Tényleg az a baj, hogy az emberiség mindenből, a legszebb eszméből is képes komplett elmebajt és agyrémet fabrikálni, ha elég ideje van rá.
E folyamat egyik apró állomása Aáry-Tamás Lajosnak, az oktatási jogok biztosának legújabb akciója. Azt majd egy másik napon, amikor rengeteg időnk lesz, külön megvitatjuk, hogy vajon mi a búbánatos, szomorkás, elfeketedett, összepenészedett, ótvaros rosseb szükség van egyáltalán ilyen semmirevaló, hülye, fontoskodó és teljesen felesleges posztokra, mint az „oktatási jogok biztosa”, mert hát ugye, normális világokban van az iskola, meg vannak a deákok és a tanárok, és a dolog magától működik. Vagy most képzeljék maguk elé azt a pillanatot, amikor Móra Ferenc világába, a Furfangos Cintula meg a Dióbél királyfi csodálatos világába egyszer csak betoppan egy „oktatási jogok biztosa”, és elmagyarázza a tanár úrnak ott, a tanyasi iskolában, hogy mi is a teendő a kis Bicebócával. Na ugye.
No de térjünk vissza a szomorkás mába, és nézzük a „hírt”: „Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa vizsgálatot indított egy 8. osztályos történelemkönyv miatt. A vizsgálat a könyv három részletét elemezte: egy idézetet Orbán Viktor Strasbourgban, az Európai Parlamentben elhangzott 2015-ös beszédéből, amiben a miniszerelnök a nyugat-európai országok gyarmati örökségét kritizálta; egy szöveget, ami a politikai jobb- és baloldal főbb jellemzőit hasonlítja össze, és azt írja, hogy a baloldal radikális és hajlamos lebecsülni a múlt eredményeit, míg a jobboldal figyelembe veszi a nemzeti értékeket, a vallást és a családot; és egy képaláírást, ami Gyurcsány Ferencet a privatizáció nyerteseként írja le.”
Így szól a 444.hu „híre”, és akkor kukkantsunk mögé! Ugyan vajon mi baj lehet egy 2015-ös Orbán-idézettel? A hivatalban lévő miniszterelnök, aki amúgy 1988 óta meghatározó alakja a magyar közéletnek, nem szerepelhet egy történelemkönyvben? Esetleg az a baj, hogy a nyugati országok gyarmati múltjáról beszél? Sőt még kritizálja is azt a múltat? De hát volt vagy nem volt gyarmati múltjuk ezeknek az országoknak? Más se volt nekik! És ezt nem lehet kritizálni?
Aztán nézzük az utolsót: Gyurcsány Ferenc a privatizáció nyertese. Ezzel mi a baj? Gyurcsány sem szerepelhet a törikönyvben? Vagy ezzel a nyertessel van a baj? Miért? Gyurcsány a privatizáció vesztese lenne? Esetleg az igazság a baj?
És akkor a közepe is kerüljön terítékre: itt és most felteszem a kezem! Mert bár pontosan ugyanezt gondolom nagy vonalakban a magyarországi baloldalról, de elismerem, egy baloldalit ez sérthet. És akkor mi van? Ehhez kell egy „oktatási jogok biztosa”? Nem elegendő egy tanár, aki kifejti, hogy ezt másképpen is láthatják egyesek, sőt akár ő maga is másképpen látja, de van, aki meg így? Muszáj betoppannia az osztályterembe magának Aáry-Tamásnak, hogy eligazítást tartson? És tényleg még a Magyar Tudományos Akadémiától is állásfoglalást kell kérni?
Nincs ez egy kicsikét túllihegve, édes jó Lajosom, egyem meg a szívedet, hogy inkább dobozolnál egy keveset? De most komolyan: te elhiszed ezt az egészet? Elhiszed saját magad? Vagy mindössze arról van szó, hogy valamiképpen igazolnod kell azt a stallumot, amiben vagy, és amiért felveszed a havi illetményedet? Mondd, Lajos, be mernél toppanni a kis Bicebócához és az ő tanárához néhány intelemmel? Ugye-ugye… Nem is tennéd jól. Mert az még egy normális világ volt.
Bayer Zsolt – www.magyaridok.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
