Két magyar férfit hurcoltak el Szíriában ismeretlen fegyveresek éppen öt esztendeje, 2012. április 28-ra virradó éjszaka. A külügyminisztérium, a damaszkuszi magyar nagykövetség és a Terrorelhárítási Központ (TEK) szorosan együttműködve dolgozott a kiszabadításukon. Nehéz és fordulatokban gazdag út vezetett odáig. A két magyarnak gyakorlatilag nem volt esélye a túlélésre.
A Külügyminisztérium és a Terrorelhárítási Központ (TEK) 2012. április 28-án arról tájékoztatta a Miniszterelnökséget, hogy helytálló az információ, amely szerint két Szíriában dolgozó magyar állampolgárságú férfit ismeretlen fegyveresek szombatra virradó éjszaka elhurcoltak.
A magyar hatóságok felvették a kapcsolatot a külföldi társszervekkel, a TEK szakemberei pedig készen álltak arra, hogy akár három órán belül a térségbe induljanak információt gyűjteni.
Orbán Viktor miniszterelnök utasításának megfelelően a Külügyminisztérium, a damaszkuszi magyar nagykövetség és a TEK saját forrásait, kapcsolatait felhasználva, de szorosan együttműködve dolgozott azon, hogy a Szíriában elrabolt két magyar állampolgár ügye mielőbb rendeződjön.
Annyit tudtak, hogy életben vannak
A TEK 2012. április 29-én azt közölte: információik szerint a túszok életben vannak, életüket „jelen pillanatban” nem fenyegeti közvetlen veszély, de ennél sokkal bővebb információt az akció teljes ideje alatt – annak sikerességének érdekében – nem adtak.
Az hamar kiderült, hogy a magyarok rablótámadás áldozatául estek Szíria északkeleti részén, egy cég telephelyén. A fegyveresek különféle eszközök eltulajdonítása után bukkantak a magyarokra, akiket magukkal hurcoltak.
Gyors intézkedések
Soron kívül a Külügyminisztériumba kérették a budapesti szír ügyvivőt, akitől azt kérték, hogy a szír hatóságok mindent tegyenek meg a két magyar állampolgár kiszabadításáért, egyúttal hivatalos jegyzékben kérték, hogy a TEK munkatársai haladéktalanul kaphassanak vízumot Szíriába.
Április 30-án válságstáb ült össze, amelyben a külügyi tárca, a Terrorelhárítási Központ és más illetékes szervek képviseltették magukat. A válságstábnak a Miniszterelnökséghez eljuttatott összegzése szerint az eset helyszíne Deir ez-Zór városa volt, amely törzsek által uralt területen fekszik.
A damaszkuszi magyar nagykövet folyamatosan tartotta a kapcsolatot a helyi illetékesekkel. Május 1-jén megérkezett a TEK kijelölt egysége a közel-keleti térségbe, majd 3-án Szíriába.
14 hónap után szabadultak ki
Június 12-én közölte a TEK, hogy sértetlenül kiszabadultak a 14 hónapja elrabolt magyarok.
„A Terrorelhárítási Központ több mint egyéves, megfeszített munkája sikerrel járt, így a 2012 áprilisában elrabolt két magyar állampolgár a mai napon kiszabadult. (…) A túszok sértetlenek, a körülményekhez képest jó fizikai és mentális állapotban vannak” – tudatta a TEK.
A magyarok ekkor még nem voltak biztonságos helyen, de a TEK védelme alatt álltak. A TEK orvosa foglalkozott velük hazaérkezésükig.
Rendkívüli megpróbáltatásokon mentek keresztül
Két nappal később hazaérkezett Magyarországra a két magyar. Bodnár Zsolt, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettese a Liszt Ferenc-repülőtéren az érkezésükkor úgy fogalmazott: az, hogy a két elrabolt férfi Magyarországon van, üzenet, hogy „mindenkiért elmegyünk, és mindenkit megpróbálunk hazahozni, akkor is, hogy ha ez két hónapig tart és akkor is, ha 14 hónapig”.
Közölte, két nappal azelőtt, tárgyalásos megoldással került hozzájuk a két férfi, akit Törökországon keresztül hoztak Magyarországra.
