Ha nincs politikai akarat, akkor nem is lesz pénz a kármentesítésre sem. Már pedig – legalábbis egyelőre – nem úgy tűnik, hogy az Orbán-adminisztrációt meghatná, hogy sok esetben a lakhelyünk közvetlen közelében veszélyes anyagokat tartalmazó hordók szivárognak, vagy épp eszi őket a rozsda a szabad ég alatt.
A Greenpeace Magyarország kedden a Kossuth téren tartott demonstrációval egybekötve mutatta be Mérgezett örökségünk című kiadványát, amelyben 15 magyarországi szennyezett területet mutat be a zöld szervezet. (A lista a későbbiekben bővülni fog).
Találja meg az Önhöz legközelebbi veszélyes hulladék lelőhelyet!
Hogyan keletkezhetnek ilyen mérgező források?
Egy részük még a rendszerváltás előttről származó hagyaték, más részük pedig becsődölt cégek után hátramaradt hulladék, de jellemzőek az illegális lerakatok is.
Fojtogató szag, szivárgó hordók – így néz ki a szomszédban több mint 500 tonna veszélyes hulladék
Kiskunhalason a Bács-Reál Kft. telephelyén 2011 óta majd 600 tonna veszélyes hulladék halmozódott fel a szabad ég alatt, kitéve a különböző környezeti hatásoknak, így például a csapadéknak, és a hőmérséklet-változásnak. Ezek pedig jól láthatóan kikezdték a tárolóeszközöket.
A Greenpeace szerint reménytelen a várni a rég becsődölt cégekre, ilyen esetekben bizony az államnak kell minél hamarabb beavatkoznia annak érdekében, hogy például a talajvizet elérve, ne történjen még nagyobb szennyezés. (Ehhez viszont fel kellene tölteni az országos kárrendezési alapot – ezzel szemben a kormányzat már az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget is megszüntette).
Ahol viszont elérhetőek a felelősök, szigorúan be kell hajtani rajtuk utólagosan a költségeket; egyébként erről szólna a gyakorlatban a szennyező fizet elve.
S végül olyan pénzügyi garanciákat kell beépíteni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységek engedélyezésébe, amelyek biztosítják, hogy a szennyező akkor is fedezni tudja a környezeti kár elhárításának költségét, ha csődbe megy, vagy baleset történik.
Gyakorlatilag ezzel a három lépéssel felszámolhatóak, vagy legalábbis kezelhetőek lehetnének ezek a veszélyeshulladék-lerakatok. Azonban jelenleg egyik sem működik Magyarországon.
Pedig ígéretekből nem volt hiány – emlékezetes, Illés Zoltán államtitkár térdig a vörösiszapban gázolva szintén erről beszélt, azóta pedig mindössze annyi történt, hogy a bíróság senkit nem talált bűnösnek a 10 halálos áldozatot követelő ipari katasztrófa kapcsán.
Amíg nincs politikai akarat, addig pénz sem lesz a kármentesítésre, ismerte el Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője, akit lapunk a demonstráció után kérdezett.
Elmondta, hogy folyamatosan kapcsolatban állnak a kármentesítésért felelős Földművelésügyi Minisztérium illetékeseivel, akikhez a mai nap folyamán el is juttatják a most bemutatott adatokat. Simon Gergely szerint láthatóan a tárca is szeretne előrelépni, ám az ősszel erre a célra előirányzott 26 milliárd forintból felszámolni lehetetlen a jelenlegi állapotokat.
Most csak akkor költenek, ha már botrány van egy ügyből (lásd: Illatos út, Hortobágy, Gyömrő) – tette hozzá a vegyianyag-szakértő, hangsúlyozva, hogy
„rendszerszintű megoldásra, szisztematikus programra lenne szükség, amivel nemcsak a régi szennyeződéseket számolnák fel, hanem megakadályoznák, hogy újak jöjjenek létre”.
A környezetvédők továbbra is szorgalmazzák, hogy bólintson végre rá a parlament arra a törvényjavaslatra, amely érvényesítené hazánkban is a szennyező fizet elvét. Csakhogy ez már a politikusok játszótere, igaz ezzel tisztában van Simon Gergely is: hiába nyújtotta be ezt a javaslatot korábban több alkalommal is az ellenzék, azt minduntalan lesöpörték az asztalról, sóhajtott fel a szakértő.
Emlékezetes, legutóbb Kepli Lajos, az Országgyűlés környezetvédelemért felelős albizottságának jobbikos elnöke kezdeményezte egy eseti bizottság felállítását, hogy érdemben vizsgálhassák a ketyegő bombaként működő telepeket, ám döntés erről továbbra sem született.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
