Borsodban elszakadt a cérna: az orvos állítólag kimondta az X ezredik purdégyárosnak azt, amit mindenki gondol: "Ti úgyis csak a pénzért szültök!"

Borsodban elszakadt a cérna: az orvos állítólag kimondta az X ezredik purdégyárosnak azt, amit mindenki gondol: "Ti úgyis csak a pénzért szültök!"

Szinte napra pontosan egy éve került be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház szülészetére egy vajúdó cigányasszony. És körülbelül ennyi az, ami az alább olvasható történetből biztosan tudható, a többinek, ha lehet is valóságalapja (ami, lássuk be, emberileg teljes mértékben érthető abban a miskolci kórházban, ahol percenként szülik a kis pénzhozókat a többségükben büdös, koszos, viselkedni képtelen purdégyárosok), a jelentősen felturbózott "roma jogvédős" változatát ismerhetjük meg – ki más, mint – az Index jóvoltából.

A megható, és nyilván szóról szóra igaz történet szerint szülés közben a szülésznő rászólt a cigányasszonyra, hogy ha még egyszer kiabál, felpofozza, és az arcába nyomja a párnát.

A szülés után a cigányasszony bocsánatot kért, amiért annyira kiabált vajúdás közben, erre az őt ellátó orvos állítólag azt mondta neki, hogy

ha még egyet kiabált volna, behívja a pszichiátert, elveteti tőle a gyereket, és nem lehet gyese, amihez még hozzátette, hogy "ti, cigányok úgyis csak a pénzért szültök".

A megható és színigaz történet főszereplője áprilisban az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordult, mert szerinte

azzal, hogy szülés közben a "roma származására utaló, az emberi méltóságát sértő megjegyzéseket tettek rá", a kórházban "megsértették az egyenlő bánásmód követelményét, és megvalósították a zaklatás tényállását".

A kórház orvos igazgatója nyilatkozatban reagált a hatóságnak, és a panasz nyomán lefolytatott belső vizsgálatra hivatkozva cáfolta, hogy munkatársai a "nevezett vajúdót" zaklatták volna. Szerinte nem kiabálnak rá a szülészeten a kismamákra, ám a kitolási fázisban valóban mindnek felhívják a figyelmét, hogy a maximális nyomás érdekében a levegővétel után zárja le a hangrést, a fájdalmának ne adjon hangot, és préseljen, nyomjon.

A sérelmezett kijelentések az igazgató szerint nem hangzottak el, a kismama nem tett panaszt a kórházban, és furcsa mód az EBH-hoz is csak két hónappal később fordult. Nyilatkozatához az orvos igazgató a nőt ellátó szakorvos és rezidens, két szülésznő és a szintén jelen lévő takarítónő által aláírt közös nyilatkozatot is csatolta.

A nyilatkozattevők a dokumentumban szintén cáfolták, hogy a kijelentések elhangzottak volna, amit azzal is nyomatékosítottak, hogy a kórházban nincs pszichiátria, és pszichiáter szakorvos sem dolgozik ott, egy pszichiáter véleménye alapján nem lehet egy gyereket az anyjától elvenni, a kórházak nem rögzítik a betegek etnikai hovatartozását, így ők csak az eljárás során értesültek arról, hogy a nő "roma".

A nő az eljárás során elmondta, úgy érzi, "a sérelmes kijelentésekkel elvették tőle a szülés örömét", és "nagyon rosszul esett neki", amikor az orvosa azt mondta, hogy a cigányok csak a pénzért szülnek. (Nem is érti senki ebben az országban, honnan vehette ezt az a rasszista orvos.)

A cigányasszont azt is mondta, hogy azért nem tett azonnal panaszt a kórházban, mert "félt, hogy tényleg elveszik a gyerekét". A rendőrségen és az ügyészségen is próbált feljelentést tenni, de elküldték. Végül a városi cigány önkormányzatnál javasolták, hogy az EBH-hoz forduljon. Állítása szerint ezért telt el két hónap.

