"Németországgal ellentétben nekünk nincs okunk arra, hogy becsapjuk egymást"

Jaak Madison, az Észt Konzervatív Néppárt és a tallinni parlament Európai Uniós Ügyekért Felelős Bizottságának alelnöke arról beszélt az Alfahírnek, miért tartja fontosnak a nyolc kelet-közép-európai ország által indított, az európai béruniót célzó polgári kezdeményezést. Az aláírások összegyűjtéséért felelős polgári bizottság alelnökévé választott politikus portálunknak kifejtette, hogy látja a nyugati és a keleti tagállamok unión belüli viszonyát, és szerinte miért az összefogás a régió egyetlen esélye egy EU utáni korszak idejére.

Észtország számára miért lenne fontos az európai bérunió megvalósulása?

Az északi és a keleti országok – kiváltképp az új EU-tagállamok tekintetében – meglehetősen hasonló cipőben járnak abból a szempontból, hogy a csatlakozás után mindenhol nagy gondokat okoz az elvándorlás. Ez a különböző országokat különböző mértékben érinti. Észtországból nagyjából százezer ember ment külföldre – főleg Finnországba vagy Svédországba -, ez körülbelül a népesség 10 százaléka, így igen komoly kérdés.

„Épp ezért a fő cél az, hogy uniós szinten oldjuk meg az eltérő bérek és életszínvonalak problémáját.”

Az EU-nak azért kellene dolgoznia, hogy 10-15 éves időintervallumon belül az összes tagország gazdaságát olyan szintre emelje, hogy az embereknek ne kelljen megélhetési problémák miatt külföldre menekülniük. Jelentős előrelépés lesz, ha erre fel tudjuk hívni az Európai Bizottság figyelmét.

Ön személy szerint hogy gondolja, sikeres lehet a polgári kezdeményezés?

Ha egy év alatt sikerül összegyűjtenünk a 8 országból az egymillió aláírást, az közvetlenül nem fogja megváltoztatni az uniós törvényeket, de hozzájárul majd a jelenlegi politikai helyzet olyan gyors változásaihoz, mint a franciaországi folyamatok, Trump győzelme vagy a Brexit.

„Az északi-keleti országok szorosabb együttműködésének kezdetét jelzi majd.”

Eddig a kisebb országok és az új tagállamok mind Németországhoz akartak közelebb kerülni, a szomszédaikkal való együttműködést pedig elhanyagolták. Mostanra mindenki kezd rádöbbenni, hogy Németország korántsem az a jóságos angyalka, aminek eleinte látni szerettük volna. Végre kezdünk rájönni, hogy az alapítóországoknak mind megvan a maguk erős gazdasági érdeke, ezért nekünk olyan államokkal kell együttműködnünk, akikkel hasonló a történelmünk, biztonságpolitikánk és ugyanazokkal a szovjet érából maradt gondokkal küzdünk.

„Ez a kezdeményezés megmutathatja az Európai Bizottságnak, hogy megváltozott a széljárás, és ez nem lesz túl kellemes számukra.”

Siker esetén két választásuk marad: vagy változtatnak a politikájukon és visszaadják a nemzeti parlamenteknek az országok irányítását, vagy – rögtön a francia és az osztrák választások alkalmával – további gondjaik lesznek.

Hírdetés

„De kétlem, hogy érteni fogják az intő jeleket. A Brexit okait sem értették és az EU hibáit sem voltak hajlandóak belátni.”

Annak viszont nagyon örülök, hogy a mi együttműködésünk egyre mélyül, ezzel kapcsolatban fényesnek látom a jövőt.

Ezek szerint, függetlenül a jelenlegi projekt eredményétől, a mostani közös munka a jövőbeni régiós kooperáció alapja lehet?

Abszolút. A biztonságpolitika terén például már most kifejezetten jó együttműködést folytatunk a visegrádi országokkal, különösen Magyarországgal és Lengyelországgal. Ezt a katonai dimenziót bővíthetnénk gazdasági szempontból, a régió közös érdekei mentén. Ezt látom a legelőnyösebb útnak Észtország számára. Mi kifejezetten szerencsések vagyunk, mivel történelmileg és földrajzilag a skandináv és a balti államokkal, rajtuk keresztül, közvetve pedig Lengyelországgal is szoros a viszonyunk. De az Észt-Magyar Baráti Tagozat elnökeként a magyarországi nagykövetségünkkel is intenzív együttműködést folytatok.

„Ezért is vagyok derűlátó és hiszem, hogy az összefogás az egyetlen út, mert Németországgal ellentétben nekünk nincs okunk arra, hogy becsapjuk egymást.”

Ha elég erősek leszünk, nyomást is tudunk gyakorolni a nyugatra, és az Európai Tanácsban is megvétózhatunk egyes döntéseket, ami katasztrofális lehet az EU számára. Ezzel rádöbbenthetjük a nyugati államokat, hogy az eddigi irányvonal nem működik tovább, és valamit vissza is kell adniuk. Ezt kényszerűségből még akár a mainstream pártok is beláthatják.

Ön szerint egy egységes kelet tényleg kiegyenlítheti a nyugat gazdasági és politikai erejét?

Kétségtelenül. Sőt, ha Franciaországban Le Pen nyer, a mérleg teljesen felénk billenhet. Hiszen a Nemzeti Front biztosan ki akarja vezetni az országot az eurózónából – az, hogy az unióból sikerül-e neki, az még kérdéses -, ezzel pedig meggyengülne a nyugat érdekérvényesítő képessége. Ha nem ők nyernek, akkor jön a federalista Macron, aki ugyanazt az irányt viszi majd tovább, amiből már most is kezd elege lenni az embereknek, ez pedig hosszú távon összedöntheti az uniót.

„A lényeges kérdés az: mi jön ez után? Fel leszünk-e készülve, és hogyan készülünk fel az ezt követő gazdasági válságra? Ha együttműködünk, mi kerekedhetünk felül.”

Lát arra bármiféle esélyt, hogy valaki nyugatról támogassa az önök polgári kezdeményezését?

Nagyon fontos, hogy személyes kapcsolataink legyenek az olyan pártokkal, mint a Nemzeti Front, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vagy az Alternatív Németországnak (AfD) mert ezek az alakulatok a közeljövőben akár az országaik vezető erejévé is válhatnak, és ők jobban értik a keleti államok problémáit. Ha olyan eurorealista pártok kerülnek kormányra, akik értik, miért rossz a mostani irányvonal, akkor elérhetőbbé válik a közös érdekek mentén működő gazdasági unió – az olyan kérdéseknek, mint a migrációs politika vagy a gazdasági döntések joga, természetesen tagállami szinten kell maradniuk. Úgy vélem, velük a különbözőségeink tiszteletben tartása mellett, remekül együtt tudnánk dolgozni.

Milyen érzés, hogy pont önt választották a polgári bizottság elnökhelyettesévé?

Igazság szerint nem volt meglepetés, mert Gyöngyösi Márton már két nappal ezelőtt felhívott, hogy megkérdezze, elgondolkodtam-e a pozíción. Mondtam neki, hogy nem, de nagyon szívesen vállalom, ha megkapom a bizalmat. Kiváló lehetőségnek tartom és ott segítem majd a bizottság munkáját, ahol csak tudom.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »