A menekültekkel szembeni bánásmódra volt kíváncsi az Index újságírója, okirathamisítással és félrevezetéssel vádolták. Végül csak megrovást kapott, de fellebez.
A Győri Járásbíróság szerdán első fokon bűnösnek mondta ki az Index újságíróját, Nyilas Gergelyt okirathamisításban és a hatóság félrevezetésében – írta meg az Index. Nyilast egy a riportja miatt ítélték el, amelyben önmagát kirgiz állampolgárnak kiadva tudósított a menekültekkel szembeni hatósági bánásmódról.
A Győri Járásbíróság megrovásban részesítette az indexes újságírót, és kötelezte a körülbelül 13 ezer forint perköltség megfizetésére. Az ítélet nem jogerős, Nyilas Gergely és a lap ügyvédje fellebbeznek.
Az újságíró azért adta ki magát kirgiz menekültnek, hogy bemutassa, milyen bánásmódban részesülnek a menedékkérők attól kezdve, hogy elfogják őket a déli határon, egészen addig, amíg menekültkérelmet nyújthatnak be – az ő esetében ez Győrben történhetett volna meg. Ezalatt nyilván végigjárt több olyan tábort, amit a menedékkérők használtak. Volt ideiglenes gyűjtőponton Ásotthalomnál, Röszkén és Vámosszabadiban.
Mint az Index írja: a bíróság indoklásából kiderült, hogy az újságíró a riportban megírt eseménysor legvégén követte el a fenti bűncselekményeket, amikor Győrnél, a készenléti rendőrség udvarán a tolmáccsal beszélve kirgiznek mondta magát, és menekültstátuszért folyamodott.
Az Index hangsúlyozza, általában nem írnak a saját pereikről, de ennek a konkrét ügyön túlmutató jelentősége van.
A hatóságok csak ritka esetekben adnak engedélyt újságíróknak, hogy menekülttáborokban dolgozzanak
– ezt vallották azok az újságírók is, akiket tanúként idéztek be a tárgyalásra. Miközben a szomszédos Szerbiában ugyanezt minden probléma nélkül, a hivatalos utat maximálisan betartva három óra hossza alatt elintézheti bármelyik újságíró.
A Kisalföld annak idején megírta: az Indexes újságíró ellen Győrben folyó büntetőeljárásban több újságíró jelent meg tanúként. A Kisalföld újságírói azt vallották: a nyitás óta csak kétszer járhattak a táborban protokolleseményeken, de csak a menekülthullám előtt. Utána egyszer sem kaptak engedélyt a belépésre. Az Index és az Átlátszó tanúként meghallgatott munkatársai is elutasításokról számoltak be a bíróság előtt. Az indok általában a menedékkérők nyugalmának és személyiségi jogainak védelme.
Ez a helyzet időnként olyan kreatív, ugyanakkor abszurd megoldásokba torkollik, mint például hogy az Abcug.hu portál
két alkalommal alkalommal is Kunhalmi Ágnes MSZP-s parlamenti képviselőt küldte be a menekülttáborba,
aki képviselői igazolványával szabadon beléphetett, sőt fényképeket is készíthetett. A portál munkatársa a képek és a képviselő által elmondottak alapján írta meg a cikket.
A belügyminisztérium gyakorlatát egyébként a Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint is sérti a sajtószabadságot és az állampolgárok tájékoztatáshoz való jogát. A TASZ ezt jelezte is a belügyminisztériumnak, de változás nem történt, amit jól illusztrál az is, hogy a következő évben megint Kunhalmi Ágnest küldte be az Abcug a menekülttáborba.
Az Indexes újságíró ügyében hozott ítélet egyébként nem szigorú, közokirathamisításért akár három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható
a hatóság félrevezetése pedig elzárást vonhat maga után.
Az ügyészség eredetileg megszüntette a nyomozást és megrovásban részesítette az újságírót, de ő panasszal élt, amit elutasítottak, ezért került bíróságra az ügy.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