Hírdetés

És végül sikerrel is járt: hiába állt egyedül szemben öt magyar tanúval, mégis neki adtak igazat.

Ebben az Index szerint több tényező is szerepet játszott:

  • az eljárás során mindvégig következetesen, pontosan ugyanúgy mondta el a verzióját;
  • a tárgyaláson a kint várakozók közül egyértelműen felismerte a szülésekor jelen lévő szakembereket, és határozottan azonosítani tudta, hogy melyikük mit mondott neki, illetve melyikük volt kedves vele;
  • a kórház orvos igazgatója megmutatta a nő panaszbeadványát az őt "lecigányozó" orvosnak, aki később hangsúlyos szerepet töltött be a mindent rendben találó belső vizsgálat irányításában, így azt nem lehetett pártatlannak tekinteni;
  • a kórház belső vizsgálatának dokumentációja egy, a panaszban érintett egészségügyisek által közösen megfogalmazott nyilatkozat volt;
  • a nő elállt az anyagi követeléstől, és a bocsánatkérésen túl csak a hasonló esetek megakadályozására tett lépéseket várt el a kórháztól.
  • Az EBH a napokban közzétett határozatának indoklásában kitér rá, hogy "a panaszost a külső szemlélő romaként azonosítja", ezért irreleváns, hogy a kórház nem rögzíti a betegek etnikai adatait, mert ezt a kórház dolgozói anélkül is tudhatták. A "cigányozás" ugyanakkor egyértelműen alkalmas volt arra, hogy a kérelmező körül "ellenséges, megfélemlítő, mindenekelőtt azonban megalázó, illetve megszégyenítő környezetet" alakítson ki. A kijelentés megalázó jellegét erősítette a tegező forma használata is.

    Az EBH megállapította, hogy megsértették a cigányasszony emberi méltóságát és az egyenlő bánásmód követelményét. A kórházra félmillió forint bírságot szabtak ki, a határozatot az intézménynek fel kell tennie a honlapjára. A hatóság rámutatott, hogy a szankciók kiszabásakor tekintettel volt "a jogsértés súlyára, az orvos-beteg viszony aszimmetrikus jellegére, azon belül a betegellátásba bekerülő szülő nők kiszolgáltatott helyzetére, valamint arra, hogy ezekben a viszonyokban éppen ezért az emberi méltóság tiszteletben tartására fokozott figyelemmel kell lenni".

    A határozatból az is kiderül, hogy a panaszos korábban ugyanott szült nők meghallgatását indítványozta, akik hasonló bánásmódról tanúskodtak volna. Ezt az EBH nem tette lehetővé, mert mivel nem voltak ott, a konkrét ügyben történtekről nem lehetett tudomásuk.

    Az EBH eddig következetesen elutasította az olyan kérelmeket, amikor több tanú vallomása állt egy panaszoséval szemben, mondta a lapnak dr. Gregor Katalin, a Hatósági és Jogi Főosztály vezetője.

    Most azonban mégis az a meggyőződés alakult ki bennük, hogy "a panaszost tényleg zaklatták a roma származása miatt".

    "A határozatban mindent nagyon részletesen indokoltunk, a jegyzőkönyvekben pedig minden apró körülményt rögzítettünk, végül ezért helyezkedtünk arra az álláspontra, hogy a panaszosnak adunk igazat."

    Gregor szerint azt is méltányolták, hogy szemben más helyzetekkel, ahol felmerülhet a diszkrimináció, egy épp vajúdó nőtől nem várható el, hogy bizonyítékokat gyűjtsön a sérelmeire, és például hangfelvételt készítsen.

    A kórház a félmilliós bírságot már befizette, és mivel nem nyújtott be keresetet a határozat ellen, nem fog kiderülni, hogy az EBH döntésével a bíróság is egyetértett volna-e.


    Forrás:kuruc.info
    Tovább a cikkre »