Az illiberális demokrácia fogalmának elterjesztője, Fareed Zakaria szerint nincs jelentősége annak, mi történik Magyarországon.
Pénteken iktatják be hivatalába Donald Trumpot, az Amerikai Egyesült Államok megválasztott elnökét. Ennek kapcsán kereste meg a Vox.com Fareed Zakariát, a The Washington Post publicistáját és a CNN Global Public Square nevű műsorának házigazdáját.
Az illiberális demokrácia fogalmának rövid története
Az indiai származású, néhány éve plágiumügybe keveredett Zakaria húsz éve, 1997-ben közölte a Foreign Affairsben Az illiberális demokrácia felemelkedése című tanulmányát.
A nemzetközi kapcsolatok elméletének nagy öregjei, Samuel P. Huntington és Robert Keohane által is tanított politológus nem az első, aki használta az illiberális demokrácia fogalmát, ám írása révén terjedt el igazán. Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2014. július 25-én Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor színpadán elmondott beszédét követően kapta fel ismét a fogalmat a nemzetközi közvélemény. Orbán akkor azt mondta, léteznek a világban olyan demokráciák, amelyek nem liberálisak, talán nem is demokráciák, mégis sikeresek. Ezt követően felsorolta Szingapúrt, Kínát, Indiát, Oroszországot és Törökországot, majd hozzátette:
„az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam. Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő, sajátos nemzeti megközelítést alkalmaz.”
A sok kritikát kiváltó beszédet követően a fogalom ismét elterjedt a nemzetközi közbeszédben, máig használatos, ha nem szokványos demokráciákat kell megnevezni. Fareed Zakaria maga azt írta 2014. július 31-én, hogy a magyar miniszterelnök putyinizmusként leírható rendszert épített ki országában. Angela Merkel budapesti látogatásán, 2015. február 2-án pedig kijelentette: „nem tudok mit kezdeni az illiberális szóval a demokrácia összefüggésében”.
Velünk élő illiberalizmus
Orbánt azóta is sokszor nevezik illiberálisnak külföldi lapok címlapjain, így nem meglepő, hogy Fareed Zakaria a mostani interjúban is szót ejtett Magyarországról. Az újságíró arra a kérdésre, mennyire aggódik a liberális demokrácia normáinak európai és amerikai erodálódása miatt, azt válaszolta, hogy leginkább az Egyesült Államok aggasztja.
„Legyünk őszinték: ami Magyarországon történik, nem fontos indikátora annak, milyen folyamatok zajlanak a világban; nincs szimbolikus jelentősége. Ám ha az Egyesült Államok belecsúszik az illiberalizmusba, annak drámai szimbolikus hatásai lennének”
– jelentette ki a Trump-féle kormányzástól láthatóan tartó Zakaria. Az interjú végén arra a kérdésre, hogy milyenek lesznek a demokráciák tíz-húsz év múlva, a politológus azt mondta, sokféle variációjuk létezik: liberális és illiberális demokráciák is előfordulnak.
Utóbbiak szerinte Törökországban, Közép-Európa bizonyos részein és Oroszországban már most jelen vannak. Vlagyimir Putyin orosz elnök magas népszerűségi mutatói kapcsán kiemelte: az autoriter politikusok kitalálták, hogyan lehet elérni úgy a liberalizmus és illiberalizmus közötti egyensúlyt, hogy közben elégedettek legyenek az emberek. Ha elég kenyeret és cirkuszt adnak a közvéleménynek, fenn tudják tartani működő stabil többségüket, és folytathatják a sajtó és az ellenzék elnyomását – véli Zakaria. Gondolatait így zárta: „számolnunk kell azzal a lehetőséggel, hogy ez a modell lehet a legstabilabb alternatívája a liberális demokráciának”.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
