A Vitézi Rend gondolata, gyökerei visszanyúlnak a Magyar nemzeti fejlődés legrégebbi korszakaiba. A vitézi tetteket Szent István óta nemességgel és földbirtokkal jutalmazták. Az adománybirtok célja a katonai szolgálat biztosítása volt. II. Endre megkezdte a kisbirtokos vitézi osztály kialakítását. IV. Béla megerősítette a harcoló vitézi szellemet. Az Árpád házi királyok alatt jelentős fejlődésen ment keresztül a hadirendszer és ezzel párhuzamosan a vitézi osztály is. Közel 300 év alatt kialakult egy közjogi jellegű nemesi rend.
A lovagi szellem az Anjouk korában hódított tért Magyarországon. Károly Róbert 1326-ban ötven vitézzel megalapította a Szent György vitézi lovagrendet, amely a király, a haza és az egyház védelmére alakult. Zsigmond király 1408-ban alapította a Magyar vitézségen alapuló második rendet, a magyar Sárkány rendet. A lovagok fő feladatuknak a lovagi szellem ápolását, belső viszályok, a pártoskodások elhárítását és a hit védelmét tekintették. Az igazi vitéz az özvegyek és árvák védője és az igazság bajnoka, valamint istenfélő ember volt.
A vitézi eszme tovább élt történelmünkben. Az I. Világháború ismét időszerűvé tette a vitézi magatartás jutalmazását, ezért vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó Úr a hősi magatartás erényére emlékeztetve, a Vitézi Rend megalapításával újjáélesztette a hagyományokat. Olyan egyéneket avattak vitézzé, akik a harctéren és a nemzeti felkelések alatt példaadó, személyes bátorsággal állták meg helyüket, magas kitüntetésben részesültek, vagy önfeláldozó bátorsággal párosult kiváló nemzetszolgálatban tűntek ki. E mellett az igénylőket vitézi telekkel is jutalmazták.
Társadalmi állásra és rangra való tekintet nélkül, a Vitézi Rendnek tagjai lehettek mindazok, akik az előírt feltételekkel rendelkeztek. A követelmények, a jogok és kötelességek egyenlők voltak, egyforma jelvényt viseltek.
A vitézi cím nem csupán egy kitüntetés vagy elismerés jele. (Erre ugyanis különböző érdemérmek, oklevelek, plakettek stb. valók.) A mai Vitézi Rend egy azonos eszmét valló, azonos szemléletű, elvi felfogású emberek közössége. A vitézi cím egy ilyen közösséghez, egyesülethez való tartozás, és az ezzel járó bizonyos elvárások, szabályok, kötelezettségek betartásának önkéntes vállalását is jelenti.
Kétségkívül minden vitézzé avatott személy méltó e büszke, magasztos cím viselésére. Természetesen, mindenkitől elváratik a rend esküjének és alapszabályának teljes és feltétel nélküli betartása. Ismertetem rendünk alapszabályának néhány pontját. Eszerint az egyesület tagja köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósításában, a konkrét programok végrehajtásában. A vitézek magatartási szabályai, normái azonosak azzal, amit a hagyományos magyar nemzeti értékrend minden becsületes magyartól elvár, s amit a társadalom a vitézektől fokozottan vár el. Ilyen a fegyelem és az önként vállalt tevékenységi kötelezettség a Rend belső életében és a Renden kívüli polgári életben. A közösségi összetartás a vitézek egyik fő erénye, és kötelessége ennek támogatása, erősítése.
Rendünk az egyetlen, magyar alapítású rend, amely nem tévesztendő össze a más lovagrendekkel. Horthy Miklós végakaratához híven a Vitézi Rend 1989 után visszatérhetett Magyarországra, azzal a kikötéssel, hogy a Rend vezérkara csak magyar nemzetiségű magyar állampolgár, keresztény/keresztyén, legyen és életvitelszerűen Magyarországon éljen, valamint a REND csak magyarországon lehet bejelentve CSAK magyarországi székhellyel. 1992-ben az akkori államelnök végre áldását adta a Vitézi Rend hivatalos bejegyzésére. Ezzel egyidejűleg, annak rendje-módja szerint szabadalmaztatták és levédték a VITÉZI REND szóösszetételt és a VITÉZI JELVÉNY kinézetét, annak használatát
A törvényes kereteket tiszteletben tartva, Rendünk Külhonban is Vitézi Rend néven működik mint a Rendünk külföldi tagozata/törzse. Az Isten, Haza, Család hármas egység nevében, nemzeti értékeink, hagyományaink ápolását és megőrzését, a Rendtársak és azok családjainak önzetlen támogatását tűzte ki célul. A Vitézi Rend és annak tagjai mindenkoron kiálltak a nemzet érdekeiért, a magyarság megmaradásáért, a Magyarföld megőrzéséért, – és ez napjainkban sincs másként. Úgy gondolom, hogy a Rend e célkitűzései jogosak és célszerűek, mert az utódállamok történetírása, így a román, a csehszlovák, illetve a cseh és a szlovák, a jugoszláv, azaz a szerb és a horvát, valamint a szovjet, illetve az ukrán, mindegyik a maga szempontjából állítja be és értékeli az eseményeket. Ez magában nem is lenne baj, ha tárgyszerűen mutatnák be a nemzetiségi kérdést, amely a határok elmozgatásához vezetett. Sajnos szükséges a jelen idő használata is, mert a román, az ukrán, a cseh-szlovák nemzet, valamint a jugoszláv nemzet utópiáitól és téveszméitől szabadulni nem tudó és nem is akaró utódállamok a politikai rendszereiktől függetlenül, a mai napig ezen megalapozatlan elméletek alapján torzítják el a tényeket, és még ma sem hajlandók(képtelenek) szembe nézni saját múltjukkal. Számos politikusukat, történészüket csak az foglalkoztatja, hogy megerősítsék és bebizonyítsák az elképzelt nemzetállamaik létjogosultságát, az ezek által erőszakkal megszerzett magyar területek történelmi szükségszerűségét.
Különböző források felhasználásával, és saját kiegészitésekkel közre adta
V .Kövér György
Ungvár – Záhony 2016. december
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kategória:Publicisztika
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »