Hetek óta a nemzeti felsőoktatást átalakító törvény tartja izgalomban az országot; s hogy a módosítás mennyire befolyásolja a Közép-európai Egyetem létét. Több tízezer főt megmozgató tüntetéseket szerveztek a kormány ellen a törvényt ellenző civilek. A háttérben eközben egy különös per is zajlik. Főszereplője egy magánszemély, dr. S. Ágnes, aki bíróság előtt vívja csatáját a CEU-val. A cigány származású asszony azt állítja, ő az egyedüli a világon, aki felvételének elutasítása miatt beperelte a CEU-t.
Történetünk évekkel ezelőtt kezdődött, amikor S. Ágnes 2013-ban jelentkezett a CEU-ra, s már volt két diplomája. Korábban egyszerre végezte el a történelem szakot és a jogi egyetemet. A CEU-n a roma felsőoktatási előkészítő programok egyikére jelentkezett, amely a világon egyedülálló, csak itt vannak olyan programok, amelyeken teljes ösztöndíjjal, intenzíven készítenek fel cigány hallgatókat az angol nyelv elsajátítására, és nyitják meg az utat ily módon a posztgraduális képzésekhez.
A program elvégzése után S. Ágnes külföldön akarta folytatni jogi doktori tanulmányait, emberi jogi területen. Ám az asszonyt nem vették föl, amit sérelmezett, ezért pereskedésbe kezdett. Több pert is indított a felvételi eljárás miatt; ezek közül akadt, amelyik egészen a Kúriáig eljutott.
Jelenleg azért folyik egy eljárás, mert az asszony úgy érzi – mint az a bírósági tárgyalás során felmerült –, hogy az egyetem hátrányos megkülönböztetést alkalmazott vele szemben. Három pontban jelölte meg sérelmeit. Szerinte a diszkrimináció egyrészt a kora miatt történt, mivel szerinte döntően csak fiatal tanulókat vettek föl a programokba. Másrészt úgy gondolja, hogy a „túlképzettsége” is hátrányt jelentett. Állítása szerint akiket fölvettek, szinte kivétel nélkül alapképzést végeztek, s nem voltak olyan képesítéseik, mint például neki, akinek két mesterdiplomája is van. Harmadik pontként pedig azt jelölte meg, hogy politikai alapon is hátrány érte. Mint fogalmazott, „bizonyíthatóan az elutasítás mögött az áll, hogy a fiatalabb alapdiplomásokhoz képest idős vagyok és túlképzett. A koromból, képzettségeimből, tapasztalatomból, valamint politikai nézetemből adódóan már nem vagyok formálható, képlékeny, azaz az előbbiekből következően nem tudnak belőlem a szájuk íze szerinti, irányítható vezetőt formálni. Nem utolsósorban pedig nyilvánvaló, hogy nem kívántak támogatni úgy, hogy utána nem a CEU mesterképzésein kívántam folytatni további tanulmányaimat, ez ugyanis egy kimondatlan elvárás volt, legalábbis 2013-ban”.
A most is zajló eljárásban az asszony leginkább ez utóbbira fekteti a hangsúlyt. Bizonyítékul a felvételi kérelméhez írt motivációs levelét mutatta be, amelyben két olyan korábbi munkahelyét jelölte meg, amely szerinte politikailag befolyásolta a CEU felvételi értékelését. Úgy véli, a Balog Zoltán által annak idején vezetett Polgári Magyarországért Alapítvány, ahol kutatási ösztöndíjat is kapott, illetve a Járóka Líviánál, a Fidesz egyik volt európai parlamenti képviselőjénél végzett munkája jelenti azokat az okokat, amelyek a CEU rosszallását válthatták ki vele szemben. Állításai alátámasztására az asszony követelte, az egyetem bocsássa a rendelkezésére azok pályázati anyagait, akiket fölvettek. Független szakértő kirendelését is kérte, aki ezeket megvizsgálhatja. Véleménye szerint a fölvett személyek azért kerülhettek be azokba a programokba, amelyekbe ő nem, mert már korábban Soros Györgyhöz köthető szervezeteknél dolgoztak. Állításának bizonyítását azonban egyelőre a nyilvánosság nem ismerheti meg, mert a CEU arra kérte a bíróságot, hogy a pályázók személyes adatait zártan kezelje.
