Egy tiszaalpári gazdálkodónak a papírforma szerint a Földet a gazdáknak! program győztesei közé kellene tartoznia – ehelyett azt a kis földet is elveszítette, amelyen még termelni tudott. A férfi novemberben tudta meg, hogy hiába bérelt évekig egy kis darab állami földet, azt a szomszéd gazdálkodónak adták el helyette még a nyáron, holott neki bérlőként elővásárlási joga lett volna a területre. Azért nem értesült az eladásról, mert nem jár sűrűn az önkormányzat épületébe – ott minden tervezett tranzakciót ki kellett függeszteni –, internet-hozzáférése sincs, a Nemzeti Földalap-kezelő Szervezet (NFA) pedig nem értesítette, hogy el kívánják adni a talpa alól a földet. Amikor pedig tudomására jutott, hogy az állam másnak adta el az általa bérelt területet, hiába írt levelet a földművelésügyi tárcának, már késő volt.
A szóban forgó földterület egyébként gazdálkodási szempontból kifejezetten kicsinek számít, hiszen csupán 3982 négyzetméteres, azaz 0,3982 hektárnyi. A zsebkendőnyi területet a tiszaalpári férfi úgymond fájdalomdíjként kapta az NFA-tól azok után, hogy elveszítette egy szintén állami, de valamivel nagyobb, 2,6 hektáros terület bérleti jogát még 2013-ban. A két földdarab szomszédos, s most ugyanazon személyé mindkettő.
A földjét elvesztő gazdálkodót több okból is nagyon érzékenyen érinti a történet. Elmondása szerint a fájdalomdíjként megkapott, de tavaly elveszített földdarab gondozatlan, gazos volt, mielőtt ő rendbe nem tette. Úgy véli, nem véletlen, hogy jelenlegi tulajdonosa akkor még nem is tartott rá igényt. Ő ellenben rendbe tette, s annak ellenére is rendben fizette a bérleti díjat az NFA-nak, hogy – amiként állítja – a szomszédok rendre „beleszántottak” a területbe. Azért is különösen rosszul érintik a történtek, mert a feleségének ugyanott van egy tanyája, ezért is ragaszkodtak volna ehhez a területhez. – Hogy néz ki a tanya föld nélkül? – tette fel a kérdést a gazda, hozzátéve: egy tanyához valamennyi földet mindig hagytak, s valakinek a kárát is meg kellene térítenie. – Ez a földterület nem nagy, a jelenlegi tulajdonosának nem sok pluszt hoz, nekünk viszont a konyhakertünk volt – teszi hozzá.
A férfi megkereste az ügyben Magyar Zoltánt, a Jobbik országgyűlési képviselőjét is, aki írásbeli kérdéssel fordult az agrárminiszterhez az ügyben. A minisztérium a válaszában arra hivatkozik, hogy a gazda nem is próbálta megvenni a szóban forgó területet, amikor az eladó volt. – Sajnálatos, hogy a több mint száznapos ügyintézési időtartam alatt sem vevőként, sem elővásárlóként nem jelentkezett be az általa korábban megbízási szerződéssel használt állami földre, de ez nem az NFA hibája. Mivel pedig a három hektár alatti földek eladása folyamatos, további ingatlanokra tehet ajánlatot az NFA-nál – írták.
A Földet a gazdáknak! program árverésein és a három hektárnál kisebb földek nyilvános pályázatain a közel 290 ezer hektár meghirdetett terület hetven százalékát értékesítette az állam. Mintegy harmincezer földműves szerzett földtulajdont így a Földművelésügyi Minisztérium (FM) adatai szerint, a vevők fele pedig húsz hektárnál kisebb területhez jutott. A program visszásságairól lapunk többször is beszámolt, hírt adtunk például olyan esetekről, amikor nem is helyi gazdálkodóhoz került a dobra vert terület, és megírtuk azt is, hogyan tettek szert egyes családok jelentős méretű birtokokra a sokak szerint a korábban deklarált kormányzati célokkal éppen szembemenő akció lebonyolítása során.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 28.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
