„Azt szeretném, hogy futótűzként terjedjen el hazánkban a kezdeményezésünk, és minél több önkormányzat nyilvánítsa magát szabadkereskedelmi egyezmény mentes övezetté” – közölte lapunkkal Vicze Csilla, hangsúlyozva, hogy december 8-án Pécs lehet az első olyan magyar település, amely szembe megy a nemzeteken átívelő tőkeérdekkel.
Vicze Csilla, pécsi önkormányzati képviselő (Összefogás Pécsért Egyesület – ÖPE) lapunknak bemutatta azt az önkormányzati határozatot, amellyel a baranyai megyeszékhely csatlakozhat a Barcelonai Nyilatkozathoz.
Hazánkban kevésbé ismert, de már több mint 2100 európai önkormányzat csatlakozott az idén április 21-én életre hívott civil kezdeményezéshez, melyben az öntudatos polgárok többek között leszögezik: a TTIP-CETA-TiSA nemzetközi szerződéseket át nem látható módon tárgyalják meg, semmibe véve az európai demokratikus és részvételi szabályokat.
„Hisszük, hogy az átláthatóság nem áldozható fel a kereskedelem titkosságának javára. Helyi és regionális testületeknek nélkülözhetetlen szerepet kell játszaniuk a felhatalmazás megtárgyalása során”.
A nyilatkozat támogatói egyetértenek abban, hogy az Európai Uniót ért válság politikai megoldást igényel, a Közösség válaszút elé érkezett.
Ugyanakkor kétségkívül új eszközökre van szükség, hiszen a vezető elitünk vagy tehetetlen, vagy rosszabbik esetben a nemzetközi tőkeérdek kiszolgálója. Ugyanakkor változás addig nem várható, amíg hiányzik a társadalomból a civil kurázsi. S bár látunk előremutató jeleket, de ebben azért még van hova fejlődnünk. De talán csak egy követendő példára lenne szükség, és a futótűz végigsöpörne az ugaron.
Vicze Csilla ehhez a szikrát Pécsett adná meg: november 17-én határozatot nyújtott be az önkormányzatnak. Ennek elfogadásával,
S bár néhány nappal ezelőtt még nem vette napirendre a javaslatot a fideszes többségű képviselő-testület, december 8-án ugyanakkor már kötelező lesz foglalkozni az ÖPE-beterjesztésével (ez amiatt lehetséges, mert a 27 képviselőből heten, jobbikos, LMP-s, szocialista, sőt még DK-s politikus is támogatja a civileket).
A kérdés ugyanakkor ott lóg a levegőben: megváltoztatható-e a CETA-val kapcsolatos Fideszben uralkodó vélemény? Hiszen a nagyobbik kormánypárt képviselői Strasbourgtól Budapestig minden alkalommal a multinacionális vállalatok érdekeit képviselték, míg az Orbán-kormány aláírásával támogatta a CETA ideiglenes hatályba lépését.
Vicze Csilla szerint vannak rések a Fideszben, ezeket kell tovább tágítani. Emlékeztetett, a parlamenti szavazáskor sem volt egységes a nagyobbik kormánypárt. Mindehhez viszont meg kell szólítani a lelkiismeretes fideszes képviselőket, helyben és országosan, egyaránt. Lapunknak elmondta, sokan tisztában vannak azzal, hogy a CETA kártékony, antidemokratikus és intézményesíti a multik gazdasági erőfölényét, ugyanakkor kitapintható az a szemlélet is, miszerint a szabadkereskedelmi egyezmény központi kérdés, „nem ránk tartozik”.
A Tubes-védő civil mozgalom korábbi szóvivőjének reménye szerint, ha Pécs CETA-mentes övezetté válik, az futótűzként terjedne szét a magyar önkormányzatok között. Ennek érdekében első lépésben a napokban több baranyai település vezetőjével egyeztet, tette hozzá. Vicze Csilla ugyanakkor optimistán tekint a jövőbe – úgy látja az európai démosz újbóli feltámadása előtt állunk, amely végül megerősíti a nemzetállamokat.
Szabadkereskedelem – itt nincs helye a magyar mezőgazdaságnak
Az emberi civilizáció fejlődik, ez a folyamat nem áll le egy pillanatra sem, a mindennapjaink része. Az iránya bizonyos törvényszerűségeket követ, kényszerhelyzeteket szül. Vajon a nemzetállamok eltűnése, leépítése a fejlődésünk elengedhetetlen feltétele, vagy éppen a társadalmi összeomlás kiváltója? Cikksorozatunkban erre a kérdésre keressük a választ.
Ez történt eddig
Ahogy arról beszámoltunk, október 30-án Brüsszelben a kanadai kormány és az Európai Bizottság aláírta az EU-Kanada közti szabadkereskedelmi egyezményt, ezzel a CETA 2017 első felében ideiglenesen hatályba lép. Az EU-Kanada csúcs több napot késett, ugyanis a belga tartomány, Vallónia több napig ellenállt, így többek között kiharcolta, hogy a belga szövetségi kormánynak kötelező legyen az Európai Bírósághoz fordulnia annak érdekében, hogy kiderüljön, a szerződésben szereplő befektetési bírósági rendszer összeegyeztethető-e az európai jogrenddel. Hazánkban is kérték ezt az Orbán-kormánytól civilek, illetve Szabó Marcel ombudsman-helyettes, de erre szólította fel a kormányzatot a Jobbik és az LMP is, de mindhiába. Sőt, utóbbi párt javaslatát hétfőn söpörte le az asztalról a Fidesz az országgyűlési bizottságban.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
