkülés ugyan egyértelmű, de nem lehet akármilyen telket vagy nyaralót eladni. A rossz beosztású, kicsi telken lévő épületek csak jelentős árengedménnyel találnak gazdára.
A szakember szerint a nyaralók piacán az élénkülést jól mutatja, hogy az idei első negyedévben a kínálat 5 százalékkal nőtt, a kereslet pedig nagyobb mértékben, 9 százalékkal emelkedett. A lakáspiachoz hasonlóan a turisztikai céltelepülések és nyaralók ingatlanpiacán is óriásiak az árkülönbségek országon belül. Balatonfüreden egy lakás négyzetméteréért 575 ezer forintot kérnek, Tihanyban 700 ezer forint az átlag, valamint szintén drága település a déli part elején fekvő Szántód, Zamárdi és Siófok, ahol 450-500 ezres négyzetméterárak vannak.
A Balaton körüli megyék közül Veszprémben idén májusban 258 ezer forint volt a nyaralók átlagos négyzetméterára, ami ötszázalékos drágulást jelent tavaly májushoz képest. Somogyban pedig idén májusban a nyaralók átlagos négyzetméterára hat százalékkal, 272 ezer forintra emelkedett. A balatoni ingatlanok átlagos négyzetméterára azonban alacsonyabb, 246 ezer forint volt májusban, így a legfelkapottabb településeken kívül azért lehet jóval olcsóbban, 200 ezer forint körüli vagy az alatti négyzetméteráron is nyaralót vásárolni.
Az Otthontérkép.hu ingatlanportál adataiból az derül ki, hogy az elmúlt hónapokban folyamatosan növekedett a nagyméretű, 150-250 négyzetméteres családi házak száma a piacon, egyre többen szeretnének ugyanis megszabadulni a túl nagy ingatlanuktól. A nagy alapterületű családiház-kínálat csaknem fele Budapesten, illetve a megyeszékhelyeken jellemző, ezeknél átlagosan 264 ezer forintos négyzetméterárral lehet kalkulálni. A nagy házak 36 százaléka kisebb városokban, 19 százaléka pedig a községekben épült, az előbbiek közepes, 202 ezer forintos négyzetméteráron, az utóbbiak 165 ezer forintos áron adhatók el.
Az ország keleti megyéiben az árat jelentősen, akár 25 százalékkal is megemelheti, ha javítottak a hőszigetelésen, kicserélték a nyílászárókat és korszerűbb gépészeti rendszert építettek ki. A nyugati országrészben – ahol eleve korszerűbb a kínálat – hozzávetőleg 7–10 százalékkal többet lehet kérni a családi házakért, ha ilyen komplex felújításon estek át. A megemelt ár ez esetben nem vezet hosszabb eladási időhöz, általában 6–8 hónap szükséges az értékesítéshez – fűzte hozzá Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. Mint hozzátette: a nagyméretű családi otthonok állapota meglehetősen változatos, 37 százalékuk közepes kondíciókkal bír, miközben több mint 60 százalékuk jó, felújított vagy újszerű. Az eladási áruk természetesen követi állapotukat. Így, amíg az új építésű 150–250 négyzetméteres házakat 301 ezer forintos négyzetméteráron lehet megszerezni, addig a felújítottat 227 ezer forintos, a közepes állapotút pedig 174 ezer forintos áron vehetik meg.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.05.17.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
