Nem tapasztalt semmi furcsát a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó csepeli Burattino alapítványi iskola és gyermekotthon egyik volt nevelőnője, akit tegnap tanúként hallgattak ki a Fővárosi Törvényszéken a pedofil-bűncselekményekkel vádolt B. Tamás büntetőperében. Pedig a nő két évig közvetlen munkatársa volt a vádlottnak. S mivel a gyermekotthon célja az volt, hogy családias legyen a hangulat, azt sem tartotta különösnek, hogy a vádlott a gyerekekkel masszíroztatta a lábát. Elmondása szerint B. Tamás a nappaliban aludt, ő pedig a szomszédos nevelői szobában, és mivel vékonyak a falak, nem hiszi, hogy bármi történhetett nevelőtársa és a diákok között olyankor, amikor ő ott volt. Igaz, volt olyan, hogy csak egy nevelő maradt a gyerekekkel – ismerte el a nő. Mint fogalmazott: „Volt egy negatív felhő Tamás körül.” A tanú ezen a helyzeten próbált változtatni, ám 2013-ban kilépett, mert megelégelte, hogy a testület „fúrja” B. Tamást. A pedofilbotrány az ő távozása után egy évvel robbant ki, és őt is sokkolták a hírek.
A vádiratból kirajzolódó kép szerint a „másképp kezelés” a gyakorlatban azt jelentette, hogy a lányok hidegen hagyták a férfit, és csak a fiúkat zaklatta szexuálisan. Az ügyészség a gyermekek vallomásai alapján arra jutott, hogy B. Tamás 2011 és 2014 között összesen harminc 12 és 18 év közötti fiút rontott meg. A fiúk vallomásaiból az derült ki, hogy szégyellik, ami velük történt, ezért sokáig nem beszéltek másoknak a történtekről. Bár arra is volt példa, hogy az egyik gyermek elmondta anyjának, ám az nem neki, hanem a mindent letagadó B. Tamásnak hitt.
Többször elsírta magát tegnapi tanúkénti kihallgatásakor a Burattino szakmai vezetője. Vidó Ildikó elmondta: 2014 februárjában tudta meg két fiú elbeszéléséből, hogy B. Tamás évekig mit tett velük. A gyerekek „apró darabokra törve” mesélték el a történteket, egyikük a drámai beszámoló közben az ujját szopta. Noha korábban ő sem sejtette, mit művel B. Tamás, elhitte, amit a fiúk mondtak, mert látta az arcukon, a szóhasználatukon, hogy igazat beszélnek. Szerinte a dolog természetéből fakad, hogy a gyermekek sokáig nem beszéltek az őket ért abúzusokról. – Ez egy rejtőzködő bűncselekmény, amely a gyerekeket mérhetetlenül traumatizálja, szégyellik, és nem merik elmondani senkinek, mert félnek az erőszaktevőtől, vagy hogy nem hisznek nekik – fogalmazott a Burattino szakmai vezetője. Ugyanakkor arra is utalt, hogy B. Tamás népszerű tanár volt, a gyermekek rajongtak érte. Ennek ellenére a szakmai vezető el akarta távolítani az intézményből, mert módszereivel nem értett egyet. Például azzal, hogy hamis kötődést alakított ki a gyermekekben. – Mindig ült nála néhány gyerek a mézesbödönben – fogalmazott a tanú. Arra az ügyészi kérdésre, hogyan maradhatott a bűncselekmény-sorozat évekig titokban, Vidó Ildikó könnyeivel küzdve azt válaszolta: ami a normalitás határán túl van, arra az ember nem is gondol.
B. Tamás ügyvédje kijelentette: nincs semmilyen közvetlen bizonyíték a vádlott ellen – mármint a gyermekek vallomásán kívül. B. Tamás pedig azzal védekezett, az elvégzett egészségügyi vizsgálat sem támasztja alá a vádat.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 12. 01.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
