Gulyás Márton belátta, hogy túllőtt a célon.
Nem tudni, hogy a PestiSrácok Gulyás-Szanyi csörtéjéről írt cikke miatt gondolta meg magát, vagy szóltak neki, hogy meggondolta magát, mindenesetre Gulyás Márton belátta, hogy túllőtt a célon. Egyrészt visszakozott a munkatáborozástól és a férgezéstől, másrészt bocsánatot kért Szanyi Tibortól, harmadrészt – hogy azért mégse semmisüljön meg teljesen – közölte, hogy az fenntartja a többi állítását Szanyi Momentummal kapcsolatos nyilatkozatáról. Mégis sikerült megsemmisülnie.
Kínosnak és cikinek nevezte a munkatáborozást és a férgezést is a civil politikai aktivista, és nem is hozott fel semmit a mentségére. Pedig ez esetben talán kellett volna, mert ha így folytatja a magyarázkodást, egyre mélyebbre kaparja el magát ebben az ügyben.
Gulyás Márton tehát egy olyan ember, aki komoly elveket vall, törekszik is ezek betartására, csak éppen a gondolatai és a szavai olykor huncutul elkalandoznak az elveitől. Ugyan, melyikünkkel ne esne meg rendszeresen, hogy a világnézetével homlokegyenest ellentétesen beszél? Mert Marcival bizony rendszeresen megesik. A hozzászólások közt fel is hívták a figyelmét, hogy nem ez az első lámpavasas-munkatáboros kiszólása ennek a hithű liberális demokratának. Az egyik, munkatáborozáson kiakadt reakcióra válaszolva próbálta még menteni a menthetőt, de ez igencsak vérszegény lett, főleg az elvei és a véleménye közti ellentmondások tükrében:
Hát hogyne! Hiába, ha egyszer egy ízig-vérig progresszív emberjogi harcossal elszalad a ló, hamar megmutatkoznak a háttérképzések során megörökölt Lenin-fiús reflexek.
Nem nagyon jött be a személyeskedésbe burkolt magyarázkodás Haris Évának sem, amit Szanyi is észrevett:
Egy-két dologra azért jó volt ez a történet, kiegészülve a MoMo szegedi akasztásos közjátékával. Kiderült például, hogy a haladó, liberális, civil, ellenzéki demokratáktól nem is állnak olyan távol a 20. század első felének önkényuralmi terroreszközei, feltéve, hogy ők alkalmaznák ezeket. Ezen kívül ahányszor szóba kerül a Momentum Mozgalom rendkívül titkos pénzügyi és szervezeti háttere és előélete, valahogy mindig egyre nagyobb szerepben tűnik föl mögötte a bejáratott balliberális módszertan, és egyre kevésbé hihető az „ügyes, okos, aranyos, képzett fiatalok, akik saját maguk összehozták” dajkamese.
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
