Most meg kell vizsgálnunk két időpont között a legrövidebb Vonát.
Első időpontunk tavaly augusztus. Ekkor tartotta a Jobbik a maga „piknikjét”, mert ha a Fidesznek és Orbánnak van piknikje Kötcsén, akkor Vonának is kell legyen egy, Soltvadkerten.
Tavaly augusztusban tehát Soltvadkerten, Gregor Bernadett és más Jobbik-közeli közéleti emberek előtt Vona Gábor hosszan értékelte az értékelnivalókat, elhangzottak a már jól ismert tételmondatok a jobbikos kiskátéból, és a már tavaly augusztusban „kormányzásra kész Jobbik” „kormányzásra kész elnöke” egyebek mellett kifejtette, hogy az Orbán-kormány számos intézkedését pozitívan értékeli, és közelgő kormányzása idején azokat tovább is fogja vinni. (Amúgy a Jobbik és az ő elnöke már 2010-ben is készen állt a kormányzásra, 2014-ben meg még annál is jobban, egyet már most elmondhatnak magukról, nevezetesen, hogy ők a világ leghosszabb ideje készen állói…)
Gregor Bernadett és a többi jobbikos közéleti személyiség megértette a tavaly augusztusi soltvadkerti szavakat, és nagy tapssal jutalmazta a pártelnök határozott, pislogásmentes előadását, amely szerint ő még Gerő Ernőnél is nagyobb hídverő, s amikor Mátyás királyként járta a vidéket, a nép egy emberként kiáltotta felé, hogy hidakat kell építeni. Továbbá elmondta, mit is fog továbbvinni, amikor készen állva a kormányzásra elkezd majd kormányozni.
Vona augusztusban még tovább akarta vinni a Fidesz nemzetpolitikáját, a kormány migrációs politikáját, valamint a családtámogatás rendszerét. És azt is kijelentette, hogy „a Fidesz költségvetési politikája feszes és takaros, ezt én magam is nagyon értékelem”. Valamint hogy sok jó döntés született az EU-val szemben, a magyar szuverenitás érdekében. Volt még egy remek tanácsa, miszerint Orbán kérjen segítséget a törököktől a székelyek autonómiája ügyében, de mivel sem Thököly Imre, sem Bethlen Gábor nem volt jelen Soltvadkerten, a jelen lévő Gregor Bernadett egyedül nem tudta pontosan értelmezni ezt a felvetést.
Augusztus óta eltelt öt hónap, ez éppen elég idő volt ahhoz, hogy Vona Gábor arcán éppen ötször cserélődjenek a bőr hámsejtjei, s ez alatt az öt hónap alatt Vona maga mögött hagyta a soltvadkerti kiskátét is. Maga mögött hagyta már októberben, amikor nem szavazta meg az alkotmánymódosítást, azzal a felkiáltással, hogy se gazdag migráns, se szegény migráns ne jöhessen Magyarországra, aztán pár nappal ezelőtt Baló Györgynek az RTL Klubon kifejtette, hogy tulajdonképpen nem is olyan sok az a néhány ezer migráns, akit az EU ide helyezne el a kvóta alapján, úgyhogy azokat akár be is fogadhatjuk. Ez az öt hónap arra is elegendő volt, hogy Vona ötször lecserélt arcbőrével együtt odalegyenek az Orbán-kormány helyes, folytatandó, jó intézkedései. Nem maradt ebből semmi sem, pedig az Orbán-kormány nem változtatott egyiken sem.
Mégis, az éppen ötödik arcbőrét elhasználó pártelnök úr szerint most már új reformkorra van szükség, és mindent, de mindent elölről kell kezdeni és másképpen kell csinálni. „Se helytartók, se földesurak” – jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon Vona elnök úr, amiből már most tudhatjuk, hogy legkésőbb júniusban az lesz az új jelszó, hogy „Helytartók is és földesurak is!”. Vona elnök úr nagyszabású jövőképében immáron egyetlen dolog tűnik állandónak, az, hogy „hidakat kell építeni ember és ember közé”. Mai tudásunk szerint annyi lesz itt a híd, hogy már-már az akadálytalan közlekedés rovására fog menni a hidak száma. De legalább tudható, hogy tíz hónap múlva tovább fog egyszerűsödni a jelszó, méghozzá e szerint: „Egy helytartó és egy földesúr!”
S hogy az ki lenne? Az is nagyon hamar kiderülne.
Bayer Zsolt – www.magyaridok.hu
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
