Az alföldi sufnijárművek még ma is működnek. Az elsősorban szőlőművelésre bevetett, házi készítésű népi jármű jól példázza a magyar gazda találékonyságát.
A Csettegő, a motor jellegzetesen “csettegő” hangjáról kapta a nevét. A legelőször Soltvadkerten kifejlesztett gépet elsősorban szőlőművelésre használták.
Kugelmann Péter saját gyártású masinája, mint ahogyan a Csettegők többsége, nem mai gyerek. A 20 mázsa teherbírású, öszkerékmeghajtású csodagépnek 12 lóerős, stabil dízelmotor a lelke. Ez a szerkezet 16 évig egy szivattyút működtetett a Tisza parton, mielőtt beszerelték a Csettegőbe. A gazdálkodó az M1 – Minden tudás című műsorában kifejtette, a ’70-es ’80-as években Vadkerten minden lakatos Csettegőt gyártott.
Építésük átlagon felüli kreativitást és műszaki érzéket feltételez. Ebben az időben magánember traktort nem vásárolhatott, a szőlőt azonban meg kellett művelni. Kifejtette, ő személy szerint Bács megyébe, Halasra, Kiskőrösre, Félegyházára, Ócsára rengeteget gyártott, két-hároméves előrendelésük volt.
Az első Csettegőt Soltvadkerten 1964-ben Lehoczki Ferenc géplakatos tervezte és építtette meg, ezzel munkaerőt adva a gazdálkodók kezébe. A település fejlődésében kulcsszerepet játszottak ezek a gépek.
Attól függetlenül, hogy a Csettegő nem túlságosan bonyolult szerkezet, a sorozatgyártás miatt tudományos részletességgel készítették el a rajzát. A járműből a legtöbbet Kőszegi László kisiparos gyártotta. Nem volt egyszerű megszerezni a típusbizonyítványt, de mégis sikerült. A Csettegők legális lassújárművei lettek a közúti közlekedésnek.
Berkecz László, Soltvadkert utolsó tanácselnöke, első, ma már nyugdíjas polgármestere szavai szerint a ’60-as évek elején jelent meg az első gép. Rájöttek, hogy nagyon fontos szerkezet, Kőszegi László hetenként egyet, tehát havonta négyet megcsinált belőle.
Hozzátette, ez a városnak jó volt, mert munkahelyeket teremtett, népességmegtartó volt, és megmentették vele a szőlőt. Ha Lehoczky úr nem találja fel a Csettegőt, akkor Vadkerten a szőlőművelés megszűnik – magyarázta a műsorban.
A soltvadkerti találmány az ország több pontján is megjelent, máshol is gyártották, csak más néven. A Csettegők, a ’70-es évek járművei 20 km/óra sebességgel haladhattak és keveset fogyasztottak. A soltvadkerti borvidék leghasznosabb találmányának egyediségét az is fokozta, hogy minden gazda az otthon talált eszközeiből rakta össze saját járgányát.
Forrás: Híradó.hu
The post Csettegő, avagy a magyar gazda találékonysága appeared first on PolgárPortál.
Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »
