Általában elmondható, hogy a magyar társadalom a mostaninál sokkal nagyobb gazdasági átláthatóságot tartana kívánatosnak, szinte teljes az egyetértés arról, hogy jobban megadóztassuk a multikat és a társadalmi szegénység visszaszorításra is magas igény mutatkozik – ez derült ki a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány számára nemrég elvégzett felmérésből, melyről budapesten tartott konferenciát a szervezet.
Az adóelkerülésről és annak gazdasági, társadalmi jelentőségéről tartott konferenciát Budapesten a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány. A szervezet közvélemény-kutatási eredmények tükrében igyekezett feltárni, vajon hogyan viszonyulnak a magyar emberek a jelenlegi adózási rendszerhez és az adóelkerülés témaköréhez.
Még mindig nem értjük: hiába „teremt munkahelyet” a multi, ha nem itt adózik
Bördős Éva, a DemNet alapítványának vezető fejlesztési programvezetője előadásában értékelte a kutatást.
A Publicus Intézet által végzett mérésből kiderül: a magyar emberek továbbra is döntő részt érzelmi alapon közelítenek a gazdasági kérdésekhez, és nem vagyunk valami tájékozottak azt illetően, hogy is fosztják meg a magyar gazdaságot egyik legfőbb bevételi forrásától.
Bár sok választó érdeklődik a közügyek iránt, a gazdasági szektor hírei már jóval kevesebb embert mozgatnak meg. Valószínűleg ezért véli úgy az emberek 51 százaléka, hogy csak illegálisan lehet kibújni az adózási kötelezettségek alól, holott bőven van erre törvényes jogi lehetőség is. Ami ráadásul a többség szerint erkölcstelen gyakorlat.
Sajnos az adóelkerülésben a multinacionális cégek kiemelkedő szerepét sem ismeri fel a többség. A jelenséget helyettük inkább olyan közéleti szereplőkhöz köti, mint Andy Vajna, Rogán Antal, esetleg Gyurcsány Ferenc (de „a kormány” is előkelő helyen áll a listán). Valamelyest joggal, hiszen a multik mellett tényleg ők a legnagyobb trükközők, de a nagyságrendeket össze sem lehet hasonlítani.
Ettől függetlenül 85 százalék szerint a multicégeknek jobban ki kellene venni a részüket a közteherviselésből és azokban az országokban kéne adózniuk, ahol a hasznot megtermelik.
Ijesztő, hogy a túlnyomó többség szerint, amíg munkahelyeket teremt egy multi, addig nem fontos, mennyit és hol adózik.
Ez az ellentmondásos attitűd mutatja, mennyire nem vagyunk tisztában azzal, milyen szerepe is van az állam működésében ezeknek a bevételeknek, és a rosszul fizető rabszolgaállások ezt mennyire nem ellensúlyozzák.
A többség persze a mostaninál igazságosabb adórendszerre vágyik, és olyan társadalmi csoportoknak biztosítana adókedvezményeket, mint a szegények, a nagycsaládosok és a kis- és középvállalkozók (a szegényeket elsősorban a baloldali szavazók, a nők és a diploma nélküliek, míg a kkv-kat a diplomások támogatnák). A multik hihetetlen mértékű adókedvezményeit mindössze 4 százalék tartja indokoltnak.
A megkérdezettek az adóhatósággal és a sajtóval is kritikusak voltak: szerintük az előbbi nem ellenőrzi elég szigorúan a sumákolókat, utóbbi pedig nehézkesen tárja föl, illetve nem tudja megfelelően kommunikálni az ilyen jellegű ügyeket (a mundér becsületét védve annyit megjegyeznénk, hogy a mostani kormány elég sokmindent elkövetett, hogy ne legyen olyan egyszerű utánamenni ezeknek a témáknak – a szerk.)
Új rendszerváltás, független Magyarország
Az összefoglalót követő vitában eredetileg három parlamenti párt, a Jobbik, az LMP és az MSZP képviseltette volna magát, ám vezető ellenzéki erő váratlan betegség miatt kénytelen volt lemondani a részvételt, így végül Szél Bernadett és Szanyi Tibor osztotta meg véleményét a hallgatósággal (a Fidesz és a KDNP nem tartotta fontosnak a megjelenést, nyilván félreértették a témát, és azt hitték továbbképző kurzusról van szó… – a szerk.).
Az LMP politikusa kiemelte: az átlátahtóság előfeltétele, hogy a választók tudatosan tájékozódjanak, ne szavazzanak arra politikai elitre, aminek nincs programja és nem pártolja az átláthatóságot. Szerinte egy új rendszerváltásra volna szükség, ami eltakarítja a mostani politikai elitet és a jelenelegi vállalkozásellenes légkört, ami hazánkban uralkodik, és ami miatt sok tehetséges, üzleti karriert fontolgató fiatal kénytelen nyugatra vándorolni.
Szél Bernadett szerint az adózási kedv növeléséhez drasztikusan vissza kell nyesni az áfát, és szemben a Fidesz-kormány törekvéseivel, biztosítani kell az ország gazdasági függetlenségét, különben Magyarországnak vége.
A kapitány elszólta magát
Szanyi kínosan próbált úgy csinálni, mintha ő nem éppen annak a hatalmi elitnek a része lenne, ami az elmúlt negyed században élhetetlenné tette az országot, és zömmel multiellenes baloldali eszmefuttatásokkal igyekezett fényezni saját uniós munkáját.
Az ő részéről érdekesség csupán annyi volt, hogy gyakorlatilag elismerte a rendszerváltó elit és az MSZP korruptságát:
„A politikusi lét is korrumpál. Valóban nagyobb mozgásra lenne szükség, nem csak a politikusok személyét illetően, hanem pártválaszték tekintetében is kell a felfrissülés. Bernadették majd egyszer kormányra kerülnek, öt(sic!) év múlva pedig ugynolyan korruptan fognak távozni, mint a többiek.”
A magáról kissé megfeledkezett Szanyi Tibor úgy tűnik elfelejtette: ő és pártja is bőven azok között a bizonyos „többiek” között van, Simon Gáborostól, Boldvai Lászlóstól, mindenestől.
A helyzeten az a kis ankedotikus közbevetés sem javított sokat, melyben az MSZP-s politikus elmesélte: még 2002-ben, mezőgazdasági államtitkárként csak az első évben 500 millió forint összértékű korrupciós ajánlatot kapott (és persze – saját bevallása szerint – utasított el).
Azt a közönség is kissé értetlnekedve hallgatta, miért nem tett ezek miatt feljelentést, holott kötelessége lett volna.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