A két férfi a sajtótájékoztatón nem jelent meg, Bodnár Zsolt elmondása szerint a történtek rendkívüli módon megviselték őket, egyikük 15 kilogrammot fogyott a 14 hónap alatt.
Szinte nem volt esélyük a túlélésre
A két elrabolt magyart több helyen tartották fogva Szíriában, nyolc hónapon át „embertelen körülmények között” olyan helyen őrizték őket, ahol a túlélési esélyük szinte nulla volt – mondta Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója a témában akkor tartott budapesti sajtótájékoztatóján.
Kifejtette: a két magyar – egy mérnök és egy villanyszerelő – a magyar olajipari vállalat telephelyén dolgozott, és az ide éppen betörő rablók rájuk találva úgy döntöttek, magukkal viszik őket. A két magyart a szíriai-iraki határtérségben, 12 helyen, mindvégig fegyveresek őrizetében tartották.
2012 júniusától 2013 januárjáig tartották őket fogva, mégis életben maradtak, „ami semmi másnak nem tulajdonítható, csak a túlélési ösztönüknek” – tette hozzá Hajdu János.
Mint mondta, nem volt lehetőségük a menekülésükre, egy szigeten voltak, ahol egy háromszor kilenc méteres, földbe vájt lyukban, ketrecben tartották őket, folyamatosan kéz- és lábbilincset kellett viselniük.
Nyomot hagytak a történtek
A TEK főigazgatója közölte: többször előfordult, hogy verték a őket, a történtek nyomai máig látszanak rajtuk, nincsenek jó fizikai és mentális állapotban. A TEK felajánlotta nekik szakpszichológusainak segítségét.
Úgy fogalmazott, az, hogy 12 „állomás” volt a magyarok elrablása és kiszabadulása között, azaz időközben más-más csoporthoz kerültek, nehezítette a TEK dolgát. „Volt, amikor nagyon rosszul álltunk ebben az ügyben” – fogalmazott Hajdu János.
Ezt azzal magyarázta, hogy nem volt információjuk a magyarokról, és előfordult, hogy halálukról szóló híreket is kaptak. Összesen három videót és egy esetben képet juttattak el hozzájuk a fogva tartók, hogy bizonyítsák, még élnek a túszok – jegyezte meg.
Tízmillió eurót kértek értük
Hajdu János elmondta, eleinte 10 millió eurót követeltek a fogva tartók, ez az összeg folyamatosan csökkent, míg végül váltságdíj fizetése nélkül hozták haza a két magyart.
Megjegyezte, hogy a túszokat foglalkoztató cég az elmúlt 14 hónap alatt végig biztosította a fizetésüket, így segítették anyagilag a családjaikat.
Bodnár Zsolt, a TEK főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a szíriai telephelyen, ahonnan elrabolták a magyarokat, értékes nyersanyagok és alkatrészek voltak. A rablók már korábban kinézték maguknak a helyet. Nem a magyarok elrablása volt a céljuk, de amikor megtalálták őket, úgy gondolták, a szíriai helyzetre tekintettel célszerű magukkal vinni a két európait, túsznak – mondta.
Csak két héttel a kiszabadulásuk előtt beszélhettek velük
Csak május 23-án kapták az első videót, amely bizonyította, hogy a túszok életben vannak és egészségesek. A két magyarral közvetlenül csak két héttel a kiszabadulásuk előtt sikerült beszélniük – fűzte hozzá.
Úgy látja, az ellenzéki oldalon is többen elítélték az emberrablásokat, ami hozzájárult ahhoz, hogy a túszok fogva tartási körülményei javultak, a pénzügyi követelések egyre csökkentek, majd a fogva tartók felismerték, nincs szükségük a magyarokra, mert nem tudnak politikai tőkét kovácsolni a helyzetből.
Az áprilisi eset után, 2012. augusztus 13-án a szír főváros, Damaszkusz külvárosából rabolt el három magyar állampolgárt egy katonai akció keretében a Szíriai Szabad Hadsereg (FSA) damaszkuszi csoportja. A felkelők augusztus 23-án úgy döntöttek, hogy szabadon engedik a foglyokat.
2013. január 22-én Szlankó Bálintot újságírót rabolták el két külföldi állampolgárral együtt Szíriában, majd 12 óra múlva – kifosztva – elengedték őket.
Orientalista.hu – (MTI, Hirado.hu)
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