S. Ágnes azonban nem hagyta annyiban. A CEU-s programról meglehetősen lesújtó a véleménye: „Soros György Kelet-Európa legszegényebb térségeiből válogatja ki a legtehetségesebb és politikailag formálható cigány alapdiplomás fiatalokat, akik a CEU-n magukba szívják a Soros-féle eszmeiséget, politikai irányvonalat, majd ezt követően visszatérnek vagy a saját, vagy más szegény régiókba, ahol közép- és felső vezetőként szolgálják ki Soros György érdekeit.” A tárgyalás előtt közösségi portálokról és internetes felületen megtalálható cikkekből hét cigány hallgatóról gyűjtött össze olyan tényeket, amelyeket bizonyító erejűeknek vélt állítása igazolására. Mindegyikükről talált olyan adatokat, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy ők a CEU ízlésének megfelelően kizárólag balliberális politikai kötődésűek. Ahogy a tárgyaláson fogalmazott: kivétel nélkül baloldali pártállásúak.
Bemutatta például, hogy egyikük korábban a Faág Baráti Kör Egyesület önkéntese volt, három felvett roma hallgató pedig az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítványnál volt ugyancsak önkéntes. Az Uccu alapítvánnyal kapcsolatban rámutatott: az a László Flóra szociológus hozta létre, aki a CEU társadalmi felelősségvállalás irodáját vezeti. Egy hallgató az „Európai Szociális és Demokrata Pártnál” (itt valószínűleg a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségére gondolhatott) volt gyakornok. Volt, akivel a szegény cigányoknak segítséget nyújtó Sosinet készített interjút, és volt olyan is, akiről olyan cikk jelent meg, miszerint állítólag a Fidesz-székházat ostromolta. S. Ágnes azt állítja, hogy az alapítványok mindegyikét Soros-intézmények támogatják, Soros György pénzéből élnek. Ezekből a jelekből vált egyértelművé számára, hogy politikai alapon érte hátrányos megkülönböztetés őt.
A bíróság előtt a CEU vitatta az asszony érveit. Azzal védekezett, hogy az asszony az egyetemre való jelentkezése előtt ugyancsak dolgozott Soroshoz köthető intézménynél. Állítása szerint a Nyílt Társadalom Intézetnél működő egyik ügyvédi irodánál volt gyakornok, tehát ez nem lehet alapja annak a vádnak, hogy politikai okok miatt hátrányos megkülönböztetés érte.
Ez a bírósági tárgyalás órákig tartott, és sokszor heves vitákba és üvöltözésbe torkollott. A bírónak többször kellett fegyelemre intenie mind a felperesi, mind az alperesi oldalt. A felperes például azt sérelmezte, hogy szerinte a CEU képviselői bagatellizálják az egész ügyet, végig mosolyogtak és fintorogtak a tárgyalás során; az alperes részéről pedig külön kérték a bírót is, hogy figyelmeztesse a felperest engedély nélküli közbeszólások miatt. Mivel a tárgyalás során túl sok idő ment el a polgáriper-rendtartásra vonatkozó rendelkezések tömkelegének ismertetésére és a fegyelmezésekre, ezért érdemi döntés egyelőre nem született.
Lapunk megkereste a CEU képviseletében eljáró egyik ügyvédet, aki így értékelte az eseményeket: – A Közép-európai Egyetem a S. Á. által indított pert teljességgel megalapozatlannak tartja. S. Á.-t az egyetem által a roma fiatalok számára meghirdetett, roma tehetségeket támogató képzések közül az akadémiai képzésre (RGPP) azért nem vették föl, mert a többi jelentkező nála alkalmasabb volt. A nyelvi felzárkóztató képzésre (RELP) pedig nem volt szükség, mert angolnyelv-tudása megfelelő volt. A felperes a három és fél éve folyamatban levő polgári perben ötször módosította keresetét. Először a 2017. április 5-i tárgyaláson – tehát három és fél év után – vetette föl a politikai diszkrimináció vádját. A többszöri keresetmódosítás ellenére a polgári bíróság S. Á.-t a keresete pontosítására volt kénytelen felszólítani.
A CEU szerint túl hosszú ideje húzódik már a per, az egész procedúra rendkívül magas jogi költséget jelent. S. Ágnesnek lehetősége lett volna újrafelvételizni úgy, hogy közben külső megfigyelők is értékelik a felvételi bizottság előtt elmondottakat, ám ebbe az asszony nem ment bele.
S. Ágnes az elveszített tanévei miatt 65 millió forint kártérítési összeget követel a CEU-tól. Lapunknak a felperes azt nyilatkozta, biztos benne, hogy a június 2-án esetleg megszülető ítélet kedvező lesz számára, fellebbezésről az ő részéről csak a megítélt összeg vitatása miatt lehet szó. Úgy fogalmazott, ha a másik fél fellebbez, akkor pedig folytatja, amit elkezdett.
MNO
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
